A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918
A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - A magyar nemes testőrség összefoglaló története
17 álló felirattal fordultak a uralkodóhoz. Ebben a hozzájárulási költségnek, a gárdakapitány által a vármegyéktől köriratban kért felemelését lehetetlennek jelentik ki, mert a többlet miatt újabb adók ki nem vethetők. Ellenben kérték többek között a gárda régi létszámának visszaállítását, az Erdély által fizetett, azonban 1778 óta megcsonkított hozzájárulásnak teljes egészében a gárda pénztárába való beutalását, a gárda vagyonának jövedelmezőbb kihelyezését, a nyugdíjaknak a kincstárból való fizetését, a gárda levelezés portómentességét, a gárdapalota adómentességét és a polgári pályán elhelyezkedő volt testőrök részére, a kedvezőbb előmeneteli lehetőség megadását. A francia háborúk alatt, a hadsereghez bevonuló testőrök távozása annyira leapasztotta a gárda létszámát, hogy a szolgálat zavartalan ellát- hatása végett, a visszamaradottak kisegítéséről kellett gondoskodni. így az uralkodó esküvője alkalmával a testőrkapitány 1807 szeptember 24-i felterjesztése alapján, 25 magyar nemes és lovastisztet osztottak be az ünnepségek tartamára, testőrségi szolgálatra. 1809 február és március havában, a gárda 12 testőr és a tisztikar túlnyomó részének kivételével, beosztatott a hadseregbe.1 Ezek közül is rövidesen csak 6 testőr maradt az uralkodó személye körüli szolgálatra rendelve, a másik 6 pedig ugyancsak a harctérre került. 1809-től 1812-ig négy éven át nem is volt testőrfelvétel, mindössze 1812-ben két testőralhadnagyot nevezett ki az uralkodó. Majd az 1811 június 19-iki rendelettel, az augusztus 25-re Pozsonyban megnyitandó országgyűlés tartamára kiegészítésül, ismét a hadseregből vezényeltek ki 24 magyar nemes tisztet. A testőrállomány végleges rendezése céljából 1812 november 3 án Budán kelt legfelsőbb elhatározással elrendelt és 1813-ban végrehajtott újjászervezés alkalmával, a létszám 40 főben állapíttatott meg. Az időszaki kilépések folytán, ez év folyamán ugyan 47 testőr vétetett fel, de az előírt létszám mégis csak november 12-én lett rövid időre betöltve. Ezért a testőrszolgálat ellátása körül már régebben felmerült átmeneti zavarok megszüntetésére irányuló és a mutatkozó testőrhiány ideiglenes kiegészítését elrendelő 1814 június 1-én kelt legfelsőbb döntés alapján 27 testőrjelöltet vettek fel a gárdába, akik közül 2 tényleges testőrként visszamaradt kivételével, a többi 25 a testőrpótkeret rövidesen bekövetkezett feloszlatása alkalmával, részben még 1814 folyamán, részben pedig 1815 május végéig, végleg kivált a testületből. Az 1827. évi 36. t.-c. 3. §-a kimondotta hogy a megszabott 5 évi szolgálat után távozó testőröket, a polgári pályán is alkalmazni kell. A polgári pályán elhelyezkedni óhajtók, a magyar kir. udvari kancelláriától eleinte állásbiztosító okmányt kaptak, de úgy ennek, mint a szolgálati emlékérem adását, az uralkodó parancsára 1767 február 13-án kiadott rendelet, megszüntette. A polgári pályát választók közül, kiknek ez irányú kérelmüket az 1767 december 14-iki rendelet értelmében az udvari kamarához kellett előterjeszteni, számosán lettek tartományi biztosok, postamesterek, harmincados, kamarai, kancelláriai, kormány széki, kerületi táblai stb. tisztviselők. Néhány volt testőr, magasabb polgári állásra is emelkedett. ----\ 1 30 gárdista vonult be. A magyar testüregek névkönyve. 2
