A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918

A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. - I. A magyar nemes testőrség állománya 1760-1850. - B) A gárda összes felvett tagjainak névjegyzéke

138 Született 1797 január 9 Szentlőrinc (Baranya vm.). 1813 október 22-től önköltséges hadapród, 1817 november 11-től káplár az 5. (György) huszárezredben. A testőrségnél első ízben 1818 április 1-től 1823 március 31-ig, az utolsó évben mint al II. testőrőrmester szolgált Sopron vár­megye ajánlatára. Ez idő alatt 1820-ban beosztva a Rajner fhg. házas­sága alkalmából kirendelt prágai testőrkülönítménybe. A gárdától fő­hadnagyi rangban a 3. (O’Reilly) könnyű lovasezredhez helyeztetett, hol 1832 április 6-án II. kapitány, 1836 május 16-án I. kapitány. Visszakerülve a gárdához, 1838 február 27-től kapitányi, 1843 január 25-től pedig őr­nagyi rangban II. testőrőrmester. 1838-ban a milánói koronázási ünnep­ségekre, 1839-ben pedig a pozsonyi országgyűlésre kirendelt testőrkülö­nítmény egyik parancsnoka. Utóbb, 1846 április 4-től már I. testőrőrmes­ter, eleinte ugyancsak őrnagyi, majd 1847 szeptember 15-től alezredesi rangban. 1850 január 8-án ezredesi jelleggel és a rendszeresített 1000 forint ellátáson kívül 400 forint pótlékkal, nyugállományba vonult. Meg­halt 1869 június 18 Kismarton (Sopron vm.). (Címeresnemeslevél 1757 július 18. A gárdista, E. Lajos fia, E. Ferenc soproni alispán unokaöccse.) 294. EPERJESI GERGELY (Szászvárosi). Született 1736 Szászváros (Hunyad vm.). Hadapród volt az 51. (Gyulay Ferenc) gyalogezredben. A testőrséghez 1760 augusztus 11-én került. Szolgálata alatt 1763 december 14-én azon kérelmével, hogy főhad­nagyi rangban egyik erdélyi határőrgyalogezredhez helyeztessék, el lett utasítva. A gárdától 1767 szeptember 11-én mint Szászvárosba évi 240 forint fizetéssel kinevezett tanácsos távozott. (Címeresnemeslevél 1702 március 24.) 295. EPERJESI ZSIGMOND (Szászvárosi.) Született 1744 Szászváros (Hunyad vm.). Hadapród volt az 51. (Gyulay Ferenc) gyalogezredben. A testőrségnél 1763 október 25-től 1765 október 27-ig szolgált Erdélyből. Ez idő alatt középmagasságú termete miatt gr. Pálffy János testőralkapitány minden megokolás nélkül töröl­tetni akarta a létszámból, azonban intézkedését az uralkodó hatálytala­nította. A gárdától főhadnagyi rangban ismét az 51. gyalogezredhez osz­tatott be. (Nemességi adatok E. Gergelynél.) 296. ERDÉLYI IMRE (Tamási). Született 1814-ben Eger (Heves vm.). 1831 június 1-től hadapród a 33. (Bakonyi) gyalogezredben. A testőrségnél 1833 július 1-től 1838 június 30-ig szolgált Heves vármegye ajánlatára. A gárdától alhadnagyi rang­ban az 5. (Auersperg) vértes lovasezredhez került, hol 1841-ben fő­hadnagy, 1849-ben II. kapitány, 1850-ben pedig I. kapitány volt. 1852 január 1-én nyugállományba került. Meghalt 1869 április 3-án Egerben. (Címeresnemeslevél 1648 december 4. A gárdista, — ki a testőrségi iratokban „Déványi“ előnéwel szerepel — az 1811-ben Heves vm-től ne­mesi bizonyságlevelet nyert E. Imre (sz. 1786) és Okolicsányi Anna fia, E. Tamás (sz. 1742) unokája.) 293. EÖTVÖS PÁL (Sárvári).

Next

/
Oldalképek
Tartalom