Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
A Népfürdőket a székesfőváros polgármestere 220.410/1945—XI. sz. határozatával 1945. év folyamán a Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások üzeméhez csatolta. Ezek a Dandárutcai, a Tomcsányi-úti, a Palotai-úti és a Hamzsabégi-úti népfürdők, melyek az ostrom során aránylag csekély sérüléseket szenvedtek. Idetartoznak a nyári Dunafürdők, amelyek azonban harci cselekmények során teljesen megsemmisültek. A népfürdők szénhiány miatt a téli hónapokban korlátozott üzemmenet mellett működnek, mindazonáltal ezen intézmények nagy szociális jelentőségére tekintettel, a Dandár-utcai népfürdő két kazánjának olajtüzelésre való átalakítása, s igy az intézménynek szénhiánytól való függetlenítése folyamatban van. Személyforgalom az 1946. évben 85.893 személy. Ásványvízüzem. Attól a szándéktól vezérelve, hogy a székesfőváros közönsége olcsó áron megfelelő szénsavasvízzel legyen ellátható, a székesfőváros tanácsa először 1916-ban kelt 396/1916., majd 1918-ban kelt 1307/1918. számú határozatával engedélyt adott a székesfővárosi Ásványvízüzem létesítésére és e célra összesen 384.000 korona költségösszeget engedélyezett. Fenti összeg felhasználásával a Gellért-rakpart 1. és Váli-út 5/b. alatti" épület igénybevételével a székesfővárosi Ásványvízüzem egyelőre mint önálló üzem kezdte meg működését. Majd a fürdőüzem 1933-ban történt egyesítése alkalmával a Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások központi igazgatóságának vezetése alá került. Az üzem a Hurigária-forrás ásványos vizét szénsavval telítve »Harmatvíz« elnevezéssel hozza forgalomba. Az üzem kezelésében van a »Hungária« gyógyforrás ivócsarnoka is, valamint az »Attila« kénes forrás és a »Juventus« rádiumos forrás ivókútja. Mindhárom forrás vize a közönség körében nagyon népszerű. Azokat orvosi tanács alapján a gyomor-, bél-, epebántal- makban, hurutos megbetegedésekben szenvedők igen szép számban keresik fel. Ezidőszerint azonban ezek közül a háború pusztításai miatt a Hungária-forrás átmenetileg üzemen kívül van. Az Ásványvízüzem helyreállítási munkálatai a Rudasfürdő helyreállításával egyidejűleg indultak meg. A harci cselekmények során használhatatlanná vált modern gépi berendezés helyett az üzem pincéjében a régi gépi berendezés felhasználásával ideiglenes töltőüzemet állítottak fel és így 1945 szeptember elején az üzem napi 6000 liter teljesítőképességgel megindulhatott. A Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások vezetősége. Központi igazgatás: H-.vezér- igazgató: dr Szüts Tivadar, igazgató: Kenessey Elek. Igazgató-főorvos: dr de Chátéi Andor egyetemi magántanár. Műszaki igazgató : Módos Ferenc. Szent Gellért-gyógyfürdő : helyi vezető : Kenessey Elek igazgató. Széchenyi-gyógyfürdő : helyi vezető : Knourek István aligazgató. Rudas gyógyfürdő: helyi vezető : Andrássy Gyula főtisztviselő. Szent Imre-gyógyfürdő: helyi vezetőh.: Golács Ferenc főgépész. Nép- és Dunafürdők : osztályvezető : dr Mátray Árpád főtisztviselő. Ásványvízüzem : kereskedelmi vezető : dr Benyó János főtisztviselő. Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Üzemi Választmánya : Elnök : Olt Károly. Tagok : Fenyvessy Gáborné, Szabó Jánosné és Székely Gábor. Külső szakértők : dr Barsi-Basch Imre és dr Papp Ferenc. Székesfővárosi Gyógyfürdői és Gyógyforrásai : üzemi bizottságok elnökei: Gellért-fürdő: Gábor Antal. Széchenyi-fürdő : Seidl Ferenc. Rudasfürdő : Dobránszky Antal. Szent Imre-fürdő: Golács Ferenc. Népfürdők : a) Dandár-utca : Szaiff Domonkos, b) Tomcsányi-út -.Kemény Ferenc, c) Hamzsabégi-út: Szakács Pál. d) Palotai-út: Horváth József. SZÉKESFŐVÁROSI KÉPTÁR IV., EGYETEM-UTCA 6. — TÁVBESZÉLŐ i 187—076 A Székesfővárosi Képtár az egykori gróf Károlyi-palotában nyert elhelyezést., A palota a Belváros egyik legrégibb épülete, melyet a török hódoltság után, 1696-ban akkori tulajdonosa, Wilfersheim Gábor cs. és kir. élelmezési biztos Kalcher Márton építésszel készíttette. Később Patachich Gábor kalocsai érsek, majd gróf B.arkóczy Ferenc akkor még egri püspök tulajdonába került, aki 1768-ban adta el gróf Károlyi Antal szatmármegyei főispánnak. A Károlyi grófok többször átépítették, végleges alakját az 1832-ben megindult átépítéssel nyerte. A palotát 1928-ban Budapest székesfőváros vásárolta meg a gróf Károlyi György-féle I. sz. hitbizomány megosztás alatt álló vagyontömegéből. A székesfőváros az egyetemutcai fronton az enedetii díszítések és beosztás épségben tartásával kisebb átalakításokat végeztetett. Az így alkalmassá tett épületben a Székesfővárosi Képtár 1933-ban nyílott meg. A kiállított anyag magában foglalta a gróf Zichy Jenő-múzeum régi külföldi mesterek alkotását tartalmazó képgyűjteményét, valamint a fővárosnak 1880 óta az élő művészek támogatására évenkint előirányzott hitelösszegből vásárolt képeinek jelentékeny darabjait. A Képtár megnyitása után a főváros gyűjtése határozott irányt vett, egyrészt a régi magyar anyag hiányainak pótlásával és az ismeretlen régi mesterek felkutatásával történeti szempontot, az élő művészek fokozott támogatásával pedig a jelen művészi életének teljes keresztmetszetét óhajtja adni. így a török hódoltság után újraéledő magyarr művészet hű tükörképét vetíti a közönség elé, annak minden törekvésével, próbálkozásaival és hibáival együtt, szemben a Szépművészeti Múzeummal, mely hivatásánál fogva csupán a már elért eredményeket, a művészetnek az egyetemesség mértékével mérhető állomásait rögzíti. 411
