Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
ÉPÍTŐANYAG VIZSGÁLÓ ÉS KÍSÉRLETI INTÉZET X., BIHARI-ŰT 6. — TÁVBESZÉLŐ: 182—590 Az Intézet feladata a székesfőváros műszaki háztartásában, elsősorban az út-, mély- és csatornaépítés körében használt építőanyagok megvizsgálása és minősítése abból a célból, hogy a közszállításoknál és a közmunkáknál a silány anyagok kirekesztésével a főváros közönségének anyagi érdekei a legmesszebbmenő védelemben részesüljenek. Az Intézet munkaköre jelenleg három osztályra és pedig a mechanikai, vegyészeti és talajtechnikai osztályra tagozódik. A mechanikai osztály az anyagok mechanikai tulajdonságait vizsgálja és ezek alapján minősíti azokat. Ide tartoznak elsősorban a cementek, mész, trasz, beton és betonáruk, adalékanyagok, közönséges és különleges téglák, természetes és műkövek, kőagyag-, karbobit- és aszbesztcement- áruk vizsgálata, valamint egyéb különleges vizsgálatok. A vegyészeti vizsgálatok az anyagok vegyi összetételét, fizikai jellemzőit állapítják meg és azokat az előírások alapján minősítik. Ebbe a működési körbe elsősorban a bitumenek, kátrányok, aszfalt- és kátrányburkolatok, szigetelőanyagok, porolajok és talajvizek tartoznak, de kiterjed a habarcsok, betonok cementtartalmának meghatározására és egyéb különleges vegyi vizsgálatok elvégzésére is. A talaj- mechanikai osztály a talajok mechanikai tulajdonságait vizsgálja, így pl. a teherbírását, össze- nyomhatóságát, térfogatváltozását, képlékenységét és fagyveszélyességét, melyek alapján a talajok bizonyos meghatározott célú építkezések alapozásra alkalmasaknak, illetve alkalmatlanoknak bizonyulnak. A rendszeres vizsgálatokon kívül az Intézet jelentős kísérleti, kutató és tudományos működést is fejt ki, amelyek részben az építőanyagok újabb és gazdaságosabb felhasználására, részben a helyi adottságokból folyó különleges műszaki kérdések tanulmányozására és megoldására vonatkoznak. Az Intézet más hatóságok és magánfelek megbízása alapján is végez vizsgálatokat és ad szakvéleményt. A vizsgálatok természetének megfelelően a fizetendő díjak is különbözők, amelyekről az Intézet levélben vagy távbeszélőn kapott megkeresésre készséggel ad tájékoztatást. Vezető : Hegedűs Gyula műszaki főtanácsos, helyettese : Gáspár Géza műszaki főtanácsos. Beosztottak : Rétfalusi Lajos, Biczók Imre főmérnökök, Popovics Sándor mérnök, Tomsits Antal főgépész, aki egyszersmind az Intézet alkalmazottainak megválasztott bizalmija. FERTŐTLENÍTŐ INTÉZET. XHI., VÁCI-UT 174. — TÁVBESZÉLŐ: 200—336, 200—338, 201—879 Az 1892-ben fellépett kolerajárvány idején létesítette a főváros egy ideiglenes favázas barakkban az első fertőtlenítő intézetet. Ez a kis intézet 1892. évi október hó 3-án kezdte meg működését. A kolerajárvány megszűnése után a törvényhatóság a fertőtlenítő intézet állandó fentartását határozta el, hatósági jelleggel ruházta fel és működési körét a többi fertőző betegségekre is kiterjesztette. A modern új fertőtlenítő intézet a XIII. kér. Váci-út 174. sz. alatt 1913-ban nyílt meg. 1925-től kezdve csak a Váci-úti fertőtlenítő intézet és a vele kapcsolatos 60 ágyas megfigyelő intézet működik. A fertőtlenítő intézet kisegítő intézménye a IX., Gyáli-út 7/a. sz. alatt 1929-ben épült betegszállító állomás, amelynek feladata a betegszállító kocsik fertőtlenítése és tiszta felszereléssel való ellátása, ami által a kocsiknak fertőtlenítés miatt a Váci-úti intézetbe esetenként való visszatérése elkerülhető. Ez az állomás jelenleg nem működik. 1932-től kezdve a fertőtlenítő és megfigyelő intézetet maga a főváros tartja fenn. Megbízott igazgató : dr Iván Ferenc XIII. kér. tiszti orvos. Gondnok : Márkly Béla gazdasági főfelügyelő. Ellenőr: Havasi Antal gazdasági felügyelő. FŐVÁROSI FÖLDHÍV ATAL IV., KÖZPONTI VÁROSHÁZA, HI. EM. 374/A SZ. — TÁVBESZÉLŐ: 628. A 600/1945. M. E. számú rendelet (törvényerőre emelte az 1946. évi VI. te.) alapján végrehajtja a földbirtokreformot. Illetékessége alá tartozik : Budapest székesfőváros területe, Alag, Albertfalva, Alsógöd, Békásmegyer, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Budatétény, Cinkota, Csepel, Csobánka, Csömör, Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőgöd, Fót, Kistarcsa, Mátyásföld, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pilisborosjenő, Pilisszent- iván, Piiisvörösvár, Pomáz, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Solymár, Soroksár, Szigetmonostor, Törökbálint, Üröm és Vecsés községek, valamint Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest megyei városok, továbbá Dobogókő területe. — A hivatal h. vezetője: dr Szerdahelyi Elek fogalmazó. FŐVÁROSI KÖZÉPKORI MÚZEUM. HALÁSZBÁSTYA. A Fővárosi Középkori Múzeum célja a Budapest középkorára vonatkozó régészeti és művészettörténeti emlékek gyűjtése, a fővárosi középkori emlékanyag feltárása és tudományos feldolgozása. Az építészeti emlékek és sírkövek múzeuma a Középkori Kőemléktár. amelyet a Halászbástya északi tornyában rendeztek be. (Halászbástya I.) 397
