Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÜZEMEI ÉS INTÉZMÉNYEI. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI TELEP , . IX., ILLATOS-ÚT 23. — TÁVBESZÉLŐ: 136-937 Az intézmény 1905-ben létesült. Feladatai a következők: 1. Állati hulláknak és hullarészeknek a Telepre való elszállítása. Az elszállítással a Telep mentesíti az állattulajdonosokat a hullák eltakarításának munkájától, a közterületet megtisztítja az állati tetemektől, megakadályozza a levegőnek a hullabomlási gázokkal való szennyeződését és kiküszöböli azt veszélyt, hogy a hullák emberi és állati megbetegedések, járványok forrásai legyenek. 2. Közfogyasztásra alkalmatlan állati szervek, hulladékok, húsok, húskészítmények, hústermékeknek a Telepre való elszállítása hatósági'lefoglalás, elkobzás vagy a tulajdonosok önkéntes kérése alapján. 3. Állatok kiirtása. A Telep a lehető leghumánusabb módon kiirtja a beteg, megunt, rendeltetésének valamely ok miatt megfelelni nem tudó, csendháborító, adózás alól elvont, közegészségügyi okból tarthatatlan, állategészségügyi okból elpusztítandó állatokat. 4. A beszállított hullák felboncolása, kórismék megállapítása. Ennek a tevékenységnek a jelentősége peres esetekben, kártérítési ügyekben, valamint olyan esetekben domborodik ki, amikor az állat fertőző betegségben hullott el. A boncolások eredményéről ugyanis a Telep értesíti az állategészségügyi hatóságokat s így azok adott esetekben megtehetik a szükséges intézkedéseket az állatjárványok elfojtására. 5. A hullák és állati eredetű anyagok feldolgozása és értékesítése. A feldolgozás különleges készülékekben magas- nyomású gőzzel való főzés által történik. A főzés alkalmával az állati anyagokban levő spórák, baktériumok és egyéb kórokozók megsemmisülnek, az állati anyagok viszont közgazdasági szempontból értékes termékekké alakulnak át. Ezek a termékek a baromfi, sertés- és haltakarmányként kitűnően felhasználható hullaliszt és szappangyártásra szolgáló ipari zsiradék. A hullafeldolgozás melléktermékei: az állati bőrök, szőrök, paták és csülkök különösebb előkészítés, illetőleg átalakítás nélkül kerülnek értékesítésre. 6. Ebek befogása és a Telepre való elszállítása. A kóbor ebeknek közterületen, veszett és veszettségre gyanús kutyáknak köz- és magánterületen való befogásával és beszállításával a Telep nemcsak a veszettség és más betegségek elleni küzdelem céljait szolgálja, de a közbiztonságnak is nagy szolgálatot tesz. 7. A Telepre szállított ebek állatorvosi megfigyelése. A megfigyelések hathatós részét alkotják a veszettség elleni küzdelemnek. 8. Ebek értékesítése. A Telep a beszállított ebeket megfelelő díjak ellenében átadja az esetleges igénylőknek abban az esetben, ha a tulajdonos nem váltja ki és kiirtani sem szükséges azokat. 9. A takonykórra gyanús lovak megfigyelése. A takonykórra gyanús loyak elkülönítését és a szükséges különleges kórismézési eljárásokat z Telepen levő külön megfigyelő-istálló teszi lehetővé. 10. Rühes lovak kezelése. A Telep az 1944-ben elpusztult, de 1946-ban újjáépített különleges berendezésű kamrákban fertőtleníti a rühes lovakat és azok szerszámjait. A Telep igazgatója: dr Kosztolányi Sándor állatorvos-főtanácsos. Az üzemi bizottság tagjai: Fekete Rezső, Horváth Jánös, Mélykúti Antal és Pados István. Az állategészségügyi telep szappanmühelye 1916-ban létesült, egyrészt az állategészségügyi telepen termelt zsiradéknak gazdaságos értékesítése végett, másrészt azzal a köz- és állategészségügyi szempontból fontos célzattal, hogy az Állategészségügyi Telepen termelt zsiradék tényleg és kizárólag ipari célokra használtassák fel. A termelt szappan elsősorban a fővárosi intézmények és intézetek házi szükségletének fedezésére szolgál. A szappanműhely vezetője : dr Kosztolányi Sándor. ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT XIV., ÁLLATKERTI-ÚT. — TÁVBESZÉLŐ: 228—029 A budapesti Állatkertet 1866-ban nyitotta meg a Pesti Állatkert Részvénytársaság. Pest városa az Állatkert céljaira ingyen engedett át területet a Városligetben. A megnyitáskor 587 darab állatja volt az Állatkertnek. Az Állatkertet 1871-ben kibővítették. A társulat most már ritkább növényfajokat is beszerzett. A budapesti közönség egyre nagyobb érdeklődéssel fordult az Állat- és Növénykert felé. Az intézményt 1907-ben vette át Budapest székesfőváros a magántársaságtól. Már a következő évben elhatározta a törvényhatósági közgyűlés az Állat- és Növénykert teljes átrendezését, újjáépítését és korszerű felszerelését. Erre a célra a közgyűlés 4,500.000 korona hitelt engedélyezett. Az újjáépített Állatkert 1912-ben nyílt meg. Állatállománya ekkor 2477 darab volt. A székesfőváros által eredetileg kijelölt 33.326 négyszögölnyi területen fekszik mais a budapesti Állatkert. A háború pusztítása a világviszonylatban is elsők között álló budapesti Állat- és Növénykert állat- és növényállományát szinte maradéktalanul megsemmisítette. Állatai közül a háború befejeztével csak egy elefánt, öt víziló, egy kétpupú teve, egy láma és egy zebra maradt életben. A pálmaházban elhelyezett exótikus növények mind elpusztultak. Az igazgatóságnak sikerült'több állatot, melyek az ostrom alatt illetéktelen kezekbe kerültek, visszaszerezni. Ezekkel és az újabban szerzett, valamint ajándékba kapott állatokkal együtt jelenleg 376
