Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
L LAKÁSOK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS EZZEL KAPCSOLATOS FELMONDÁSA. A lakások (lakóházak) helyreállításáról szóló 11.800/1946. M. E. sz. rendelet, valamint az azt kiegészítő és módosító 460/1947. M. E. számú és 4800/1947. M. E. számú rendelet a háborús viszonyok következtében lakhatatlanná vált lakások újjáépítésének előmozdítását szolgálja. A rendelet egyes intézkedéseinek végrehajtása az alábbi irányelvek szerint történik : Helyre- állításra jogosult: az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonostárs, a bérlő és a bérleti jogviszonyon kívül álló harmadik személy. Ha a sérült lakást a tulajdonos kívánja helyreállítani és a lakásra vonatkozólag bérleti jogviszony nem áll fenn, akkor tartozik a tulajdonos helyreállítási szándékát az újjáépítés helye szerint illetékes kerületi elöljárónak bejelenteni, egyben büntetőjogi felelősség mellett nyilatkozatot tenni arról, hogy a helyreállítandó bérleményre nézve bérleti jogviszony nem áll fenn. A kerületi elöljáró köteles a bejelentést nyilvántartásában feljegyezni és annak megtörténtéről, a bejelentés hozzáérkezésétől számított három nap alatt, a tulajdonos részére igazolványt adni. Amennyiben a hatóság igénybevételt tartalmazó véghatározatot a bejelentést megelőzően még nem hozott, annak végrehajtását hivatalból fel kell függeszteni. Amennyiben azonban a tulajdonos az igazolvány kézbesítésétől számított 8 nap alatt a helyreállítást elfogadható ok nélkül el nem kezdi, vagy hatvan nap alatt be nem fejezi, úgy a lakás újból igényelhetővé válik. Ha helyreállítási munkálatok építési hatósági engedélyezés alá esnek, úgy azok'engedélyezését az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságtól kérelmezni kell. Az építésügyi hatóság az építési engedélyben meghatározhatja az építkezés várható időtartamát és ez esetben az építkezés befejezésének határideje a rendeletben meghatározott 60 napos határidőn túl is terjedhet. Ha a helyreállítandó helyiségekre vonatkozóan bérleti jogviszony áll fenn, de a bérleményt nem használják vagy nem rendeltetésszerűen használják, akkor a tulajdonos köteles a bérlőt a helyreállítás megkezdése előtt legalább 8 nappal a tervezett helyreállításról, valamint az ehhez szükséges munkálatok részletes adatairól értesíteni. Ha a helyreállítási költségek évi 6%-os kamata a fennálló jogszabályok szerint a helyreállított lakásért fizetendő évi bért meghaladja, akkor a tulajdonos a bérlőtől a különbözetnek megfelelő összegű évi pótlék fizetését követelheti. Ha a bérlő a pótlék fizetését a helyreállítást megelőzően kötelezően elvállalja, a tulajdonos a helyreállítási munkálatokat azonnal megkezdheti. Ha a bérlő a pótlék fizetését nem vállalja, a tulajdonos a bérletet rendkívüli felmondással megszüntetheti. A rendkívüli felmondási idő 15 nap. Ha a tulajdonos olyan bérleményt kíván helyreállítani, amelyre pézve bérleti jogviszony áll fenn és a bérlő a bérleményt ténylegesen és rendeltetésszerűen használja, akkor a bérlő értesítésére, valamint a helyreállítási pótlékra vonatkozó eljárás ugyanúgy folytatandó le, mint az előbbi esetben, azzal a különbséggel, hogy ha a bérlő a helyreállítási pótlék fizetését nem vállalja, akkor a tulajdonos a bérletet csak rendes felmondással szüntetheti meg. A rendes felmondási idő 3 hónap, a rendes felmondás azonban nem szólhat november hó 1. napja és március hó 1. napja közé eső napra. A rendes felmondás csak úgy érvényes, ha a tulajdonos a felmondás közlésével egyidejűleg a bérlő részére megfelelő más lakást ajánl fel és egyúttal átadja neki a felajánlott lakás bérbeadójának olyan nyilatkozatát, amely szerint a felajánlott lakást a nyilatkozatban meghatározandó feltételek mellett hajlandó neki bérbeadni, továbbá a lakásügyi hatóságnak arra vonatkozó határozatát, hogy a lakást más bérlő részére nem veszi igénybe. A lakásügyi hatóság köteles azt a bérlőt, akinek bérletet a tulajdonos a fentiek értelmében felmondani jogosult, e felajánlani kívánt lakás tekintetében más igényjogosultakkal szemben elsőbbségben részesíteni. A bérlőnek azonban jogában áll a felajánlást visszautasítani, illetve a felmondást közlő háztulajdonost a közléstől számított nyolc nap alatt írásban értesíteni, hogy a felajánlott lakást elfogadja-e vagy sem. Ha a bérlő ezt a közlést nyolc nap alatt nem teljesíti, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy a bérlő a felajánlott lakást el nem fogadta, illetve a felmondást nem tekinti érvényesnek. Ilyen esetben a felmondás érvényességének kimondását a tulajdonos a rendes bíróság előtt keresetben kérheti. Az ilyen módon felmondás útján kiürített lakást a tulajdonos a kiürítéstől számított négy hónap alatt teljesen helyreállítani tartozik; ellenkező esetben a lakást a lakásügyi hatóság igénybe veheti, kivéve, ha az elsőfokú építésügyi hatóság a tulajdonosnak a helyreállítási munkálatok elvégzésére halasztást adott. Amennyiben a tulajdonos a helyreállítási pótlék követeléséről lemond és ezt a körülményt a hatóságnál szabályszerűen bejelenti, úgy a helyreállítandó bérleményt az előbbiekben részletezett felmondási eljárás nélkül is helyreállíthatja. Ha a háborús események következtében sérült lakást annak bérlője kívánja helyreállítani, akkor köteles a helyreállításra irányuló szándékát a tulajdonosnak a tervezett helyreállítás műszaki leírásának és költségvetésének közlése mellett bejelenteni. Ha a tulajdonos a bérlő bejelentésére négy nap alatt nem válaszol, yagy válaszában kijelenti, hogy a helyreállítást nem vállalja, avagy vállalja ugyan, de nyilatkozatának a bérlőhöz érkezésétől számított 8 nap alatt nem kezdi meg, vagy a megkezdéstől számított 30 nap alatt nem fejezi be, úgy a bérlő a helyreállítási munkálatokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül is elvégeztetheti, kivéve ha az elsőfokú építésügyi hatóság a tulajdonosnak a helyreállítás 326
