Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
és újjáépíteni. Az infláció folytán állandóan emelkedő nyersanyagárak, munkabérek és illetmények maguk után vonták az üzemi termelvények eladási árainak állandó emelését, amely azonban egyrészt az áremelések elhúzódása, másrészt a felemelt árak megállapítása és számlázása, illetve bevételezése közötti eltolódás miatt a kellő pénzügyi ellensúlyt sohasem tudta biztosítani, ugyanakkor pedig a fogyasztóközönségre súlyos terhet hárított. Az állandó tarifaemelésnek a közönségre nehezedő súlyos terhét csak a termelési költségek lehető leszorításával lehetett némileg enyhíteni és ezért a székesfőváros vezetősége a Gazdasági Főtanáccsal szoros együjttműködésbeh az üzemeknél a legmesszebbmenő racionalizálási intézkedéseket vezette be. Ezek az intézkedések részben az üzemek termelési kapacitásának fokozására, a gépegységek gazdaságosabb működésére, a személyzeti létszám csökkentésére és a személyzet átrendezésével — túlterhelésük nélkül — nagyobb teljesítőképesség biztosítására irányultak. Az 1946. év első felének végén megtörténtek az előkészületek az üzemi forintköltségvetések elkészítésére, minthogy azonban a nyersanyag és iparcikkárak az új pénzegységben a költségvetés elkészítése idején nem lehettek ismeretesek, a költségvetéseket az 1938. és 1939. évi előirányzatok szorzataiban kellett megállapítani és így azok kielégítőek minden tekintetben nem lehettek. Ennek következménye volt, hogy a forint- gazdálkcdás első 5 hónapjának eltelte után, amikor az anyagárak és munkabérek már kialakultak, az üzemi költségvetéseket azok figyelembevételével át kellett dolgozni. Az-üzemek gazdálkodását az előirányzatok fogyatékossága miatt kellő támpont és összehasonlítás nélkül teljes pontossággal nem lehetett megítélni, vagy legalább is nem lehetett a gazdálkodási eredményekből megbízható következtetéseket levonni. Figyelembevéve azonban az üzemi kiadások és bevételek alakulását, megfeszített munkával sikerült elérni, hogy az Elektromos- és Vízművek gazdálkodása általában kedvezően alakult, a Gázműveknél azonban jelentős hiány keletkezett. Az Elektromos Műveknél a költségvetéssel sztmben a bevételeknél többlet, a kiadásoknál pedig megtakarítás mutatkozott, amely azonban akkor, ha figyelembevesszük a Mátravidéki Erőmű újjáépítésének pénzszükségletét, elenyésző csekélynek mondható. Fiasonlóképen kedvezően alakult a Vízművek pénzügyi helyzete is, ahol azonban figyelembe kell venni azt, hogy a téli hónapok kevesebb vízfogyasztása folytán előállható esetleges bevételi kiesés a melegebb hónapok nagyobb vízfogyasztása következtében előállható nagyobb bevételi többletet kiegyenlíti. A Gázművek költségvetése már összeállításakor jelentős hiánnyal zárult. Ehhez járult még, hogy ugyanakkor, amikor a Gazdasági Főtanács az elektromos áram, a gáz és a víz eladási egységárát december hó 1-től leszállíttatta, a gáz fűtőértékének felemelését rendelte el. Jelentős bevételi kiesést okozott továbbá az a körülmény is, hogy az ostrom óta a Gázművek külföldi gázszenet nem használhat, hanem ehelyett a városi gázt kénytelen pécsi szénből, propán-butángázból és gazolinból előállítani. Az ilyen módon előállított gáz nagy kéntartalma a gázmérőket tönkreteszi és ezért a’fogyasztott gázt is csak átalányban lehet felmérni, amely a fogyasztóknál esetleg gázpazarlást, az üzemnél pedig jelentős bevételi kiesést jelent. Ennek megszüntetése érdekében a rossz gázmérők kicserélése iránt a szükséges intézkedések megtörténtek. A forint pénzegység bevezetésével kapcsolatban új üzemi tarifákat kellett megállapítani. Az Elektromos Művek forintárszabását az 505/1946. kgy. sz. közgyűlési határozat tartalmazza, amelyet az 560/1946. kgy. sz. határozat módosított. Az éjszakai fogyasztásra, valamint a kémiai, termikus és kemenceüzemek fogyasztására a 155.671/1946—111. sz. iparügyi miniszteri rendelet alapján a 613/1946. kgy. számú határodat tartalmaz kedvezményes egységárakat. A Gázművek által szolgáltatott gáz forintárszabását a törvényhatósági bizottság közgyűlése 506/1946. és 673/1946. kgy. sz határozatai állapították’ meg. A vízdíjak forintértékben történt megállapítását az 507/1946. és 674/1946. kgy. sz. határozatok tartalmazzák. A székesfőváros állandóan növekedő áramszükségletének zavartalan biztosítása érdekében halaszthatatlanná vált a Mátravidéki Erőmű újból való felépítése. Ebben az irányban a szükséges intézkedések már megtörténtek, az építkezés folyamatban van és az áramtermeléshez szükséges gépegységeket részben belföldön, részben külföldön megrendelték. * Az elmúlt félévben az ügyosztály tevékenysége arra irányult, hogy a székesfőváros Elektromos-, Gáz- és Vízmüveinek közérdekű termelőmunkáját minél jobban elősegítse. Emellett a gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodva előmozdítsa azt, hogy az üzemek gazdálkodása a lehetőségek határán belül deficitmentes legyen. Ez utóbbira irányuló törekvés az Elektröfnos- és Vízműveknél sikerrel járt, a Gázműveknél azonban, amely üzem a háborús cselekmények következtében leginkább megrongálódott, teljes mértékben sikerre nem vezethetett, különösen azért sem, mert a lengyel gázszén, valamint a pécsi mosott szén jelentős drágulása mellett még 1946. évi november hó 1-i hatállyal kormányhatósági intézkedésre a gáz árát 5%-kal kellett leszállítani, ezzel szemben a gáz fűtőértékét ugyanakkor 10%-kal emelni kellett, így a Gázművek bevételei jelentősen csökkentek, termelési költségei pedig számottevően emelkedtek. Ehhez hozzájárul a Gázművek forgótőke hiánya, amely főképen 124
