Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

SZÉKESFŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR

Vm., REVICZKY-UTCA 1. — TÁVBESZÉLŐ. 136—080, 139—512, 139—493

A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1946 előtt: Fővárosi Könyvtár) megalapozását 1850-re kell tennünk. Ebben az évben Frank Ignác egyetemi tanár nyilvános közkönyvtár alapjául a fővárosnak ajándékozta 14.000 kötetes könyvtárát. Frank professzor terve jó ideig nem valósult meg, noha könyvtáralapítás tervével többször foglalkozott a főváros közgyűlése. 1895-ben gondoskodott a főváros költségvetése első ízben a könyvtár ellátásáról, ezért a könyvtárnak, mint intézménynek megalapítását ez évtől kell számítanunk.

A Könyvtár 1903-ig a főlevéltáros, 1911-ig pedig a fővárosi Statisztikai Hivatal vezetése alatt állott. Ezideig a Könyvtárnak hivatali szakkönyvtár jellege nem volt meg. Statisztikai kiadványokon kívül városigazgatási és szociálpolitikai műveket gyűjtött és kezdettől fogva gyűjtötte a Budapest történetére vonatkozó irodalmat is.

1904-ben a még a Statisztikai Hivatalhoz tartozó könyvtár megnyitja a Központi városház Károly-körúti (ma Somogyi Béla-úti) szárnya első emeletén nyilvános olvasótermét. A kis helyiség társadalomtudományi, városigazgatási, szociálpolitikai folyóiratokkal és kézikönyvtárral Szabó Ervin vezetése mellett hamarosan nagy vonzóerőt gyakorolt a társadalmi kérdéssel foglalkozók körében. 1911-ben Szabó Ervin emlékirata alapján Bárczy István polgármester javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a Könyvtárt önálló szervezettel nagy nyilvános könyvtárrá fejleszti ki. Ebben az évben önállósult a Könyvtár igazgatásilag is, külön költségvetéssel és személyzettel. A következő évek az új nagy könyvtár előkészítő munkáinak jegyében teltek el. Szabó Ervin és munkatársai (Harrer Ferenc és Wildner Ödön tanácsnokok és Lajta Béla műépítész) a közgyűléstől kapott felhatalmazás alapján új nagy központi nyilvános könyvtár építésének tervét dolgozták ki. A tervek szerint a tudományos központi könyvtárt fiókkönyvtárak hálózata egészítette volna ki. Megindult a Könyvtár belső szervezetének átalakítása is. Gyűjtési körét, amelyet eddig a városigazgatás és társadalmi tudományok körére kellett korlátoznia, kiterjesztette a szellemi tudományok fő ágaira is. A Könyvtár működése által felébresztett igények egyre sürgetőbben jelentkeztek. így vált szükségessé a Könyvtár ideiglenes elhelyezése megfelelőbb épületbe addig is, amíg a Tisza Kálmán-térre tervezett nagy központi könyvtár megépül. Ideiglenes helyiségül a gróf Károlyi-utcai elemi iskola helyisége jelöltetett ki, 1914 május 1-én itt nyílt meg a nagyobb befogadóképességű könyv- és folyóiratolvasóterem. A világháború a könyvtárpalota építési tervét meghiúsította. A háború után a terv ismét előtérbe került. A felvetődött tervek közül a főváros közgyűlése a Reviczky-utca 1. szám Wenckheim-palotának központi könyvtár céljára való megvásárlása mellett döntött. Az átalakítás befejezése után a Könyvtár 1931 februárjában költözött át mai helyiségébe. —

A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár mai szerkezetében kettős tagozatú : tudományos és közművelődési. Központi épületében van a tudományos könyvtár és a közművelődési könyvtárt irányító és ellátó fiókközpont. Fiókkönyvtárai, valamint mozgó- és vándorkönyvtárai a főváros csaknem minden kerületében működnek.

I. A tudományos központi könyvtár.

E könyvtár célja az 1925-ben jóváhagyott szervezési szabályzat szerint továbbra is a társadalomtudományi és városigazgatási anyag gyűjtése, de nagy gondot kell fordítania a szellemtudományi munkák gyűjtésére. A városigazgatással és a Budapesttel foglalkozó irodalom gyűjtésében teljességre törekszik, a természettudományok fő ágaiból csak az alapvető és ezek fejlődése szempontjából fontos munkákat gyűjti. A könyvtár külön gyűjteményei : 1. Bibliográfiái gyűjtemény ; 2. Keleti gyűjtemény ; 3. Röpiratgyüjtemény ; 4. Budapesti gyűjtemény ; 5. Szüry- gyüjtemény a magyar szépirodalom első kiadásainak gyűjteménye; 6. Színészettörténeti gyűjtemény (szervezés alatt); 7. Az emigráció irodalma (szervezés alatt); 8. Térképgyűjtemény ;

9. Könyvritkaságok; 10. Kézi- és referencekönyvek gyűjteménye; 11. Zenetörténeti gyűjtemény (szervezés alatt); 12. Városházi Közigazgatási Könyvtár (szervezés alatt).

Feladatát a könyvtár katalógusok, bibliográfiák és tanulmányok kiadásával is szolgálja.

A központi könyvtárnak 66 ülőhelyes olvasóterme, 48 ülőhelyes folyóiratolvasója van és 30 kutatóhely áll még rendelkezésre.

II. A közművelődési könyvtár.

Közművelődési könyvtáraink — elosztva a főváros egyes kerületeiben — a főváros lakosságainak széles rétegeit látják el válogatott jó szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvekkel. Tizenhét fiókkönyvtár közül hatnak van olvasóterme, ahol közérdekű tudományos folyóiratok és napilapok és kisebb kézikönyvtár állanak a közönség rendelkezésére.

414