Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

121—287. Főnök : Sólyom Andor főnökhelyettes. Bartók Béla-úti osztály : XI., Bartók Béla-út 1 Távb. : 258—024. Főnök : Füstös László. Erzsébetvárosi osztály : VII., Erzsébet-körút 58. Távb. 222—047. Főnök : Hargittay Nándor fiókigazgató. Óbuda-Üjlaki osztály : III., Fő-tér 2. Távb. 362—313. Főnök: d’Albini Lajos. Tolbuchin-körúti osztály: IX., Tolbuchin-körút 1. Távb.: 185—766. Főnök: Somody Sándor. Baross-téri osztály: VII., Baross-tér 23. Távb. : 225—678. Főnök : Hollósi László fiókfőnökhelyettes. Ferencvárosi osztály: IX., Ferenc-körút 1. Távb.: 137—552. Főnök : Mészáros Béla fiókfőnök. Madách Imre-téri osztály : VII., Madách Imre-tér 4. Távb.: 226—804. Főnök : Kasper Róbert fiókigazgató. Marhavásártéri osztály : IX., Soroksári-út 58. Távb.: 138—090. Főnök : Szigethy Lajos igazgató. Sertésvásártéri osztály : IX., Gubacsi-út 6. Távb.: 139—899. Főnök : Kővári Géza. BUDAPESTI KISIPARI HITELINTÉZET Rt. Via., VAS-UTCA 2/d. — TÁVBESZÉLŐ': 138 —766. A Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. a székesfőváros alapítása. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1916-ban 842/1916. kgy. számú határozatával létesítette az intézetet, mint a kisiparosság és kiskereskedelem hitelszükségleteit lehetőleg altruisztikus alapon ellátó és érdekeit támogató intézményt. Az intézet 1918. január 1-vel kezdte meg a kisemberek meg­segítését szolgáló közérdekű működését szövetkezeti formában és 1923. év végével alakult át részvénytársasággá. Az intézet célja alapszabályai 2. §-a szerint főleg a kisiparosok és kiskereskedők anyagi helyzetének lehetőleg altruisztikus alapot^való előmozdítása. E cél elérése érdekében az intézet feladatát képezi : \ Kisipari hitelek folyósítása, középipari hitelek folyósítása, kiskereskedelmi hitelek folyósítása, termelési hitelek folyósítása, a mindenkori gazdasági szükségességhez igazodó közérdekű célhitelek nyújtása a kisiparosság és kiskereskedelem részére, pályázati és jótállási garancialevél formájában a kis- és középiparosságért kezességek vállalása, takarékbetétek, folyó­számlabetétek és általában a kisiparosság és kiskereskedelem mindennemű bankügyletének intézése. A budapesti és környéki kisiparosok hitelellátását 1924 óta, a kiskereskedők hitelellátását pedig 1928 óta végzi közmegelégedésre az intézet. Az intézet fejlődésének vonala eddig zökkenő- mentesen felfelé irányult, ami annál figyelemreméltóbb, mert a kistételű hitelek nyújtása és kezelése a többszörösét igényli annak a munkának és ügyviteli költségnek, amely nagyobb összegű, de kisszámú hitelek kezeléséhez szükséges. A Kisipari Hitelintézet egyike a főváros legszerencsésebb alapításainak, mert nemcsak a kisemberek megsegítésével hivatásszerűen foglalkozó pénzintézet, hanem egyben nélkülözhetetlen szociális intézmény is. Három évtizedes állandó fejlődésével és nagyhírű racionális organizációjával nemcsak a főváros egyik mintaintézményévé lett, hanem élő cáfolata a múltban a nagytőke által hangoztatott híreszteléseknek, hogy a kisemberek nem alkalmasak a hitelnyújtásra. A főváros felszabadítása után, racionális megszervezettségénél fogva a Kisipari Hitel- intézet a pénzintézetek között önerejéből elsőként állt talpra és kezdte meg működését. A leg­nehezebb időkben hivatása magaslatán állva, olcsó hiteleivel és példanélküli betétkifizetéseivel többezer kisiparosnak és kiskereskedőnek tette lehetővé, hogy rombadöntött és kifosztott üzemét, üzlethelyiségét helyreállítsa, új egzisztenciát teremtsen magának és az üzemekben megindul­hasson a hasznos termelő munka. Ezzel a munkájával az intézet nemcsak a gazdasági élet helyre- állításában szerzett érdemeket, hanem a kisiparosság pártkülönbségnélküli őszinte elismerését vívta ki. ‘ Az intézet szervezte meg és bonyolította le a közellátási hitelakciót és a jogfosztott vendég­lősök hitelakcióját. Résztvett továbbá a fővárosi és állami tetőjavítási hitelek folyósításában. Különös sikerrel állta meg a helyét az intézet az inflációs időkben, úgyszólván az egyetlen pénzintézet volt, ahol a betétesek az adópengőbetétekiet késedelem nélkül, egyszerre kaphatták meg. A forintra való áttéréssel egyidejűleg az intézet késedelem nélkül sietett a tőkeszegény kisipari dolgozók segítségére, hogy a kisipari üzemekben meg ne álljon a termelő munka. A stabili­záció első tíz hónapjában az intézet a saját pénzeszközeiből több mint 1300 tételben 5-2 millió forint összegű kölcsönnel segítette a kisiparos és kiskereskedő dolgozókat, amiből a kisiparosok részére 4-2 millió, a kiskereskedők részére pedig egy millió forint került folyósításra. Ezt a jelentékeny összeget a Kisipari Hitelintézet önerejéből, minden külső segítség nélkül tudta a kisipari és kiskereskedői dolgozók munkateljesítményének fokozása szolgálatába állítani. Itt meg kell említeni, hogy a pénzügyi kormányzat által múlt év végén létesített kisipari hitel­akció keretösszege 1947 májusig csak egy millió forint volt, amiből az intézet 330.000 forintot kapott. 395

Next

/
Oldalképek
Tartalom