Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
A gazdasági statisztika keretében a vasúti és hajózási áruforgalom és Budapest vámhatárain átmenő közúti áruforgalom, a szállodai idegenforgalom, az ipari termelés, közművek, az építkezések, iparjogosítványok, hitelintézetek, részvénytársaságok, távolsági és helyi közlekedés, közfogyasztás és annak célját szolgáló intézmények adatanyaga külön feldolgozásra kerül. A Magyar Központi Statisztikai Hivatallal és a Magyar Gazdaságkutató Intézettel együttműködve résztvesz a hivatal a létfenntartási árindexek kiszámításában. Résztvesz a hivatal Budapestkörnyék zöldségtermelésének előmozdítására vonatkozó munkálatokban. Ezzel kapcsolatban az Agrártudományi Egyetemmel együttműködve folynak újabb adatgyűjtő és kutató munkálatok. A kulturális statisztika keretében a közoktatásügyi intézmények, népművelés, egyházak, múzeumok, könyvtárak, tudományos intézetek, színház, sajtó számanyaga nyer összeállítást. A piackutatás munkakörébe tartozik Budapest közélelmezési kérdéseinek feltárása. Ebből a célból anyagot állít össze a fővárosba irányuló árufelhozatalról és vizsgálja az áru útjának egyes fázisait a termelőtől egészen a fogyasztóig; megfigyelés alatt tartja az élelmiszerpiaci árakat. Jelenleg a hivatal munkájának legnagyobb része a szociális statisztika tárgykörébe vág. A cél Budapest szociográfiájának minden részletében való kiművelése. A társadalomkutató munka elsősorban a főváros társadalmának összetételére, az egyes társadalmi rétegekre, különös tekintettel a munkásságra, a családi viszonyokra, a munkabérekre és fizetésekre, majd ennek kapcsán a főváros lakosságának jövedelemeloszlására vonatkozik. Ezeknek a kérdéseknek a megvilágítása érdekében — részben reprezentatív alapon — kiaknázza a hivatal a kereseti és jövedelemadó, az illetményadó és a közmunkabevallásokból meríthető ismereti anyagot és különleges adatgyűjtéseket is végez. Az iparos- és kereskedőiskolai tanulók szociális viszonyaira vonatkozó adatgyűjtés most van folyamatban. A főváros szociális intézményeinek tevékenységéről szóló adatok szintén /feldolgozás alá kerülnek. A polgármesteri IX. ügyosztállyal való kapcsolatot elmélyíti az az együttműködés, melynek keretében a Gondozottak Központi Nyilvántartó Hivatala a Statisztikai Hivatal irányítása alá kerül. Teljes összefoglalást állított fel a hivatal a külföldi segélyakciók során érkezett adományokról. A családok bevételeinek, kiadásainak, életszínvonalának és fogyasztásának megismerése céljából 200 budapesti fix- jövedelmü családdal háztartási könyveket vezettet a hivatal és ezek eredményeit hónapról- hónapra kimunkálja. Az adatgyűjtést egy évre tervezi. Az 1848—49. évi szabadságharc százéves évfordulójára a statisztikai hivatal összegyűjti az akkori korszak képét ‘visszatükröző adatokat és a város akkori közállapotait feltüntető kiadványt készít elő. W Kiadványok. A statisztikai hivatal évenkint a főváros életének csaknem minden részletét felölelő Évkönyvet bocsát ki. (A legutolsó évkönyv az 1943. évi adatokat tartalmazta.) Jelenleg összeállítás alatt áll a hivatal felszabadulás utáni első új évkönyve, melyben az 1944—45—46. évi adatok kerülnek összefoglalásra. A Statisztikai Havifüzetek egyelőre negyedévi összevont számokban jelennek meg, az adatok közlése mellett újabban grafikus ábrákkal és szöveges tájékoztatással. Emellett havonkint kőnyomatös tájékoztatót ad ki a hivatal a legfrissebb adatokról »Budapest életének statisztikai áttekintése« címen. A felszabadulás után új kiadványsorozat indult meg Statisztikai Zsebkönyvtár néven. Ennek első kötete »Budapest közállapotai az 1945/46. tél küszöbén«, mely az első, számadatokkal alátámasztott segélykiáltás volt az ország és a világ közvéleményéhez a súlyos helyzetbe jutott fővárosról. Ezt a kiadványt egy éven belül követte egy másik : »Budapest küzdelme az új életért,« mely a felszabadulás óta eltelt másfél esztendő újjáépítési eredményeit és a város népének küzdelmeit tárta fel. Ezek a kötetek több idegen nyelven is kiadásra kerültek. A sorozat harmadik száma : »Tanulmány Kőbánya közlekedési viszonyairól«, a kőbányai gyárakban dolgozó munkásságnak közlekedési szükségleteit tárja fel. A statisztikai hivatal zsebkönyv.ei egyszerű, világos összeállításban közük a fővárosra vonatkozó legfontosabb statisztikai adatokat, gyakran kiegészítve más közérdekű tudnivalókkal. A zsebkönyvek legutolsó száma »Budapest 1873-tól napjainkig« címen, mint jubiláns kiadvány 1945-ben jelent meg. Ugyanakkor angol és orosz nyelvű zsebkönyv is kiadásra került, érdekes szemléltető grafikonokkal illusztrálva. Évente hatszor jelenik meg a Városi Szemle, mely tanulmányokat és kisebb ismertetéseket hoz a várostudomány, a városi közigazgatás és a statisztika tárgyköréből. Nagyobb adatfelvételek eredményei, valamint a hivatalon belüli, vagy kívülálló szakemberek nagyobb tanulmányai a Statisztikai Közlemények sorozatában jelentek meg. Ez a sorodat tartalmazza a népszámlálások eredményeit, valamint »Piackutatási munkálatok« címen ennek a kutatási ágnak eredményeit. Állandó sorozat volt a Magyar Városok Statisztikai Évkönyve• a városok pénzügyi gazdálkodásának adataival. A Statisztikai Hivatal rendkívüli kiadványai között jelentek meg a háború előtt a munkások és polgári népesség szociális és gazdasági viszo^ nyairól szóló összefoglaló kötetek, továbbá három hatalmas grafikus album. A statisztikai hivatal kiadványait 1945 óta Budapest Székesfővárosi «Irodalmi és Művészeti Intézet adja ki és hozza forgalomba. A statisztikai tudomány és kutatómunka céljait szolgálja a hivatal 42.000 kötetből álló értékes könyvtára, amely részben megrendelések útján, részben a külföldi statisztikai hivatalokkal és tudományos intézetekkel való csereviszony folytán állandóan új kötetekkel bővül. Érdeklődő szakemberek részére a statisztikai hivatal szakmunkákkal és részletes kézirati anyaggal áll rendelkezésre. 25» 387
