Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

Vízhasználati engedély. Lásd : Vízjogi engedély c. a.

Vizikönyv. Lásd : Vízjogi engedély c. a.

Vízjogi engedély kiadása a polgármesteri II. ügyosztály hatáskörébe tartozik. A vízjogi törvény (1885 : XXIII. te.) értelmében rendes házi használatra, öntözésre, itatásra vizet meríteni kijelölt helyen mindenkinek szabad. Minden más célra, valamint gépekkel mesterséges készülékekkel való vízhasználathoz, hatósági engedély szükséges. Általában hatósági engedély kell minden olyan vízhasználathoz, amely a víz természetes lefolyását akadályozza, megváltoztatja, idegen érdekeket érint, vagy melynek érdekében idegen terület igénybevételére is szükség van. A kérelmezőnek a polgármesterhez kérvényt kell benyújtani, melyben előadja a munka terjedelmét és célját, megjelöli a szükségelt vízmennyiséget, valamint mindazoknak a vízhasználati engedéllyel bírók nevét és címét, akik a tervezett munkálatok által érintve vannak. A kérvényhez két-két példányban helyszínrajzot, terveket és műszaki leírást is mellékelni kell. A kérvényre 6 forint állami és 6 forint városi, a mellékletekre 1 forint állami és 1 forint városi bélyeget kell ragasztani. A kérelem alapján a polgármesteri megbízott a Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal, mint hatósági szakértő bevonásával az illetékes kerületi elöljáróságon helyszíni tárgyalást tart, melyre az összes érdekeltek meghívást kapnak. A tárgyaláson felvett jegyzőkönyv és a Kultúrmérnöki Hivatal szakértői véleménye alapján a polgármesteri II. ügyosztály az engedélyokirat szövegét magába foglaló véghatározaírot ad ki. A véghatározat ellen 15 napon belül a Földművelésügyi Miniszterhez címzendő, de a Polgármesterhez benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogerőre emelkedés után a Polgármester kiadja a végleges engedélyokiratot, mely a székes- fővárosi levéltárban őrzötfc^vizikönyvbe nyer bevezetést. Az engedély átvételekor a vizikönyvbe való bevezetésért 10 forint városi bélyeget kell a kérelmezőnek eredeti kérelmére ragasztani.

Vízművek. Lásd : Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben.

Vizsgadíjak a fővárosi iskolákban. Lásd : Tandíjak c. a.

Vízvezetéki magánvezetekek elkészítése és fenntartása. A vízzel ellátandó ingatlanok belső vízvezetéki berendezésének terveit a Vízművek műszaki szempontból ellenőrzi és jóváhagyja azesetben, ha azok a szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelnek. De nemcsak az új vízvezetéki berendezések terveit kell engedélyezés, illetve jóváhagyás céljából benyújtani, hanem engedélyezés szükséges a berendezések átalakítására, kiterjesztésére, leszerelésére, nyomásfokozó szivattyúberendezés létesítésére, továbbá elektromos árammal dolgozó berendezések feszültség alatt nem álló fémrészeinek a vízvezetéki hálózaton keresztül történő földelésére és végül a villámhárító berendezés földelésére. A Vízművek Magánépítési főosztályához intézendő engedélyezési beadványoknak a következő adatokat kell tartalmaznia : a) az ingatlantulajdonosnak nevét és lakását, b) az ingatlan helyét: a kerület, utca, házszám, helyrajzi szám megjelölésével, c) a berendezést készítő szerelőiparos nevét és lakását, d) a tervezett berendezés műszaki leírását két példányban, e) az ingatlanon levő, vízzel ellátandó épületek pincéjének, földszintjének és emeleteinek alaprajzát két-két példányban, 1 : 100 mértékben, a teljes csőhálózattal s elzárócsapokkal, (a fölszálló csővezetékek helyeit sorszámmal kell megjelölni,) f) a be nem épített, de csőhálózattal ellátott telekrészek helyszínrajzát 1 : 720, vagy 1 : 1440 mértékben a teljes csőhálózattal s elzárócsapokkal két példányban, g) minden földszintesnél magasább épületről a fölszálló csővezetékek vázlatos rajzát az összes ágcsövekkel és berendezési tárgyakkal két példányban, h) a tervekre az összes csővezetékek belső átmérőit milliméterekben kifejezve reá kell írni, i) a beadványt s összes mellékleteit az ingatlantulajdonos, vagy kellően igazolt meghatalmazottja és a berendezést készítő szerelőiparos köteles aláírni, j) a vízmérőaknának, illetőleg a szabadon szerelendő vízmérőnek helyét a terveken fel kell tüntetni. Ha az új vízvezetéki berendezés csőhálózata, vagy a meglevőnek a kiterjesztése az engedélyezett terv szerint elkészült, ezt az ingatlantulajdonos vagy megbízottja írásban tartozik a Vízművek Magánépítési főosztályának bejelenteni és egyszersmind a nyomási próba műszaki ellenőrzését is kérelmezni. A próba idejét a Vízművek Magánépítési főosztálya állapítja meg s azt az ingatlantulajdonosnak és a szerelőiparosnak írásban tudomására hozza. A .szerelőiparos tartozik szivattyúról, a szükséges szerszámokról és munkásokról gondoskodni. A csővezeték nyomási próbájáért az ingatlantulajdonos vagy a szerelőiparos a Vízművek pénztárába előre tartozik a díjat készpénzben fizetni. A belső vízvezetéki berendezésekben a fagy által okozott károk megelőzése, valamint a vízszolgáltatásban a fagy következtében beálló zavarok kiküszöbölése érdekében a Vízművek a belső vízvezetékeknek csak fagymentes helyen való szerelését engedélyezi, a fagy esetén követendő eljárásokat pedig minden év őszén hirdetmények útján közhírré teszi. A vízvezetékek befagyásának megakadályozására a következő intézkedések szükségesek : 1. A pinceablakokat és ajtókat mindenütt zárva kell tartani, a törött és a hiányzó ablakokat megfelelő módon el kell szigetelni 9 kívülről beáramló hideg levegő elől. 2. A vízmérőket, akár aknákban, akár falifülkékben vannak, hőszigetelő anyaggal be kell takarni, előzetesen azonban az aknába befolyt vizet el kell távolítani és meg kell akadályozni, hogy azokba újabb csapadékvíz jusson. 3. A fűtetlen helyiségeken áthaladó csővezetékeket hőszigetelőanyaggal kell védeni. Ajánlatos, ilyen védőanyagot ott is elhelyezni, ahol a csövek falihornyokban, vagy külön e célra falazott csatornákban haladnak. 4. Ha a hőmérséklet a 0°-ot (fagypontot)

374