Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
ványát arról, hogy a folyamodó a kérvény beadását megelőző két év alatt árukészletét a 2. §-ban említett tények hirdetésével nem árusította ; 4. az iparjogosítványt, amelynek alapján az engedélyt kérő az árusítást folytatja. Az illetékes elsőfokú iparhatóság (V. kerületi elöljáró) az engedély megadása felől a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után határoz. A hirdetésre engedélyezett idő három hónapnál hosszabb nem lehet. Az engedélyezett hirdetés ideje alatt csak a bemutatott jegyzékben (leltárban) feltüntetett árukat szab'ad árusítani. A kereskedő (iparos) iparűzési jogosítványa az engedélyben mzgszabott határidő leteltével megszűnik és újabb iparűzési jogosítványt két éven belül csak abban az esetben kaphat, ha új üzlete Budapest más közigazgatási kerületében van, mint ahol megszüntetett üzlete volt és nem esik ennek közelébe. A kereskedelmi és iparkamara az érdekelt ipari és kereskedelmi szakmák képviselőinek meghallgatásával minden évben legfeljebb két ízben 15—15 napnál nem hosszabb időt állapíthat meg arra, hogy ezalatt akár az összes, akár egyes szakmákhoz tartozó kereskedők és iparosok idényét vagy divatját múlt, raktáron maradt, kiselejtezett stb. áruikat kiárusítás hirdetésével árusíthassák. Karácsony és húsvét első napját közvetlen megelőző 14 napon át engedély nélkül szabad az ilyenkor szokásos alkalmi árusítást hirdetni. y Vadászjegyek váltását Budapesten az V. kerületi elöljárótól az ott kapható bejelentőlapok kitöltése mellett kell kérni. A bejelentő köteles a következő adatokat felsorolni: 1. a vadászni szándékozó neve és lakása, 2. a vadászfegyverek rendszere, 3. a fegyvergyáros neve, 4. a fegyver kalibere, 5. a fegyver gyártási száma. A kerületi elöljáró az igényjogosultságot elbírálja és a bejelentésekről nyilvántartást vezet, a bejelentőlapot pedig záradékos igazolással látja el és a bejelentőnek kiadja. A kerületi elöljárónál a kérelmezőnek további teendője nincs, a vadászjegyeket a m. pénzügyigazgatóság állítja ki a bejelentőlap alapján és ugyanitt fizetendők a díjak is. Vadászjegyeket egész idényre (augusztus 1.—július 31.), de egy hónapra is lehet váltani, illetve folytatólag megújítani. 20-ik életévét be nem töltött egyénre vonatkozóan a bejelentőlapot csakis az atya vagy gyám állíthatja ki. Külföldi állampolgár csak magyar állampolgár szavatossága mellett kaphat vadászjegyet. Vadőrök (vadászcselédek) bejelentését gazdájuk (a vadász- terület birtokosa vagy bérlője) köteles kiállítani. A vadászjegyek ügyében intézkedő jogszabályok 11.739/1944—1. Pm., 164.772/1944. B. 5. F. M. \ Vagyontalansági (hatósági) vagyoni bizonyítványt az kaphat, akinek sem ingó, sem ingatlan vagyona nincs, de olyan keresete van, hogy nem tekinthető szegénynek. A bizonyítványt mindenki a lakása szerint illetékes kerületi elöljárónál kérheti, ahol, ha személyazonosságát és kereseti viszonyait igazolja, jegyzőkönyvet vesznek fel és a lefolytatott vizsgálat után megadják a bizonyítványt. A bizonyítvány bélyegilleték alá esik, mely a bizonyítvány iránti kérelem előterjesztésekor fizetendő. Vallásegyesség létesítése esetén az érdekelt házasuló felek együttesen megjelennek a polgár- mesteri IV. ügyosztályban, ahol megegyezésükről jegyzőkönyvet vesznek fel. E jegyzőkönyvnek egy hiteles másolatát a házasság megkötését eszközlő állami anyakönyvvezető, egy másik hiteles másolatát a házasulok kapják. \ Választhatóság. Lásd: Választójog c. a. VÁLASZTÓJOG. A nemzetgyűlési, illetve országgyűlési választásokról az 1945. évi VIII. te. (a továbbiakban T.) és azt módosító 1947. évi XXII. te. (a továbbiakban : Tn.) intézkedik. A Tn. értelmében a nemzetgyűlés jogköre egykamarás országgyűlésre száll át. Az országgyűlés megbízatása össze- ülésétől számított négy évre szól. Az országgyűlési képviselőket részben a pártok választókerületi lajstromain kell megválasztani általános, titkos, közvetlen, egyenlő és községenkinti választójog alapján, az érvényesen leadott szavazatok arányában úgy, hogy 14.000 érvényes szavazatra 1 képviselői megbízatás essék; további 60 képviselőt kell választani ugyan azzal a szavazással, a pártok országos lajstromai alapján. Az ország a választójogi törvény értelmében 16 választó- kerületre oszlik. Nagy-Budapest önnálló választókerületet képez. Minden választókerület pedig szavazókörökre oszlik. A szavazókörök határait a kerületi elöljárók állapítják meg, úgyhogy az egyes szavazókörökre 600 szavazónál több ne essék. Ez alapon a kerületi elöljárók a székes- főváros területét 1037 szavazókörre osztották fel. Választó jogosultság. Országgyűlési választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki 366
