Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
helyfoglalási engedélyére van szükség. Az utcai ujságárusítást a rendőrség engedélyezi. Ehhez, valamint az alkalmi árusítások között említett karácsonyi, húsvéti képeslevelezőlap árusításokhoz, sajtótermékek utcai forgalombahozására jogosító polgármesteri engedély is szükséges (IV. ügyosztály). Utcai járműőrzés. Lásd : Közterületi járműőrzés c. a. Úthasználati díjak. Lásd: Hatósági eljárási és engedéiydíjak c. a. Útügyi Intézet. Lásd : Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben. ‘ i Ü Üzlethelyiségek igénybevétele. Az 1946 április 4-én megjelent 4000/1946. M. E. számú rendelet értelmében azokat az üzlet (gyár, műhely, áruház, bolt, raktár, iroda, fülke, kapualja stb.) helyiségeket, a) amelyekre vonatkozó bérleti viszony megszűnik, b) amelyeket 3 hónapon át nem használnak, c) amelyek bérlőjének iparjogosítványát, más hatósági jogosítványát megvonták, a közigazgatási hatóság — Budapesten a polgármester — igénybeveheti. Az igénybevehető üzlethelyiségeket a háztulajdonosok, illetve házkezelők az igénybevétel jogalapjának tudomására jutásától számított 8 napon belül a polgármesternek bejelenteni tartoznak. Az igénybé- vehető üzlethelyiségeket a polgármesteri XV. ügyosztály közhírré teszi és a kijelölendő bérlő személyéről pályázat útján történik meg a döntés. Az üzlethelyiség bérlője üzlethelyiségét a bérbeádó hozzájárulása nélkül is más bérlő üzlethelyiségével kölcsönösen elcserélheti, üzletátruházás esetén a bérletet átruházhatja, végül bérlőtársat vehet maga mellé, feltéve, hogy ehhez a polgármester hozzájárulását adja. Üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadható értékpapírok. — /. Budapest székesfőváros által kibocsátott kötvények : Az 1910. évi 4%-os angol fontra szóló kötvények. Az 1911. évi 4%-os francia frankra szóló kötvények. Az 1914. évi 4%-os angol fontra, svájci frankra, holland forintra szóló kötvények. Az 1927. évi 6%-os USA dollárra szóló kötvények. Az 1935. évi 5%%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1936. évi 5y2%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1937. évi 414%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1938. évi 5%%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1939. évi 5%%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1939. évi 4%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1941. évi 5%%-os kölcsönök aranypengőre szóló kötvényei. Az 1942. évi 5%%-os kölcsönök aranypengőre szóló kötvényei. Az 1943. évi 5%%-os kölcsönök aranypengőre szóló kötvényei. Az 1943. évi 4%%-os aranypengőre szóló kötvények. — II. A magyar állam által kibocsátott kötvények, kincstári utalványok és pénztárjegyek: 1. Az 1922:1. te. 6. §-a alapján kibocsátott francia frankra szóló 6%-os állandósított magyar állami pénztárjegyek. Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 2. Az 1922 : I. te. 6. §-a alapján kibocsátott, francia frankra szóló, 1925. évi 6%-os kötvények. Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 3. Az 1922 : I. te. 6. §-a alapján kibocsátott, svájci frankra szóló 6%-os magyar állami pénztárjegyek. — A névérték 50%-a erejéig. 4. Az 1923 : XXVIII. te. 12. §-a alapján kibocsátott külföldi értékre (valutára) szóló 31/2%-os állami kötelezvények (kliringkötvények). — A névérték 70%-a erejéig. 5. A Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsöne : a) magyar részkibocsátásának vagylagosan dollárra és aranykoronára szóló kötvényei (névértékben); b) amerikai részkibocsátásának USA dollárra szóló kötvényei (névértékben); c) angol részkibocsátásának fontsterlingre szóló kötvényei (névértékben); d) svájci részkibocsátásának svájci frankra szóló kötvényei (névértékben); e) olasz részkibocsátásának olasz lírára szóló kötvényei (névértékben); f) hollandi részkibocsátásának hollandi forintra szóló kötvényei (névértékben); g) svéd részkibocsátásának svéd koronára szóló kötvényei (névértékben). 6. Az 1924: VI. te. alapján kibocsátott 5%-os járadékkölcsön (kényszerkölesön) kötvények. Tőzsdei árfolyam- értékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 7. Az 1924 : VIII. te. alapján kibocsátott, francia frankra szóló, 6i/2%-os kötvények. — Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 8. Az 1930 : XXXI. te. alapján kibocsátott, részben angol fontra, részben USA-dollárra és részben svájci frankra szóló állami váltók. Névértékben. 9. Az 1930 : XXXI. te. alapján kibocsátott, vagylagosan francia frankra, svájci frankra, holland forintra, olasz lírára és pengőre szóló kincstári jegyek. Névértékben. 10. A volt m. kir. kereskedelemügyi s újabban a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium által az állami útépítési munkálatok végrehajtásánál keletkezett vállalkozói követelésektől kiadott kötelező jegyek. — A mindenkori tőketartozás 85%-a erejéig. 11. Az 1938 : XX. te. 2. §-a alapján kibocsátott, 5%-os törlesztéses kölcsön. (Nemzeti Beruházási Kölcsön) kötvényei. (Az 1938., az 1939. és az 1940. évi részkibocsátások kötvényei.) — Névértékben. 12. Az 1938 : XX. te. 2. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kibocsátott, három havi lejáratú, 3%-os m. kir. állami kincstárjegyek. — Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 13. Az 1940: XXVI. te. 8. §-a alapján kibocsátott 4%%-os törlesztéses kölcsön (Erdélyi 363
