Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

•

létesítmény vagy növényzet volna, amelyet a felosztás szempontjából figyelembe kell venni, úgy egy, az ezek elhelyezését feltüntető, méretezett és ily mérésekre jogosított mérnöki kamarai tag által aláírt rajzot is csatolni kell. Mindezen ügyek után hivatalos eljárási díj fizetendő, melyet az ügy előadója által történt számszerű előírás után a III. ügyosztály segédhivatalában kell befizetni. E célból 4—5 nappal a kérelem beadása után az illetékes előadónál célszerű jelentkezni. Az eljárási díj lefizetése után foganatosíttatik az esetleg szükséges helyszíni kiszállás és elkészül a vonatkozó térrajz, mellyel az ügy a városrendezési és magánépítési szakbizottság elé kerül tárgyalás és véleményezés céljából, kivéve azokat az eseteket, hol közterület csatolásáról van szó, amikor az ügyek előzetesen még a Fővárosi Közmunkák Tanácsához küldendők az elszámolás megejtése végett és csak azután vihetők a szakbizottság elé. A székesfőváros tulajdonában lévő telkek, telekrészek vagy csonkatelkek átadásával, valamint a székesfőváros részéről történő kártalanítási ár fizetésével kapcsolatos telekszabályozási ügyek a szakbizottsági véleményezés után engedélyezés végett a polgármester vagy a közgyűlés elé kerülnek. Ennek megtörténtével az összes iratok a tiszti ügyészséghez kerülnek a kisajátítási egyesség elkészítése és ennek a kisajátítást szenvedők által történő aláírása céljából, amely után a III. ügyosztály elkészíti a tudomásulvevő polgármesteri véghatározatot és a politikai hatósági engedélyt, valamint jóváhagyja a kisajátítási egyességet és térrajzot. Erről az érdekelteket — a szükséges másolatok kapcsán — értesíti, az eredeti okmányokat pedig a tiszti ügyészségnek küldi meg telekkönyvi keresztülvitel céljából, melynek megtörténte után a kisajátított telkek, illetve telekrészek átvétele, vagy az átengedett telkek, telekrészek és telekkönyvezetlen terjedékek átadása iránt történik intézkedés. Abban az esetben, ha a székesfővárosnak kártalanítási árat is kell fizetni, a kisajátítási egyezségben megállapított időben ez is megtörténik. Olyan telekrendezési ügyek, melyek kapcsán sem vagyonelidegenítés, sem a főváros részéről történő fizetés nincs, a szakbizottság véleményezése után a tiszti ügyészségre küldetnek. Ezután az ügymenet általában az előbbivel azonos. Az olyan telekrendezési ügyek pedig, melyeknél sem szabályozásról, sem telekkönyvi korlátozások feljegyzéséről nincsen szó, a tiszti ügyészségre sem mennek, hanem a véghatározat, a politikai hatósági engedély és az eredeti térrajz kikézbesíttetik a folyamodónak, aki saját hatáskörében tartozik gondoskodni a szükséges térrajz-másolatok elkészíttetéséről és az ügynek egy éven belüli telekkönyvezéséről. A telekrendezési ügyekben hozott határozatok megfellebbezhetők a Fővárosi Közmunkák Tanácsához, kivéve a megállapított megváltási árat, melynek módosítását legfeljebb újabb beadvánnyá lehet kérni a kisajátítási egyesség aláírása előtt. Vonatkozó törvények : 1930. évi XVIII. te., az 1937. évi VI. te. és az Építésügyi Szabályzat.

Telekterjedékügyek. A telekterjedékügyek elintézésének módja teljesen azonos a telek szabályozásoknál követendő eljárással. Lásd : Telekrendezés c. a.

Telekvétel (telekfelajánlás) és telekcsere ügyében a polgárm. III. ügyosztálynál kell eljárni. A felajánlott telek megvételét, illetve elcserélését az ingatlan tulajdonosa vagy megbízottja kérheti. A beadványban fel kell tüntetni a telek fekvésén (kerület, utca, helyrajzi szám vagy házszám) kívül a kért vételárat, illetve az elcserélendő télek fekvését.

Teíepengedélyeknek városszabályozási szempontból való véleményezése. A telepengedélyek megadása az illetékes kerületi elöljáró hatáskörébe tartozik, a kérelmek ott nyújtandók be. Mindennemű felvilágosítást a kerületi elöljáró iparügyi előadója ad meg. A polgárm. III. ügyosztály az engedélyezési eljárásban nem vesz részt, csak városrendezési és szabályozási szempontból ad írásbeli véleményt a kérelem tárgyában a kerületi elöljárónak. Vonatkozó törvények : 1884. évi XVII. te. és az 1922. évi XII. te.

Telepengedélyezési díjak. Lásd: Hatósági eljárási díjak c. a.

Telepengedélyezési eljárási díjak. Lásd : Hatósági eljárási és engedélydíjak c. a.

Telepengedélyhez kötött ipar. Lásd: Iparengedély c. a. ,,

Telkek bérbeadása a fővárosnál. A székesfőváros a be nem épített területeit bérbe adja ipari és raktározási célokra. A székesfőváros ezeknél a területeknél biztosítja az % évi felmondást, úgy hogy az esetben, ha a fővárosnak ezekre a területekre saját, vagy más célra szüksége volna, rövid felmondási határidővel a bérletből visszavehető. Üres fővárosi telkek, ipari, raktározási, kereskedelmi, konyhakerti, vagy mezőgazdasági művelés stb. céljára a polgármesteri III. ügyosztálytól kérhetők bérbe. A beadványban fel kell tüntetni a terület fekvését (kerület, utca, helyrajzi szám, vagy házszám stb.), milyen célra kívánja bérbevenni a területet és mekkora bérösszeget ajánl fel. Amennyiben a kért területet a főváros bérbeadja és az ajánlatot a polgármester vagy a közgyűlés elfogadja, a bérlő a terület átadása végett a kerületi elöljáró mérnöki hivatalában tartozik megjelenni. Bérleti biztosítékok letétbehelyezését további intézkedésig a főváros általában nem kívánja.

354