Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
természetben lakást és egyéb költségekre (ut^ás, fuvar, fűtés, világítás stb.) pénzsegélyt ad. A családok orvosi felügyelet alatt állanak. Az üdültetés feltételeit az Intézőbizottság évenkint állapítja meg. Székesfővárosi Énekkar (Központi városháza II. em. XI. ü. o.) 1912-ben alakult dr Bárczy István polgármester kezdeményezésére. A tagok túlnyomórészt a főváros oktatói sorából kerültek ki. 1912—1914-ig Sztojanovits Jenő felügyelő-igazgató, 1919—1922-ig pedig dr Kacsok Pongrác főigazgató volt az énekkar karnagya. E két kiváló s nagyjelentőségű alapozó munkát végző muzsikus után 1922-ben Karvaly Viktor felügyelő-igazgató kapott megbízást a kórus újjászervezésére és vezetésére. Az együttes néhány év alatt elérte a 200-as taglétszámot. Az elmúlt közel negyedszázad folyamán minden jelentősebb a capella és zenekarkíséretes mű előadásra került. Az énekkar a Filharmóniai Társaság, a Hangversenyzenekar, a Székesfővárosi Zenekar oratórium-estjeinek állandó közreműködője volt. A hangversenyeket vezető-karnagyán kívül az alábbi vendégkarmesterek vezényelték : Strauss R., Furtwängler, Weingartner, Busch, Kleiber, Bruno Walter, Klemperer, Schuricht, Weisbach, Heger, Kabasta, Wüst, Mengelberg, Defeaurv, Cortot, Toscanini, Molinari, Gui, Failoni, Hubay, Dohnányi, Kodály, Demény, Zsolt, Ádám és Ferencsik. A kórus kiemelkedő jelentőségű szereplései voltak Toscaninivel Wienben, Dohnányival ugyancsak Wienben, Ph. Wüst-tel Breslauban és V. Gui-vel a firenzei »Maggio musicale« keretében adott nagysikerű hangversenyei. Két évi kényszerű szünet után 1945 novemberében, immár harmadszor vált szükségessé a kórus újjászervezése. A murikát jelenlegi karnagya indította el. A tagok áldozatos közreműködésével, az igen súlyos viszonyok ellenére, az együttes egy magyar capella- est, Haydn : Évszakok és Brahms : Rekviem magasszínvonalú előadásával lépett a nyilvánosság elé. Vezető : Karvaly Viktor karnagy. (Távbeszélő : Városháza, 240 m. á.) Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások. Lásd: Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetbea. Székesfővárosi Képtár. Lásd: Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben. Székesfővárosi Közegészségügyi Intézet. Lásd : Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben. Székesfővárosi Közkórházak Gyógyszertárai és Központi Gyógyszerraktár. Lásd : Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben. Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet. Lásd : Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben. Székesfővárosi Zenekar. (IV., Központi városháza, I. pavilion, y2 emelet 9/a. Távbeszélő : 370 mellékállomás.) 1941. január l-ével a főváros áldozatkészségéből újjászervezte, az addig is Székesfővárosi Zenekar néven működő, tisztviselőkből álló zenekart, mely eddigi szerepléseivel és működésével úttörő munkát végzett Budapest zenei életében. Az újjászervezett Székesfővárosi Zenekar hivatása teljesítésére zeneművészeti főiskolát végzett, legmagasabb művészi képességű tagokat szerződtetett, melynek eredményeképen hatalmas műsorprogramjával és kvalitásával vezetőhelyet biztosított magának a főváros, sőt az egész ország zenei életében, mint egyedül csak hangversenyező testület. Munkásságát időközönként egy-egy külföldi világnagyság fémjelezte Ansermet, Mengelberg, Schuricht, Molinari stb. karmesterek személyében, kik mindenkor a legnagyobb elismeréssel szóltak úgy a Zenekar művészi képességéről, mint a főváros áldozatkészségéről, mely az abszolút művészi produkciókat lehetővé tette. A Székes- fővárosi Zenekar « felszabadulás után azonnal megkezdte működését, miután a polgármester megbízást adott Somogyi László vezetőkarnagy, Fricsay Ferenc karnagy és Brunovszky Károly adminisztratív vezetőnek a Zenekar újjászervezésére. A Zenekar hatalmas műsorterve keretében ismét előadott olyan műveket, melyek részben az előző kormányzat, részben pedig az egyes művek rendkívüli apparátusára való tekintettel hosszú éveken keresztül nem szólalhattak meg. Az 1946/47-es hangversenyévadban a Zenekar folytatta nagysikerű bérleti hangversenysorozatait : igy másodvasárnap délelőttönként nagyzenekari matinékat, másodcsütörtök esténként Bach—Mozart, Händel—Haydn—Brahms sorozatokat stb. rendezett. A nyári évadban (a közönség meleg érdeklődése kíséri a hagyományos Károlyi-kerti hangversenyeket, ahol a zenekar jelentős áldozatkészséggel korszerű, hangvisszaverő-hátfallal ellátott új hangversenydobogót állíttatott fel. A folyó évben megkezdte a Zenekar külföldi vendégszerepléseit; elsőnek Bécs városa hívta meg az ünnepi hetekre, ahol a kiváló magyar művésztestület rendkívüli meleg sikert aratott; most folynak az előkészületek belgrádi és szófiai stb. látogatásokkal kapcsolatban. Ezenkívül nagy súlyt helyeztek munkáshangversenyek rendezésére és a Vasas Székházban, egyes gyárak munkatermeiben, a Weiss Manfréd Sportcsarnokban, a Munkáskultúrszövetség keretében, valamint a különböző pártok által rendezett hangversenyeken működött közre a Zenekar. Számos hangversenyt kapcsolt a Magyar Rádió és a Rádió stúdiójából is több hangversenyt adtak. 1947 július hó 1-től a Zenekar művészeti vezetője: dr Bartha Dénes zene- •esztétikus, egyetemi m. tanár. Szépműves Líceum. Lásd : Iskolák c. a . 343
