Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
terjed. Ezidószerint hat döntőbizottság működik (VI., Nagymező-utca 1. sz. alatt). I. számú döntőbizottság elnöke dr Mészáros Béla, tagjai dr Hanusz Gyula és Krzyzewsky Jenő, területi illetékessége: az I., II., XI. és a XII. kerület. A II. számú döntőbizottság elnöke dr Lányi Imre, tagjai dr Veress Samu és Knapp Antal, területi illetékessége IV. és VIII. kerület. A III. számú döntőbizottság elnöke dr Kozma Sándor, tagjai Baráth Homot Dezső és Derszib Béla, területi illetékessége VI. kerület. A IV. számú döntőbizottság elnöke dr Mihályi György, tagjai Gerő Andor és Pajor Istvánná, területi illetékessége V. és X. kerület. Az V. számú döntőbizottság elnöke dr Ferenczy Géza, tagjai Papp Zoltán és Földi László, területi illetékessége III. és VII. kerület. A VI. számú döntőbizottság elnöke dr Görög Marcell, tagjai Kátai Oszkár és Tassi István, területi illetékessége IX., XIII. és XIV. kerület. A Lakásügyi Döntőbizottságok elnökeinek helyettesítéséről akadályoztatásuk esetére a népjóléti miniszter, a tagok helyettesítéséről a polgármester gondoskodik. A Lakásügyi Döntőbizottságok Központi Hivatalának vezetője dr Ravasz Árpád ' tanácsjegyző, helyettesei Nemes Béla tanácsjegyző és dr Varsányi Pál fogalmazó. A lakásügyi igazgatás célja hajléktalanok lakáshoz juttatása. A hatóság erre a célra igénybeveheti az üres vagy elhagyott lakásokat, illetve lakás céljára alkalmas helyiségeket, továbbá az ilyen helyiségeknek az indokolt lakásszükségletet meghaladó részét. Az indokolt lakásszükségletet úgy kell megállapítani, hogy minden család részére egy lakószoba érintetlenül maradjon. (Ha a családnak háromnál több tagja van, legalább két lakószoba, ha hatnál több, három szoba és így tovább az indokolt lakásszükséglet. A lakás két lakószobáját érintetlenül kell hagyni abban az esetben,ha a két lakószobában legalább két személy lakik és a két szoba teljesen nem kü.ö.uthető el.> Azoknak, akik magasabb szellemi munkát végeznek, amennyiben az közérdekből indokolt, egy külön dolgozószobát (orvosoknak, ügyvédeknek esetleg két dolgozószobát) az előbb említett mértéken felül is érintetlenül kell hagyni. Ugyancsak érintetlenül kell hagyni egy külön szobát azoknak a részére, akik jogosítvány alapján lakásukban kézműipart folytatnak és erre a célra külön helyiségük nincs vagy műhelyük teljesen használhatatlan. Lakás kiutalása iránti kérelmeket a kerületi elöljáróságok lakásosztályán kell benyújtani. A kérelmekre 6 forint állami és 6 forint városi illetéket, a mellékletek minden egyes ívére még egy-egy forint állami és városi illetéket kell leróni. Igénylési díj címén az illetékeken felül egyszobás lakásoknál 10 forintot, kettő szobás lakásoknál 20 forintot, minden további szobánál 30 forintot, külön dolgozószobánál ugyancsak 30 forintot, második dolgozószoba után pedig 60 forintot kell az elöljáróság pénztárába befizetni. Ha a kerületi elöljáró határozata ellen a kézbesítést.követő naptól számított 15 nap alatt egyik érdekelt sem terjeszt elő fellebbezést, úgy a határozat jogerőssé vált és további 15 napon belül a kiutalt lakás, elfoglalandó, mert ellenkező esetben a hozott határozat hatályát veszti. A kerületi elöljáró határozatával meg nem elégedő fél a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül, a lakásügyi dcntőbizcttsághcz címzett, de a kerületi elöljárósághoz benyújtandó fellebbezéssel élhet. A Lakásügyi Döntőbizottság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Az érdekelt felek az iratokat az ügynek a döntőbizottság előtt való tárgyalásra kitűzéséig az ügy előadójánál megtekinthetik és azokra legfeljebb egy ízben írásbeli észrevételt tehetnek. Sem a döntőbizottság, elnökénél, sem pedig a döntőbizottság tagjainál a felek, illetve jogi képviselőik el nem járhatnak. LAKÁSÜGYI INTÉZMÉNYEK. A székesfőváros tulajdonában, illetve kezelésében levő lakóházingatlanok közel 20.000 bérleményt foglalnak magukban és rendeltetésük szerint három csoportra oszlanak. 1. Szükséglakótelepek. A székesfőváros területén hajléktalanná vált, továbbá kereset hiányában hatósági támogatás nélkül lakást bérelni képtelen családok elhelyezésére létesítette a székesfőváros. Az itteni lakások túlnyomó részben egy helyiségből állanak. Rendeltetésük a fentemlített családoknak átmeneti elhelyezése mindaddig, míg a család anyagilag annyira megerősödik, hogy ismét rendesbérű lakásba költözhet. A székesfővárosnak 18 szükséglakótelepe van 3700 lakással. 2. Átmeneti kislakásos telepek. Rendeltetésük olyan többgyermekes családok részére megfelelő hajlékot nyújtani, ahol a család keresete nem elegendő arra, hogy a bérházakban kialakult béreket megfizethessék. 26 átmeneti kislakásos telepe van a fővárosnak, amelyek főleg a város külterületén az iparnegyedek közelében épültek. A 26 telepen 5600 lakás van. Ebből 5360 egyszobás, 240 kétszobás. 3. Kislakásos bérházak. Rendeltetésük a sokgyermekes családok részére egészséges otthont nyújtani olyan olceó bérek mellett, amelyek a magánházak lakásainak bérét nem érik el, hogy az átlagos keresetű és sokgyei mekes dolgozók a lakbéreket elsőrendű életszükségleteik zavartalan biztosítása mellett is megfizethessék. 86 kislakásos bérháza van a fővárosnak 6824 lakással. Ebből 3494 egyszobás, 1312 kétfülkés, 1691 kétszobás és 327. háromszobás. A fentieken kívül a kisajátított, alapítványi és gyámpénztári házakban összesen 1000 bérlemény van. 328
