Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

Központi Javítóműhely. Lásd : Budapest Székesfőváros Központi Javítóműhelye c. a.

Központi kőterek: III., Cserepes-u. 2. és XIII., Újpesti-rakpart 44. Az útépítési és útkarbantartási munkákhoz a polgármesteri II. ügyosztály által beszerzett kő- és kavicsanyagokat, továbbá a munkáknál kikerült régi anyagokat a felhasználás idejéig a központi kőtereken tárolja és kezeli a székesfőváros. A budai oldalon a III., Cserepes-utca 2. sz. alatt levő kőtéri iroda, a pesti oldalon pedig a XIII., Újpesti-rakpart 44. számú iroda intézi a kőanyagkezeléssel kapcsolatos teendőket. A budai iroda vehetője Perlaki László irodatiszt, kinek felügyelete alá tartoznak a Cserepes-utcában, a II., Vitéz-utca irányában levő rakodóparton, továbbá a Boráros-téri híd budai hídfőjénél levő kőterek és kavicsrakodók. A pesti iroda vezetője Biró László s.-hiv. igazgató, ki a Dráva-utcai kőtér és kavicsrakodó, továbbá a X., Schuszter János-téri rakterűiét felügyeletét látja el. Az irodák vezetőinek megfelelő létszámú őrszemélyzet segédkezik.

Közsegélyek. A kerületi elöljáróságok népjóléti osztályai a munkaképtelen személyek részére, kiknek eltartásra képes hozzátartozói nincsenek, rendszeres pénzbeli és term eszet beni támogatást nyújtanak. Közsegélyért a lakóhely szerint illetékes kerületi népjóléti osztálynál kell jelentkezni, a keiüieti orvos vizsgálata és a környezettanulmány felvétele után indokolt esetben folyósítják a segélyt.

Községi fogyasztási adók. Lásd : Adók c. a.

Községi hatósági és eljárási díjak. A székesfőváros hatósági díjat szed a székesfőváros hatóságai részéről kiadott bizonyítványok, engedélyek és jogosítványok után, továbbá a különböző hatósági cselekmények és hivatalos eljárások után is, abból az elvből kiindulva, hogy helyes és jogos mindazon hatósági ténykedések után díjat kiróni, ahol magánérdekből hatósági szolgáltatás vétetik igénybe vagy ahol a hatóság cselekményéből, engedélyéből a kérelmezőre jogi vagy anyagi előny származik. A hatósági díjak mértékét a törvényhatóság bizottságának közgyűlése a 188/1927., illetve a 394/1939. kgy. számú határozatával állapította meg. A jogorvoslatok tekintetében az érvényben lévő jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Községi iparrajziskola. Lásd : Iskolák c. a.

Községi Kenyérgyár. Lásd: Budapest székesfőváros üzemei és intézményei című fejezetben.

Községi kötelékbe való felvétel. Valamely belföldi községben illetőséggel bírók kérhetik Budapest székesfőváros községi kötelékébe való felvételüket négy évi budapesti helybenlakás és budapesti községi adózás nélkül is az 1886. évi XXII. te. 11—14. §§ alapján.A községi kötelékbe való felvétel hatósági díja alkalmazási viszonyban állóknak 250 forint, egyéb folyamodóknak 400 forint, a bizonyítvány kiállítási díja egységesen 15 forint. A községi kötelékbe való felvételt tanúsító illetőségi bizonyítvány 60 forint értékű állami okirati bélyeggel látandó el. A kérelem előterjesztése alkalmával lerovandó díjak még a következők : Fővárosi beadványi illeték 6 forint, állami illeték6forint, valamint a kérvényhez csatolt bélyegtelen okmányok illetéke okmányonként 1 forint fővárosi és 1 forint állami illeték. Szegényjogon községi kötelékbe való felvétel nincs. Ha a felvételt kérő 2 év óta helybenlakik, vagy nem lakik itt, de 2 év óta adózik, felvétele nem tagadható meg. Település nélküli kérelem esetén az esetleges elutasítás nem fellebbezhető meg. Szükséges okmányok : kérvény, leszármazást igazoló anyakönyvi okmányok, valamely belföldi község illetőségi bizonyítványa, lakbizonylat és adókönyvek vagy adószámlakivonat. A kérvényt a polgármesteri IV. ügyosztályban (Központi városháza) kell benyújtani.

Községi kötelékbe való felvétel díja. Lásd : Hatósági eljárási és engedélydíjak c. a.

Községi közszolgáltatások. A főváros közjövedelmeinek legjelentősebb tényezője s a háztartás legtekintélyesebb bevételi forrása az adók hozama. A főváros autonóm adóztatási joga a székesfőváros közigazgatásáról alkotott 1930: XVIII. te. életbeléptetéséig az 1872 : évi XXXVI. te. 3., 10. és 19. §-aiban foglalt rendelkezésein alapult. E törvényes rendelkezések biztosították a fővárosnak azt a jogot, hogy önkormányzati hatáskörében szabályrendelet keretében az állami adók után pótadót vethetett ki, illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhetett s az állam által igénybe nem vett új adókat hozhatott be. A főváros által életrehívott adók nagyobbik része az idézett jogforrásra vezethető vissza, míg egyes újabb, az államkormányzat részéről átengedett adók — az illető adónemnél feltüntetett — más törvényes rendelkezéseken alapszanak. A főváros által szedett adók részben egyenesadók voltak, amennyiben a vagyonból származó jövedelmet, illetőleg a keresetet terhelték, részben fogyasztási adó, illetve fogyasztási adójellegűek, de ezek mellett szerepet játszanak a főváros háztartásában a kifejezett céladók is. Az 1930: XVIII. te. a 73. §-ában újból szabályozta ezt a kérdést, kimondván egyfelől, hogy a székesfőváros háztartásában szükséges kiadásokat rendszerint a) a vagyon jövedelméből, b) az állami adók után kivetett községi pótadókból, c) az állam által átengedett egyenes- és közvetett adójövedel324