Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

1-én esedékesek. Beválthatók : az Angol-Magyar Bank Rt.-nál, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt.-nál, a Credianstalt-Bankverein magyarországi fióktelepénél, a Hazai Bank Rt.-nál, a Magyar Általános Hitelbanknál, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál, a Magyar- Olasz Bank Rt.-nál, a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál, a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Egyesületnél, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál és a székesfőváros központi pénztáránál.

Könyöradománygyüjtésl engedélyt a 172.000/1936. B. M. számú rendelet következtében a hatóságok nem adnak. (Lásd : Munkaképtelen ínségesek cím alatt.)

Könyvtárhasználati feltételek a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. 1. Á helybenolvasás minden felnőtt olvasó számára díjtalan. 2. A könyvek kölcsönzése beiratkozás alapján kölcsönzőjeggyel történik. Kölcsönzőjegyet válthat minden 18 évét betöltött budapesti lakos, aki személyazonosságát és főbérleti lakását bejelentőlappal igazolja. De kölcsönözhet könyvet minden 18 éven felüli lakos, ha nagykorú budapesti lakos jótállást vállal érte. A kölcsönzési díj a központban évi 10 forint, fővárosi tisztviselőknek, munkásoknak évi 5 forint, főiskolai hallgatóknak évi 2 forint. A fiókkönyvtárakban a kölcsönzési díj ugyanannyi, mint a központban.

Közadók és közadók módjára beszedendő követelések behajtása. A közadók és köztartozások behajtására az 1923. évi VII. te. értelmében a kerületi adószámviteli osztályok illetékesek. A közadók módjára történő behajtásnak három fokozata van, úgymint a megintés, a zálogolás és az árverés. A zálogolásért a hátralékos összeg 8%-át, az árverésért pedig a hátralékos összeg további 12%-át kell adóbehajtási illeték címén megtéríteni. Az adóbehajtási illeték fejében befolyt összegek a székesfőváros pénztárát illetik. Az adóbehajtásért befolyt illetékből a székesfőváros az összes végrehajtási költségeket, nevezetesen a végrehajtási eljárás során szükséges összes nyomtatványok árát, a végrehajtók díjazását, a beraktározás, a szállítás és az árverés költségeit fedezni tartozik.

Közegészségügyi Intézet. Lásd : Székesfővárosi Közegészségügyi Intézet c. a.

Közegészségügyi intézetek segélyezése. A kórházfenntartó közegészségügyi egyesületeket és intézményeket a székesfőváros anyagi lehetőségeihez mérten segélyben részesíti. A költség- vetés kormányhatósági jóváhagyása után állapítják meg a segélyek összegét.

Közegészségügyi kihágások. Közegészségügyi kihágásokat illetőleg azokat a cselekményeket, amelyek kihágásnak vannak minősítve, az 1876. évi XIV. te., valamint az ennek alapján kiadott miniszteri rendeletek és törvényhatósági szabályrendeletek állapítják meg. Az eljárás megindítása iránt az elkövetés helye szerint illetékes I. fokú rendőri büntetőbíróság (kerületi elöljáró) intézkedik, mely eljárásnak eredménye a felmentő vagy büntető ítélet. A megfellebbezett ítélet II. fokon a polgármester elé kerül elbírálás végett. III. fokú döntésre pedig az illetékes szakminiszterhez, illetőleg a belügyminisztériumban szervezett Kihágási Tanácshoz, csak az 1929. évi XXX. te. 60. §-ában felsorolt fellebbezési lehetőségek esetén kerülhet fel a kihágási ítélet.

Közegészségügyi panaszok. Mindennemű, a közegészséget veszélyeztető ártalomra vonatkozó panasszal a kerületi tiszti orvoshoz lehet fordulni beadvánnyal vagy szóbelileg, utóbbi esetben a panaszról jegyzőkönyvet vesznek fel. Ilyen panasz nagyon sokféle lehet (nedves lakás, elromlott illemhely, felhalmozott szemét, piszkos udvarok, folyosók, egészségre ártalmas ételek, italok, műhelyek, eltitkolt fertőző bajok, fertőző betegek, ahol a környezet nem tartja be az előírt óvórendszabályokat stb.). A tiszti orvos a panaszt megvizsgálja és a kerületi elöljáró véghatározattal intézkedik.

Közélelmezési felügyelőség. Lásd : Kerületi közélelmezési felügyelőség c. a.

Középfokú kertészeti tanintézet. Lásd : Iskolák c. a.

Közérdekű munkaszolgálat. A 7.000/1945. M. E. számú rendelet értelmében a 18—60 éves férfiak és 18—42 éves nők az építési és közmunkaügyi miniszter által kijelölt fontos újjáépítési és jóvátételi üzemekhez állandó jellegű közérdekű munkára oszthatók be. A kerületi közmunkanyilvántartó hivatalok a közérdekű munkára igénybevehető személyekről nyilvántartást vezetnek és ezek köréből rendelik ki a munkaerőket a budapesti közmunkaügyi felügyelő utasítására. A munkaerő kirendelését az üzemi bizottság véleményének csatolása mellett kérheti minden kijelölt üzem vezetője, ha igazolja, hogy az illetékes miniszter az üzem alkalmazottait a munka- viszonyban való megmaradásra kötelezte, továbbá, ha a kerületi illetékes szakszervezeti munkaközvetítő iroda a munkaerőigénylést a szabad piacról kielégíteni nem tudja. A kirendelt munka- vállaló mentesül az igénybevétel alól, ha a behívást követő 24 órán belül igazolja, hogy a 7.000— 1945. M. E. számú kormányrendelet 4. szakasza értelmében mentességet élvezi, vagy már is kijelölt üzemnél dolgozik, vagy pedig tiszti orvosi bizonyítvány szerint a kijelölt munkára alkal318