Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
csütörtökön, a Bosnyák-téri piacon szerdán és szombaton, a Kerepesi-úti piacon szombaton. Az iparcikkárusoknak a vásárcsarnokokra nézve a vásárcsarnokok igazgatóságától, a piacokra nézve pedig a kér. elöljárótól nyert állandó helyfoglalási engedéllyel kell bírniok. Az árusítási idő az iparcikkárusoknál délután 5 óráig tart és 5 órakor kijelölt helyeiket el kell hagyniok. Iparengedélyek és iparigazolványok. Ha valaki ipart vagy kereskedést kíván űzni, köteles ezt a kerületi elöljáró hivatalnál kérelmezni. A kérelem annál a kér. elöljárónál nyújtandó be, akinek területén a kérvényező üzlet (ipar) helyiségét felállítani kívánja. Addig, míg a kerületi elöljáró, mint elsőfokú iparhatóság a bejelentést tudomásul nem vette, illetve az iparigazolványt (jogosítványt) ki nem állította, az ipar gyakorlását megkezdeni nem szabad. Az 1922. évi XII. te. az iparok három csoportját különbözteti meg: I. Képesítéshez kötött iparok iparigazolvány vagy iparengedély alapján. II. Engedélyhez kötött iparok. III. Szabadiparok. Képesítéshez kötött ipar az olyan ipar, amely a munka természeténél fogva csak megfelelő ideig tartó szakképzés és hosszabb gyakorlat alapján. sajátítható el s gyakorlása a törvényben megállapított szak- képzettség igazolásához van kötve. A képesítéshez kötött iparok a következők: aj Iparigazolvány alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparok: arany-, ezüstműves, ékszerész, arany-, ezüst- és fémverő, ötvös, aranyozó, artézi- és műkútfúró, asztalos (épületasztalos, bútorasztalos, mintaasztalos, mintakészítő), autójavító és szerelő, bádogos, betű- és tömöntés, fodrász, bőröndös, bőrdíszműves, szíjgyártó-nyerges, kocsinyerges, kocsikárpitos, bronzműves, csillárkészítő, cég- és címfestő, csizmadia, cipész, cukrász (keksz-, piskóta- és konzervkészítők), esztergályos (a vas- és fémesztergályos kivételével), épületburkoló, fazekas, cserépkályhakészítő, fehérneműkészítő, fémnyomó, fényképészet és fényképnagyítás, férfiszabó, fiúruhakészítő, fésűs (szaruműves), fűzőkészítő, galvanizáló, galvanoplasztikus, vas- és fémcsiszoló, gépi hurkoló, gombkötő és paszományos, gubás és szűrszabó, gumijavító, hajóács, hangszerkészítő (vonós-, fa- és fémfúvó hangszerek, zongora, harmonium, cimbalom és harmonika készítője), kádár (bognár, pintér), kalapos (férfi és női nemez- és szalmakészítő, ide nem értve a kalapdíszítést), kaptafakészítő, kárpitos, kárpitdíszítő, kazánkovács és hajókovács, kefekötő és ecsetkészítő, kelme- és fonálfestő, vegytisztító, késes, köszörűs, kesztyű- és sérvkötőkészítő, kocsigyártó, bognár (kerékgyártó), kocsilámpakészítő, kosárfonó, kovács, szerszámkovács, könyvkötő, doboz-, díszmű- és tokkészítő, köteles, hálókészítő, kövező, kútcsináló, lakatos (műlakatos, épületfelvasaló és géplakatos), lát- szerész, kozmetikai ipar, mázoló, fényező, mérlegkészítő, mészáros és hentes, mézeskalácsos és viaszöntő, molnár, mű- és aranyhímző, azsúrozó, műkőkészítő, műszerész, nap- és esőernyőkészítő, nemez- és női fodrász, női divatkalapkészítő ipar, női szabó és leányruhakészítő, órás, orvosi műszerész és orthopédgépkészítő ipar, paplanos ipar, papucsos (papucskészítő) ipar, pipakészítő, reszelővágó, rézműves és ónozó, rézöntő, harangöntő, sokszorosító, faszobrász, fametsző, sokszorosító gipsz- és terrakottaszobrász, szappanos és gyertyamártó, szita- és rostakészítő, szobafestő, szűcs és szörmesapkakészítő, takács és gépi szövő, tetőfedő (cserép-, pala-, műpala-, facement-, péplemez- és kátránypapírfedő), tímár, üveges (ide nem értve a vándoriparosok által űzött egyszerű beüvegezést ablakba és képkeretbe) üvegcsiszoló, üvegedző és üvegvéső, üveghajlító, üvegfoncsorozó, üvegforrasztó, üveg-, porcellán- és fayencefestő, mozaikműves, tükörkészítő, vas- és fémesztergályos, vasöntő, vésőműves és bélyegkészítő, zománcozó ipar, zongorakészítő ipar. b) Iparengedély alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparok: fogadó (szálló, penzió) ipar, (ide nem értve a legfeljebb tíz vendégszobát fenntartó üzemeket), vendéglő és kávéházi iparok, mesterséges ásványvizeknek; gyógyszereknek és mérgeknek készítése, azoknak a szereknek kivételével, amelyeknek készítése kizárólag a gyógyszerészeknek van fenntartva, avagy közegészségi vagy állategészségi szempontokból külön feltételeknek, magasabb szakismereteknek igazolásához van kötve, drogéria-üzletek, gyógyárunagykereskedés fegyverkovács és puskaműves ipar, fogműves (fogtechnikus) ipar, építőiparok, kéményseprőipar, mindennemű gázvilágítási telepek, a vízellátást szolgáló mindennemű művek létesítése és berendezése, ideértve a csővezetékek létesítését, javítását, mérőeszközök felszerelését és egyéb szerelési munkát, továbbá központi fűtőberendezések létesítése, javítása, nyomdaipar (könyvnyomtatás, kőnyomás, mélynyomás, offsetnyomás, litográfia, fotolitografia, fénynyomás, fotochémigrafia, gumi- (anilin) nyomás, hangjegymetszés, cinkografia, fametszés) rádiószerelőipar, sütőipar (kenyér, aprósütemény stb.), villamosáramú (elektromos világítási, erőátviteli, elektrotechnikai stb.) berendezéseknek, azok részeinek, valamint villamos mérőeszközöknek felszerelése, vezetékek létesítése, kapcsolása, javítása, robbantószerek készítése és az azokkal való kereskedés, fehérneműtisztítás. Azok a bádogosok és lakatosok, akik iparigazolványukat 1918. évi október hó 31-ike előtt nyerték és annak alapján kisebb szerelési munkákat is végeztek, ily munkákat e törvény hatálybalépése után is iparengedély nélkül végezhetnek, c) Szabad iparok azok az ipari tevékenységek, amelyeknek gyakorlása sem engedélyhez, sem képesítéshez kötve nincs. Rokoniparra való áttérés vagy rokoniparok együttes gyakorlásának bejelentése. Az az iparos, aki valamely képesítéshez kötött ipart gyakorol, az általa gyakorolt iparral fentebb felsorolt rokonipar gyakorlására külön szak- képzettség igazolása nélkül áttérhet, illetőleg ezeket eddig gyakorolt iparával együttesen gyakorolhatja. Iparigazolvány alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparnál döntését az iparhatóság a már meglevő iparigazolványon határozat alakjában feljegyzi. Iparengedély alapján gyakorolható 294
