Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
201—879 éjjel-nappal hívható) szállíthatja. A súlyosabb fertőző betegségben (kolera, himlő, kiütéses tífusz, hastífusz, vörheny, diftéria) szenvedő beteget a Fertőtleníő Intézet közvetlenül a kezelőorvos bejelentésére is beszállítja a Szent László-kórházba, a többi betegségben szenvedőket a kezelőorvosnak a lakhely szerint illetékes kerületi tiszti orvosnál kell bejelenteni. Távbeszélő értesítésre azonnal megtörténik a beszállítás és a fent említett súlyosabb esetekben még aznap a lakás fertőtlenítése. A kötelező fertőtlenítés alá eső betegségben szenvedők (kolera, himlő, hastífusz, vérhas, vörheny, diftéria) kórházba szállításért és a lakás fertőtlenítéséért díjazás nem jár; azoknál a fertőző betegségeknél azonban, amelyeknél a fertőtlenítés nem kötelező, a betegszállítás díját a Fertőtlenítő Intézet a beteg, vagy fizetésköteles hozzátartozói terhére felszámítja. Amennyiben a kórházbaszállítást a ragályozás veszedelme miatt az elsőfokú közegészségügyi hatóság megbízásából a lakhely szerint illetékes kerületi tisztiorvos rendelte el, a beteg hozzátartozói a kórházban ápolási díjat nem fizetnek. A beszállítás szükséges-ségét azonban kizárólag a lakhely szerint illetékes kerületi tiszti orvos állapítja meg és ez mindig a betegség természetétől, a lakás zsúfoltságától, az elkülönítés lehetőségétől stb. függ. Gyakorló-orvos, vagy a kerületi elöljáróságokon szolgálatot teljesítő kerületi orvos rendelkezése alapján kórházbaszállított fertőző beteg ápolási díjának behajtása a rendes betegségek után felmerült ápolási költségek behajtására előírt szabályok szerint történik, A kerületi tiszti orvosok a szükséges intézkedések megtételére a hivatalos órákon túl is ügyeletes szolgálatot tartanak és a kerületi elöljáróságok ügyeletes kapusai a nap bármely szakában közük az ügyeletet, tartó tiszti orvos lakcímét és távbeszélő számát. A kezelőorvos ha a fertőző betegséget megállapítja, köteles ezt az erre-szolgáló bejelentőlapon posta útján az Elöljáróságnak azonnal bejelenteni s a borítékra ráírni : — az 1876. évi XIV. te. alapján —, akkor a bejelentést a posta soron kívül intézi el. Ezenkívül a fontosabb betegségeket (vörheny, diftéria, vérhas stb.) az elöljáróság tiszti orvosi távbeszélőjén is azonnal be kell jelenteni. Ha a kezelőorvos — kinek bejelentése portómentes — nem kap posta útján elismervényt, az annak a jele, hogy bejelentése nem érkezett meg és ez esetben ötödnapra a bejelentést meg kell ismételni. Féregirtás. Lásd : Fertőtlenítés c. a. Filmintézet. Lásd : Közoktatásügyi Filmintézet c. a. FIŰ- ÉS LEÁNYOTTHONOK (ÁRVAHÁZAK) A hosszabb ideig tartó intézeti gondozásra szorult budapesti árva, vagy félárva fiú- és leánygyermekek intézeti elhelyezését a főváros a fiú- és leányotthonokban teszi lehetővé. A gyermekek 6 éves kortól 14-ik életévük betöltéséig maradhatnak ezekben az intézetekben, azonban mód van arra, hogy magasabb iskolákat is látogassanak s ezesetben 18—20 éves korukig maradhatnak az intézetek növendékei. József-fiúotthon. (VIII., Üllői-út 76.) A főváros legrégibb fiúotthona. A gróf Festetich által adományozott 3600 négyszögöl kiterjedésű telken épült. 1843. március 11-én nyílt meg 12 növendékkel. 1886-ban a főváros a férőhelyek számát 100-ra emelte, majd az első világháború után az intézet átalakításával az ágyak száma 200-ra emelkedett. A főváros ostroma előtt a férőhelyek száma 130 volt. Ezidőszerint az intézetnek csak 88 férőhelye van, mert az épületet ért háborús károk kijavítása nem történhetett meg. Amennyiben a tatarozási munkálatok elvégezhetők, az ágylétszámot 180-ra emeli fel a főváros. Az intézetet Antal Fülöp polgári iskolai tanár, nevelőintézeti h. igazgató vezeti. Erzsébet-leányotthon. (XI., Szent Imre herceg-útja 29.) Az intézet 1861-ben nyílt meg egy bérházban elhelyezve, azonban nem volt alkalmas a mind nagyobb számban jelentkező árvák befogadására, ezért 1868-ban 100 ágyasra bővítette ki a főváros. Ugyanebben az évben a közgyűlés elhatározta a Rottenbiller-utca és Dob-utca sarkán levő telkek megvásárlását és az otthonnak e helyen történő felépítését. Az intézet 1871-ben felépült és működését 35 növendékkel kezdte. 1931-ben a főváros megvásárolta a Gellért-hegy déli lejtőjén fekvő és nagykiterjedésű telken álló Notre Dame de Sion rendházat. Az új intézetben a főváros ostroma előtt 170 férőhely állt az árva és félárva leánygyermekek rendelkezésére. Az épület az ostrom alatt rendkívül súlyosan megrongálódott s míg a már megkezdett tatarozási munkák be nem fejeződnek, az otthonban csak 74 gyermek gondozható. Az otthont dr Szabó Miklósné megbízott igazgató vezeti. Mayer Ferenc-fiúotthon. (XII., Városmajor-u. 31.) Mayer Ferenc császári és királyi tábornok 1857-ben végrendeletileg nagyobbösszegű pénzt tett le a főváros hatóságánál abból a célból, hogy a pénzből szegénysorsú, árva fiúk részére árvaház létesüljön. A főváros az intézefet az e célra adományozott egy magyar holdnál nagyobb kiterjedésű, a Városmajor szomszédságában álló telken építette fel. 1886-ban nyílt meg az intézet, az első évben 25 növendéke volt. A főváros többízben bővítette a férőhelyeket, legutóbb 1942-ben 100 személyesre. Az intézet a főváros ostroma alatt erősen megsérült. A helyreállítási munkák megindultak, de még nem fejeződtek be s így egyelőre csak 60 gyermek befogadására alkalmas. Az intézetet Mosonyi Ferenc nevelőintézeti igazgató vezeti. 16* 243
