Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

nyilvános, a terhelt és tanuk részvételével, a tiszti ügyész csupán a közérdek különös fennforgása esetén vesz részt. A tárgyaláson kihirdetett, vagy a féllel írásban közölt ítélet ellen úgy a fél, mint a tiszti ügyész — akit az ítéletről az elöljáróság haladéktalanul értesít —fellebbezéssel élhet. A fél fellebbezési jogát akár szóban, akár írásban a kihirdetés vagy az ítélet kézbesítésétől számí­tott 15 napon belül gyakorolhatja. Minden, a kihágás keretében levő beadvány, fellebbezés, fel­folyamodás, díj- és illetékmentes. Éielmiszerkihágási ügyek másodfokú elbírálására részben a Kihágási Tanács, részben pedig a polgármester illetékes. A másodfokú eljárásban az érdemi intézkedés csupán írásban történik, a rendelkezésre álló adatok alapján. Ha a másodfokon az ügy elbírálására nem állanak kellő adatok rendelkezésre, úgy azokat az elöljáróságoknak kell pótlólag közölni. A másodfok új eljárás lefolytatását is elrendelheti. A másodfokú ítélet ellen a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1929. évi XXX. te. 60. §-a értelmében erősen korlátoztatott a harmadfokra fellebbezhető kihágási ügyek száma. Az élelmiszerek vizsgálata körül felmerülő költségeket mindenkor az elsőfok állapítja meg, az esetben, ha a fél elmarasztaltatott, ennek terhére. Ellenkező esetben a vizsgálati költségeket részben a földművelésügyi miniszter, íészben pedig a főváros viselik. A kihágási büntetésből befolyt összegek egynegyedrésze a főváros szegény­alapját, egynegyedrésze az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetet, felerésze pedig az állam- kincstárt illeti. Élelmiszerjegy-Központ. (IX., Lónyay-u. 4/c. Távbeszélő 188—970, 188—978, 188—979, városházi mellékállomás 685.) Vezető : dr Benesch Nándor tanácsjegyző, vezetőhelyettes: dr Csepeti Péter tanácsjegyző. Az Élelmiszerjegy-Központ feladatának megfelelően három részre tagozódik. A lakosság részére az élelmiszerjegyek kiosztását 150 jegyfiók végzi. Budapesten 89, közellátásilag Budapesthez csatolt övezetben 61. Az övezeti lakosság részére az élelmiszerek szétosztását és a kereskedők elszámoltatását minden városban, illetve községben 24 kirendeltség intézi. A tulajdonképeni Élelmiszerjegy-Központ feladata Budapest lakosságának élelmiszer szétosztása, a kereskedők elszámoltatása, ezenkívül a jegyfiókok és kirendeltségek irányítása és ellenőrzése. Élelmiszervizsgálatok. Az élelmiszerek forgalmát és a mintavételi eljárást, valamint az esetleges büntetéseket az 1895. évi XLVI. te. szabályozza. Vegyvizsgálatok végzésére Budapesten a székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet (Központi városháza) illetékes. Hivatalos mintát annak a kerületnek a vásárfelügyelője, esetleg tiszti orvosa vehet, akinek területén azon üzlet van, ahol a kifogásolt cikket vásárolták, továbbá a Vegyészeti Intézet kiküldöttei egész Budapest területén. Magánfél is vehet hivatalos mintát, azonban ennek módja pontosan előírt és szigorúan betartandó; a mintavétel módját a 38.286/1896. sz. F. M. rendelet szabályozza. A magánmintavétel körülményessége miatt panasz esetén célszerűbb a fentebb említett illetékes kerületi vásárfelügyelőhöz, illetőleg tiszti orvoshoz fordulni, esetleg magát a Vegyészeti Intézetet megkeresni. ' Építési engedelmi és műszaki eljárási díjak után díjvisszatérítésnek csak akkor,,van helye : a) ha a kért építési engedély nem adatik meg, mely esetben a befizetett engedélydíjak 80%-át kell visszatéríteni, b) ha a folyamodó kérelmét az engedély kiadása előtt visszavonja, mely esetben a befizetett engedélydíjak 75%-a jár vissza, ej haa folyamodó a megadott építési engedéllyel nem él, mely esetben a befizetett díjak 50%-át kell visszaadni. Építési engedélyek. (Új és toldaléképítkezés, emeletráépítés, lábazatos kerítés-, támfal- gyárkémény építés, átalakítás, födémközbeiktatás-, -kicserélés, -felemelés, -lesüllyesztés, -áttörés). A beadványok állami okmánybélyeggel ellátva, a polgármesteri III. ügyosztályhoz adandók be. Szükséges okmányok: 1. Telekkönyvi kivonat. 2. Terv (alaprajzok, metszetek, homlokzatok) 3. példány. 3. Hivatalos helyszínrajz 3 példány. 4. Statikai számítás 3 példány, esetleg részletrajz. 5. A VIII. építési övezetben történő építkezések esetén kilátási nyilatkozat az érdekelt szomszé­doktól. Vonatkozó törvény : Építésügyi szabályzat. Fellebbezhető a Fővárosi Közmunkák Taná­csához (állami okmánybélyeg). A beadványok és okmányok kiállítási módja: 1. A kérvény a polgármesterhez címzendők. Meg kell említeni a kérvény szövegében, hogy az építkezés hol történik, kerület, utca, házszám, új helyrajzi szám feltüntetésével, az építkezés rendeltetését vagy milyenségét (lakóház gyárépület vagy átalakítás, módosítás stb.) a felelős jogosult tervező nevét és lakáscímét, az érdekelt szomszédok szemben, hátul és oldalt levők nevét és lakáscímét. A kérvényt aláírja az építtető (megrendelő) és az összes telekkönyvi tulajdonosok. Ikerházas építkezés esetén az ikerszomszédoknak egy olyan szövegű nyilatkozata szükséges, mely szerint azonos Iábazatpárkány és gerincmagasságú épületet fog építeni. Üj építés esetén a kérvényben meg kell említeni, hogy az utcában van-e köz- vagy magáncsatorna. A kérvényt külzettel kell ellátni. 2. A telekkönyvi kivonat keltezése 30 napnál nem lehet régibb. Budai telkek telekkönyvi kivonatát az I—III. kerületi járásbíróság, a pesti telkekét pedig a budapesti Központi járás­bíróság telekkönyvi hivatalában lehet megszerezni. 3. A terv tussrajzról vagy ceruzarajzról készült pozitív fénymásolat. A tervlapok felírásában szerepeljen az építtető neve, az épít­237

Next

/
Oldalképek
Tartalom