Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
A fogyasztásmérők átszerelési (átköltözés esetén is) dijai: 0-1—1>5 kW fogyasztásmérő teljesítményig ............................. 8 Ft T— Ft 2— 5 kW fogyasztásmérő teljesítményig ............................................12-80 « 11— * 5 kW-on felül ............................... 22-40 « 20— « A f ogyasztásmérők, önműködő kikapcsolok és tartozékaikBSzEM tulajdonában maradnak.A fogyasztó éppen ezért köteles azokat sértetlenül megőrizni s a fogyasztásra bejelentett helyiségből való, vagy az áramszolgáltatásnak bármely okból történő megszüntetése esetén sértetlenül visszaadni. A készülékek fenntartásáról a BSzEM gondoskodik s belső hibából, vagy természetes elhasználódásból eredő hiányok esetén azokat díjmentesen kicseréli. Egyéb károkért vagy hiányokért a fogyasztó szavatol. BSzEM a fogyasztásmérő átírását cégszövegváltoz- tatás, örökösödés, házasságkötés és névmagyarosítás esetén díjtalanul végzi akkor is, ha a fogyasztásmérő erőssége 5 kW-nál nagyobb. A fogyasztásmérő kicserélését 5 kW mérőberendezésen felül a BSzEM a mérőárkülönbözet felszámításával, a cserével járó munkabérek és költségek megtérítése fejében végzi. A mérő cseredíja 40 Ft 35 Ft. Ezeket a díjakat kell fizetni, ha a fogyasztásmérő kicserélése olyan hiba miatt szükséges, amelyért a fogyasztó szavatossággal tartozik. Ebben az esetben a fogyasztó cseredíjon kívül a hibás fogyasztásmérő javítási költségeit is köteles megfizetni. Egyéb díjak. aj Bekapcsolási díjak. Fővezetéknek légvezetéki oszlopra, csatlakozó- szekrényre vagy transzformátorállomáshoz való bekapcsolásáért, avagy átkapcsolásáért, amennyiben ez a munka nem esik az I. A)—B) díjszabások alá, vezetékszálankint 10 forintot 9 forintot kell fizetni. b) Biztosítók díjai: A tényleges árak. c) Szerelői kiküldetési díj: Amennyiben a díjszabások más díj felszámítását nem írják elő, egy szerelő egyszeri kiküldetéséért 6 Ft 3-20 Ft díjat kell felszámítani. Bérbeadott háztartási villamos készülékek bérleti díjai : Bérleti tárgy Havi bérleti díj Kettős főzőlap............................. 8— Ft .3— Két főzőlapos tűzhely ............... 20— . 9— Három főzőlapos tűzhely ........ 24 — « 11 — Négy főzőlapos tűzhely............ 28 — « 13— Kis sütő ....................................... 12— « 4— Nagy sütő..................................... 12— « 5— 25 literes forróvíztároló . .. 8-80 « 6— 50 « « 11-20 ♦ 8— 75—80 « * 14— « 10— 100 « « 16— « 12— 120 « « 18— « 13— 150 « « 20— « 15— 200 « « 22— « 18— Konyhai keverőcsaptelep.......... 1— « 1 — Kézizuhanyos keverőcsaptelep . 1-30 • 1-30 90 literes hűtőszekrény........... 72 — « 36— 120 « « .......... . 84— « 42— Elektromos erős- vagy gyengeáramú vezetékek engedélyezése magánosok részére. A kérvény a polgármesterhez címezve, 4 darab egyforma terv, alaprajz es keresztszelvénnyel és műszaki leírással adandó be. A kérvényre és a mellékletekre okmánybélyeg teendő'. Megszüntetése külön bélyegköteles kérvénnyel kérendő. Bélyegilleték: a kérvényre 6 Ft állami, 6 Ft városi okmánybélyeg, mellékletekre egyenkint 1 Ft állami okmánybélyeg. Elektromos közvilágítás iránti kérvények a polgármesterhez címezve, lehetőleg rajzmeiiék- lettel vagy a világíttatni kívánt hely pontos megjelölésével adandók be. Közvilágításról lévén szó, a kérvény bélyegmentes. Elektromos légvezeték iránti kérvényüket magánosok a polgármesterhez címezve, okmány- bélyeggel felülbélyegezve adják be. A kérvényhez 4 darab terv, alaprajz és keresztmetszet csatolandó, okmánybélyeggel felszerelve. Közterület használatáért úrijogbér köttetik ki. A magánvezeték megszűnése szintén a polgármesterhez címzett és felülbélyegzett kérvényben bejelentendő. Bélyegiüeték a kérvényre : 6 Ft állami, 6 Ft városi okmánybélyeg, mellékletekre egyenkint 1 Ft állami okmánybélyeg. Elektromos Művek. Lásd : Budapest székesfőváros üzemei és intéznjényei című fejezetben. Elhagyottsági ügyek. Az elhagyottság kétféle : erkölcsi és anyagi. Anyagi okokból elhagyottá nyilvánítható az a 15. évét még be nem töltött kiskorú, aki vagyontalan, eltartásra köteles hozzátartozói (szülők, nagyszülők, természetes atya a házasságon kívül született gyermeknél) nem élnek, vagy ha életben vannak ugyan, de a gyermek eltartására nem képesek. Anyagi elhagyottság kérdésében a főváros árvaszékének megbízásából a kér. elöljáróságok járnak el. Az anyagi elhagyottság megállapítása iránti kérelemmel az'illetékes kér. elöljáróhoz kell fordulni, aki a szükséges vizsgálat megtartása után a kiskorút anyagi okokból elhagyottá nyilvánítja és őt az állami gyermekmenhely kötelékébe beutalja. Az elhagyottá nyilvánító vagy azt megtagadó véghatározat ellen fellebbezésnek van helye, amit a kér. elöljáróságon kell beadni a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül. A fellebbezést a kér. elöljáróság közvetlenül a népjóléti miniszterhez terjeszti fel, aki végérvényesen határoz. A fellebbezés bélyegköteles. Erkölcsi elhagyottság címén elhagyottá lehet nyilvánítani — anyagi helyzetére tekintet nélkül — azt a 15 éven aluli gyermeket, aki nevelésének elhanyagolása vagy környezetének káros befolyása következtében az erkölcsi romlás veszélyének van kitéve, vagy aki züllés veszélyének indult. Erkölcsi el hagyottságot csak az árvaszék állapíthat meg, természetesen szakszerű vizsgálat és esetleg az érdekeltek és rokonok meghallgatása után. Erkölcsi elhagyottság esetén az árvaszék az elhagyottság megállapítása mellett a kiskorút az állami gyermekmenhelybe utalja be és ha \ 234
