Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
ha sem maga, sem atya nem elcsatolt területi születésű : saját születési és házassági, atyja születési és házassági anyakönyvi kivonata (amennyiben atyja 1870. év után született, az atyai nagyatya születési és házassági anyakönyvi kivonata is csatolandó), lakásigazolás, mellyel 1916. évtől a lakóhelyek igazolandók, valamint jelenlegi lakását igazoló lakbizonylatát (ha a folyamodó 1921. évi július hó 26-án kiskorú volt, úgy atyjának 1916. évtől folyamodó nagykorúságáig terjedő tartózkodását igazoló lakásigazolása is csatolandó); 2. Kiskorú, ha sem maga, sem atyja vagy atyai nagyatya nem elcsatolt területi születésű : saját születési bizonyítványa, atyja születési és házassági anyakönyvi kivonata (amennyiben atyja 1870. év után született, atyai nagyatyai születési tes hazzassági bizonyítványa is csatolandó), atyja lakásigazolása, mellyel 1916 évtől a lakóhelyek igazolandók, valamint jelenlegi lakását igazoló lakbizonylata. 3. Férjes,, özvegy, vagy elvált nő, ha férje vagy apósa nem elcsatolt területi születésű : saját születési anyakönyvi kivonata (férj halottlevele, bontóítélet jogerősségű záradékkal), férje és apósa születési és házasság anyakönyvi kivonata (amennyiben apósa 1870. év után született, az após atyjának születési és házassági bizonyítványa is csatolandó), férje lakásigazolása (ha pedig a férj 1921. évi július hő 26-án kikorú volt, az após lakásigazolása is), mellyel 1916. évtől a lakóhelyek igazolandók, valamint férje jelenlegi lakását igazoló lakbizonylatát, (özvegy és elvált nőnél férje lakása 1916. évtől haláláig, illetve elválásáig, folyamodónak lakása özvegységtől, illetve elválásától igazolandók). 4. Nagykorú és kiskorú, ha maga vagy atyai nagyatyja elcsatolt területen született vagy lakott : saját és atyja születési és házassági anyakönyvi kivonata (amennyiben atyja 1870. év után született, úgy atyai nagyatyja születési és házasságlevele is csatolandó), 1921. évi július hó 26-án valamely jelenleg belföldi községben bírt illetőséget (trianoni záradék) igazolóilletőségi bizonyítvány, lakásigazolás, mellyel a lakóhelyeket 1921. évtől kell igazolni. Kiskorú az atyja lakásigazolását mutatja be, 1921. év után nagykorúvá vált folyamodó az atyja lakásigazolását is bemutatja annak igazolására, hogy atyja 1921. évtől a folyamodó nagykorúságáig hol lakott. 5. Férjes, özvegy vagy elvált nő, ha férje vagy apósa elcsatolt területi születésű : saját születési anyakönyvi kivonata (férj halottlevele, bontóítélet jogerősségi záradékkal), férje és apósa születési és házassági anyakönyvi kivonata (amennyiben apósa 1870. év után született, az após atyjának születési és házassági bizonyítványa is csatolandó), férje, vagy férje jogán bírt saját 1921. év július hó 26-án valamely belföldi községben bírt illetőséget (trianoni záradék) igazoló illetőségi bizonyítványa, férj lakásigazolása, hogy 1921. év óta hol lakik (özvegy vagy elvált nőnél igazolandó, hogy férje 1921. évtől haláláig, illetve a házasság felbontásáig hol lakott, saját személyét illetően igazolni tartozik, hogy özvegysége, illetve elválása óta hol lakott).Az ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 november 2-án kelt 10.470/1945. M. E. sz. rendeletének 1. §-a szerint nagykorú az, aki huszadik életévét betöltötte. A lakásigazolás a rendőrség bejelentőhivatala által kiállított lakbizonylattal és az illetékes kerületi elöljáróság által vizsgált, vagy két tanú vallomása alapján kiállított helyhatósági bizonyítvánnyal történik. Az állampolgársági bizonyítvány kiállítása a tárgyában a polgármesteri IV. ügyosztálynál benyújtandó és a magyar belügyminiszter úrhoz címzett kérvény a következő illeték alá esik : Fővárosi beadványi illeték 6 forint, állami illeték 6 forint, a kérvényhez csatolt bélyegtelen okmány illetéke okmányonként 1 forint fővárosi és 1 forint állami illeték. Szegénységi bizonyítvány csatolása esetén bélyegmentes. A kérelmet a polgármester véleményes javaslata kapcsán a belügyminiszterhez terjeszti fel. A kiállított állampolgársági bizonyítvány és személyi okmányok a polgármesteri IV. ügyosztályban vehetők át személyesen, vagy igazolt meghatalmazott útján. Kézbesítés előtt az állampolgársági bizonyítványra 20 forint értékű okmánybélyeget kell tenni. , Állampolgársági bizonyítvány rehabilitációval. A 9590/1945. számú M. E. rendelet alapján azokat a szocialista (kommunista, szociáldemokrata) antifasiszta volt magyar állampolgárokat, akik demokratikus politikai meggyőződésük, magatartásuk vagy tevékenységük miatt — ideértve az 1918—1919. évi forradalmak érdekében kifejtett tevékenységet is — akár a hátrányos jogkövetkezmények elkerülése végett önként, akár hatósági intézkedés folytán Magyarországról eltávoztak, ha már visszatértek vagy a békekötés után egy éven belül visszatérnek, magyar állampolgároknak kell tekinteni akkor is, ha egyébként az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében állampolgárságukat elvesztették. Ugyanez áll az eltávozottaknak visszatérő feleségére és gyermekeire is, ha ebből az okból vesztették el állampolgárságukat, mert férjükkel, illetőleg szülőjükkel együtt eltávoztak. Az állampolgársági bizonyítvány kiállítása tárgyában a polgármester IV. ügyosztályánál benyújtandó és a magyar belügyminiszter úrhoz címzett kérvényben folyamodó magyarországi származása apai ágon 1870-ig és a hivatkozott rendelethez való jogcím igazolandó. A kérvény a következő illeték alá esik: Fővárosi beadványi illeték 6 forint, állami illeték 6 forint, a kérvényhez csatolt bélyegtelen okmányok illetéke okmányonként 1 forint fővárosi és 1 forint állami illeték. Állampolgársági igazolvány. Az 5070/1945. számú M. E. rendelet alapján azok a személyek, akik az 526/1945. M. E. számú rendelettel hatályonkívül helyezett jogszabályok (felvidéki kárpátaljai, erdélyi, délvidéki törvény) alapján szerezték meg annak idején a magyar állampolgárságot és állandó lakhelyük Magyarországnak 1937. évi december hó 31. napján fennállott határain 207
