Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

házban, vendéglőben, kocsmában, bármiféle versenyen (lóverseny, ügetőverseny), sportmérkőzésen (labdarúgás, vívás, box stb.), kiállításon megjelenik, aki kávéházban, vendéglőben vagy egyesületben (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) kártyajátékban részt vesz.

Mentesek a vigalmi adó alól:

1. az intézetek, egyesületek, egyházközségek és iskolák által rendezett tudományos, köz- művelődési, nemzetvédelmi, vagy oktatási célokat szolgáló előadásoknak, hangversenyeknek, kiállításoknak ;

2. az amatőr sportversenyeknek és mérkőzéseknek ;

3. az állami színtársulatok saját helyiségeiben tartott előadásainak ;

4. a székesfőváros és intézményei által rendezett előadásoknak, hangversenyeknek, kiállításoknak látogatói, hallgatói.

Az 1. és 2. pontokban megjelölt előadások, versenyek látogatói ^azonban csak akkor mentesek az adó alól, ha az előadás, a verseny rendezése nem haszonszerzés céljából történik.

A vigalmi adó mértéke a következő :

1. állandó jellegű színházaknál a belépődíjnak (belépőjegy árának) 5%-a,

2. hangversenyen, alkalmi előadásokon a belépődíjnak (belépőjegy á;ának) 10%-a,

3. mozgóképszínháznál, kabaré-, varieté-, orfeum-, artista- és cirkuszelőadásoknál, állatseregletnél a belépődíjnak (belépőjegy árának) 20%-a,

4. táncvigalomban, bármilyen versenyen (lóverseny, ügetőverseny) stb., hivatásos sportolók közreműködésével rendezett sportversenyen (labdarúgás, vívás, box stb.), kiállításon a belépődíjnak (belépőjegy árának) 50%-a;

5. egyesületek, hivatalok, üzemek és háztömbök által rendezett kisebb táncmulatságokon a belépődíj, vagy azt helyettesítő bármilyen bevétel 25%-a. Egyesületek, hivatalok, üzemek és háztömbök által rendezett kisebb táncmulatságokon ha belépődíj nincs és semmiféle fizetési kötelezettség nem áll fenn (műsormegváltás, ruhatár, önkéntes adomány stb.) a vigalmi adói személyenkint 60 fillér.

1. Tánc után személyenkint: Mulatóban, grillben, bárban 8‘— forint. Osztályon felüli és I. oszt. vendéglőben, kávéházban 2'— forint. II. és III. oszt. vendéglőben, kávéházban és kocsmában 1■—forint. 2. Zene után személyenkint: Osztályon felüli, valamint I. oszt. vendéglőben és kávéházban 1-—forint. II. és III. oszt. vendéglőben, kávéházban, valamint kocsmában —-60 forint. 3. Zene nélkül személyenkint: Osztályon felüli vendéglőben, kávéházban és cukrászdában —60 forint. 4. Kisebb táncmulatságok után személyenkint: ha belépődíj stb. nincs —60 forint.

7. A kártya- és tombolajátékosok vigalmi adója a fizetett kártya-, illetőleg a tombolapénz 50%-a.

A vigalmi adót a vállalkozó (rendező stb.) átháríthatja a látogatóra, ebben az esetben a belépődíjat (belépőjegy árát) feltüntető táblán (árjegyzéken, kimutatáson stb.) a vigalmi adó összegét külön is fel kell tüntetni. A vigalmi adót az köteles a közönségtől a székesfőváros részére szavatosság mellett beszedni, aki a belépődíj bevétele felett rendelkezik, vagy ahol nincsen belépődíj, az engedélyes, akinek jogán a szórakozóhely üzemben van (a következőkben »vállalkozó«). A vigalmi adót a belépődíjjal (belépőjegy árával) együtt kell megfizetni. Azért a belépődíjat úgy kell megállapítani, hogy abban a belépődíjon felül a vigalmi adó is bennfoglaltassék. Ahol nincs belépődíj, ott a vigalmi adó lerovása adójegyek ellenében történik. A vállalkozó tartozik erre a célra szükséges adójegyeket; az adójegy árának befizetése ellenében, a székesfőváros pénztárától beszerezni. A vállalkozó az adójegyet akkor köteles a fizetésre kötelezettnek átadni, amikor az a kávéházban, vendéglőben, mulatóhelyen, kártyaszobában helyet foglal. A polgármester a vigalmi adót, kivételes esetekben, átalányban állapíthatja meg és a vállalkozó kérésére, a megelőző hónap (hónapok) eredménye alapján legfeljebb egy-egy év tartamára rögzítheti. Ha az átalányozás (rögzítés) adójeggyel fizetendő vigalmi adóra vonatkozik, adójegyeket kiszolgáltatni nem kell. A beszedett adóval a vállalkozó kéthetenkint tartozik elszámolni olyképen, hogy a hónap 1. napjától 15. napjáig beszedett vigalmi adót ugyanazon hónap 20-ig, 16-tól a hónap végéig beszedett adót pedig a következő hónap 5. napjáig köteles a székesfőváros pénztárába beszolgáltatni. Késedelem esetében késedelmi kamatot kell fizetni. Az átalányozott (rögzített) adót minden hónap 5-ig előre kell megfizetni. A beszolgáltatott adó helyességének ellenőrzése céljára a vállalkozó az adó beszolgáltatásával egyidejűén kimutatást tartozik adni a székes- főváros számvevőségének a kiadott belépőjegyekről és az adóköteles bevételekről. A vállalkozó köteles a belépőjegyekről nyilvántartást és a jegybevételekre] szabályszerű üzleti könyvet vezetni, azokat legalább 2 évig megőrizni és a székesfőváros részéről megbízott ellenőrző tisztviselőinek bármikor megmutatni. Ha az adózás adójegyekkel történik, akkor az adózó az adójegyet ellenőrzés céljából kívánatra felmutatni tartozik. Az adójegyek felhasználásáról a vállalkozó napi kimutatást tartozik vezetni. Ha a vállalkozó nem mutatja be kellő időben a kimutatást, vagy ha nem a helyesen kiszámított adóösszeget szolgáltatja be a székesfővárosnak, akkor az adót a székesfőváros számvevősége állapítja meg és veti ki a vállalkozó terhére. A kivetett adó összegét fizetési meghagyáson kell az adózóval közölni. A fizetési meghagyással kivetett adót a kézbesí196