Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Lexikon-rész
r Házadómentesség. A háborús események következtében elszenvedett súlyos épületkárok, valamint a tőke- és anyaghiány miatt — ezen a munkaterületen — nehezen elinduló újjáépítési munkák a gazdasági életnek úgyszólván minden ágában zavarokat okoztak. A kormányzat az új építkezések folytán keletkező épületek részére 10.750/1946. M. E. szárrfú rendeletében biztosított jelentős házadókedvezményekkel igyekszik fokozni az újjáépítés ütemét. A rendelet értelmében az újonnan emelt épületek a környék jellegéhez és az^épület rendeltetéséhez képest 10 és 30 év közötti időtartamra az egyébként fizetendő házadó 50, illetőleg 70%-ának fizetése alól mentesülnek. Ezt a kedvezményt — az úgynevezett ideiglenes házadómentesség kedvezményét — az építtető háztulajdonos kérelmére az illetékes kerületi adófelügyelőségek engedélyezik, feltéve, hogy az épület megfelel a rendelet által támasztott követelményeknek és az építkezést kellő időben bejelentették. Idegenforgalmi járulék. Budapest székesfőváros közgyűlése 71/1938. kgy. sz. szabályrendeletével elhatározta, hogy az idegenforgalom előmozdítása és növelése érdekében, az e célból szükséges anyagi eszközök előteremtése és biztosítása végett a székesfőváros területén levő szállodákban és penziókban bérbeadott szobák bére (ára) után idegenforgalmi járulékot szed. Az idegenforgalmi járulék a bérbeadót a (szálloda, a penzió tulajdonosát) terheli és azt a bérbevevőre semmiféle címen áthárítani nem szabad. Az idegenforgalmi járulék kivetési alapja a szállodákban (penziókban) bérbeadott szobák hatóságilag láttamozott bére (ára), amelyből azonban az igazolt engedményeket, továbbá a fűtésért és a külön fürdőszobahasználatért számlázott díjakat levonásba kell hozni. A különágyért külön felszámított használati díj járulékköteles. Az idegenforgalmi járulék általában a megállapított bérösszeg 5%-a. A bérbeadó köteles az idegenforgalmi járulékot havonként utólag, mindig a következő hónap 8. napjáig a székesfőváros központi pénztárába befizetni. A járulék kivetése ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni. Ennek határozata ellen az 1896. évi XXVI. te. alapján a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. Illetményadó alá tartozik a szolgálati és munkabérviszonyból járó illetmény. Az adó alapja mindaz az állandó és változó természetű juttatás, amelyet a munkavállaló a szolgálati jogviszonyból kifolyólag pénzben vagy természetben élvez. Az adó kulcsa 10%, amely a munkáltatót terheli. Ugyancsak ő köteles az illetményadót kiszámítani és illetménykimutatás kapcsán a kerületi adószámviteli (forgalmi- és illetményadó) osztálynál bejelenteni. Az illetménykimutatás másod- példányát a munkáltató 5 évig megőrizni köteles. A társadalombiztosítási járulékok (OT1, MABI) befizetése a székesfővárosban az illetményadóval együtt történik. Illetménytöbbletadó alá esik a szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelemnek a havi 1000 forintot meghaladó része. Az illetménytöbbletadó kulcsa progresszív és 10%-tól 50%-ig terjed. Az adót a munkavállaló köteles kiszámítani és illetményjegyzék kapcsán befizetni. A székesfőváros területén az illetménytöbbletadó befizetését a VIII/B kerületi adószámviteli (illetménytöbbletadó) osztálynál (VIII., Baross-utca 65—67) kell teljesíteni. Az illetménytöbbletadó postatakarékpénztár útján történő befizetésére a 86.408. számú csekkszámla szolgál. Jövedelemtöbbletadót köteles fizetni minden olyan természetes személy, akinek szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelmén felül havi 1500 forintot meghaladó összegű tiszta jövedelme van. Az adó kulcsa 10%-tól 75%-ig terjed. Az adót a fizetésre kötelezett bevallása alapján félévenként a kerületi adófelügyelőség veti ki és arról az érdekeltet fizetési meghagyás útján értesíti. A kivetett adó jogossága és mértéke kérdésében II. fokon az adófelszólamlási bizottság dönt; határozata ellen a közigazgatási bírósághoz intézett panasznak van helye. A jövedelemtöbbletadó havi részletekben, az együttesen kezelt adókkal együtt fizetendő. Késedelmi kamat (adópótlék). A közadók késedelmes fizetése esetében, az esedékességtő kezdve minden megkezdett hónapra havi 3%-os adópótlékot kell fizetni. A búzában kivetett földadó késedelmes fizetése esetében a késedelmi kamat évi 12%. Közlekedési adó. A 72/1938. kgy. sz. szabályrendelet értelmében Budapest területén a személyszállítási közforgalmat lebonyolító közúti jellegű közlekedési eszközöket, tehát a villamos- vasutat, az autóbuszt, a siklót, a fogaskerekű vasútat, a helyihajókat stb. igénybevevő utasok a mindenkori viteldíj 10%-át fizetik közlekedési adó fejében. Az adót a közlekedési vállalatok kötelesek beszedni és a székesfőváros központi pénztárába beszolgáltatni. Az adót a székesfőváros számvevősége veti ki, írja elő és hajtja be. A kivetés ellen a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához fellebbezésnek, ennek határozata ellen pedig a közig, bírósághoz panasznak van helye. Közmunkaváltság. A közmunkaváltság alapjának kiszámítása: a közmunkaváltság alapja a váltságköteles havi jövedelmének az alábbi módon kiszámított összege : a) a földbirtokból származó jövedelme fejében a kataszteri tiszta jövedelem 120-szorosának 1 hónapra eső része, 190
