Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Lexikon-rész

fogyasztás után köbméterenkint 42 fillér, ipari vízfogyasztás után pedig 68 fillér. A Csatornázási Művek a csatornahasználati díjat a házicsatornának a közcsatornába való bekötése időpontjától kezdődően írja elő. Ipari csatornahasználati díj-at ipari és kereskedelmi vállalatok, vagy oly személyek tartoznak fizetni, akik vagy amelyek iparigazolvány vagy iparengedély alapján jöve­delmező tevékenységet folytatnak. Az ipari jelleg az üzem tevékenységét csak közvetve előmozdító és segítő felhasználásnál is fennforog (irodahelyiség, öltöző stb.). Háztartási csatornahasz­nálati díj-at kell fizetni az önfenntartással kapcsolatos vízfogyasztás után. Ha valamely víz- fogyasztás ipari és háztartási célt is szolgál, átalányban való kirovásnak, vagy százalékos meg­állapításnak van helye. Fizetési meghagyás. A Csatornázási Művek fizetési meghagyást negyed- évenkint kézbesít. (30.856/1947—11. p. sz. határozat.) A hárem hónapra kivetett csatorna- használati díjat hárem egyenlő részletben, minden hónap 15-ig kell befizetni. Ezek a részösszegek a késedelmi kamatok felszámítása vagy közadók módjára történő, behajtás szempontjából önálló díjtételek. Külön vízmérővel ellátott bérlemények vízszolgáltatását nem fizetés esetén a Csatornázási Művek a Vízművek útján megszüntetheti. Bérlőváltozás. Ez esetben az ingatlantulaj­donos beköltözésénél haladéktalanul, kiköltözésnél pedig 14 nappal a kiköltözés előtt tartozik ingat lantulajdonos a Csatornázási Művek »Elszámoló főosztályának« a bérleményben történt változást hasban bejelenteni, mert ellenkező esetben a csatol nahasznalati díjhátralékért a légi és új tulaj­donosok egyetemlegesen felelősek. Felszólamlások. A csatornahasználati díj kivetésének jogossága és mérve ellen felszólalni, vagy közvetlenül a Csatornázási Művek Elszámoló főosztályában (IV., Eskü-tér 3.), vagy az ebben az ügyben ebőfokú hatóságnál : az ingatlan fekvése szerint illetékes kerületi elöljárónál 15 napon belül kell. Az elsőfokú véghatározatok ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni. A másodfokú véghatározat ellen a közigazgatási bíróságnál lthet panaszt emelni. Ebadó. Az ebadó évi összege állatonkint egy évre : a) a tenyészetek ebei, továbbá a ház-, nyáj-, erdő- és mezőőrzés céljából tartott ebek után hat forint, b) különleges célból tartott ebek után huszonnégy forint, c) kedvtelésből tartott ebek után Nagy-Budapest területén kilencven forint, egyéb helyen hatvan forint. E díjaknak csupán ötven százalékát kötelesek azok fizetni, akik a tulajdonukban levő eb fajtisztaságát az 1947. évi december hó 31. napjáig a) bármilyen fajtájú eb tekintetében a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, b) véreb, spaniel és vizslafajtájú ebek tekin­tetében az Országos Vizslaklubnak, c) puli, pumi, komondor és kuvaszfajtájú ebek tekintetében a Magyarfajta Kutyákat Tenyésztők Egyesületének, d) német juhászeb, dobermann, airedale- terrier, Schnauzer, boxer, rotweiler, dog, skót juhász (Collie), bernáthegyi, buli-terrier, leonbergi, újfoulandi fajta és ír farkaskutya tekintetében az Országos Magyar Rendőrkutya Egyesületnek, e) tacskó fajtájú ebek tekintetében a Magyar Tacskó Tenyésztők Egyesületének, végül f) egyéb olyan kynológiailag elismert kutyafajták tekintetében, amelyekről a fent említett szakegyesü­letek önálló törzskönyvet nem vezetnek, a Magyar Kutyatenyésztő Egyesületek Országos Szövet­ségének a tanúsítványával, az 1948. évi január hó 1. napjától kezdődően pedig bármilyen fajtájú eb faj tisztaságát a Magyar Állattenyésztő és Törzskönyvelő Szervezetek Országos Szövetsége által elismert törzskönyvelő szervnek a tanúsítványával igazolják. Együttes kereseti és jövedelemadó fizetésére vonatkozó rendelkezéseket az 58S0/1946. M. E. számú kormányrendelet tartalmazza. Ennek az adónemnek az alanyai a szabadfoglal­kozást űzők, tehát azok, akik nem állnak szolgálati és munkabérviszonyban. Az adó megállapí­tása a különböző keresetforrásoknak megfelelően 1. nyersbevétel alapján, 2. osztálybasorozással, 3. állandó adótételek alkalmazásával, 4. £ dóközösségi rendszerben, 5. testületi átalányozással és 6. a kataszteri tiszta jövedelem alapulvételével történik. Az adó kivetése az adózó által idő­szakonként beadott bejelentésben foglalt adatok alapján történik. Az adó kulcsa a nyersbevétel alapján adózóknál 15%-tól 70%-ig terjed. Azok az adóalanyok, akik nem főfoglalkozásként tudományos, irodalmi vagy művészeti tevékenységet fejtenek ki 5%-os, az ügynökök és alkuszok pedig 15%-os adókulcs alkalmazásával adóznak. Az osztálybaserozás útján adózók által fizetendő adótételeket az I.-től XXX.-ig terjedő adósztályok adótételeinek megfelelően az adókivető bizottságok állapítják meg. Az I. adóosztályba sorozott adózó havi adótétele 10 Ft, a XXX. adóosztálynak megfelelő adótétel pedig havi 10.000 Ft. A X. adóosztályon felül, negyedévenként adott bejelentés alapján, utólagosan az adózó nyersbevetelének 6%-ban nyer az adóteher meg­állapítást. Az üzlethely nélkül működő házalók évente 60 forint együttes kereseti és jövedelem- adót fizetnek, a külföldi utazóügynökök adótétele pedig évi 600 forint. Az adóközösség, valamint a testületek által fizetendő adó összegét a pénzügyigazgatóság az adóközösség, illetőleg a testület választott vezetőségével egyességileg állapítja meg, a megállapított adóterhet pedig a közösség, illetőleg a testület saját hatáskörében osztja szét tagjai között. A földbérlő évi együttes kereseti és jövedelemadó fejében, szőlő és kert esetében, az általa bérelt földbirtok kataszteri tiszta jöve­delmének minden koronája után 5 forintot, egyéb esetekben pedig a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 1 forintot köteles fizetni. Engedelmi díj. A 12.250/1945. M. E. sz. rendelet értelmében átmenetileg szünetel a szedése. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom