Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Bizottsági tagok életrajzai
börtönbe vetették. A nyilas garázdálkodás alatt aktív részt vett a földalatti mozgalomban és a felszabadulás után a IX. kerületi Nemzeti Bizottság tagja lett. Érdemei elismeréséül a Szabadság-renddel és a Köztársasági Érdeméremmel tüntették ki. A Szociáldemokrata Párt IX. kerületi szervezetének titkára. RÓZSA GYULA hírlapíró (VII., Erzsébet- körút 5.). Született Budapesten, 1897 június 21-én. A Kisgazdapárt tagjaként a VII. kerületet képviseli. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. Az első világháború után úgy itthon, mint külföldön erőteljes tevékenységet fejtett ki a magyarországi demokratikus átalakítás érdekében. RUBLETZKY GÉZA a Magyar Központi Híradó Rt. igazgatója. (VII., Erzsébet-krt 13.) Született Budapesten, 1909 november 13-án. Középiskoláit Budapesten, egyetemi tanulmányait Párizsban végezte. A Kisgazdapárt képviseletében a XII. kerületet képviseli a közgyűlésen. A felszabadulás után a Kisgazdapárt Országos propagandafőnöke volt. 1946 májusában nevezték ki a Magyar Központi Híradó Rt. igazgatójává. Az ellenállásban való részvétele elismeréseként megkapta a Szabadság-rendet. DR RUPERT REZSŐ ügyvéd. (VI., Bajcsy- Zsilinszky-út 33.) Született Devecseren, 1880 május 25-én. Iskoláit Pápán, Veszprémben, Egerben és Budapesten végezte, ahol 1908-ban szerzett ügyvédi oklevelet. A Polgári Demokrata Párt tagjaként foglalt helyet a törvény- hatósági bizottságban. Közéleti működését Veszprémben kezdte és mindenkor a szabadság eszméit és a humanizmust szolgálta. 1920-ban választották először képviselővé, a devecseri kerületben Kisgazdapárti programmal. Később az Országos Kossuth Párt elnöke lett. 1935-től Budapest északi kerületét képviselte a Parlamentben. Egyik előharcosa volt a földreform megvalósításáért küzdőknek. Parlamenti felszólalásaiban harcolt a numerus clausus, később éveken át szívósan a felekezeti üldözések és a diktatúrák eszméi ellen. Élénk publicisztikai és törvénykezési tevékenységet is fejtett ki a politikai üldözöttek védelmében. Egyik nevezetes interpellációja volt, amelyet 1936 április 29-én tartott a háborús irányzat ellen. Rövid ideig tagja volt az ideiglenes Nemzetgyűlésnek. DR SASVÁRI GÉZA oki. gépészmérnök, műegyetemi c. rk. tanár (VI., Szív-utca 33.). Született Tétényben, 1883 január 9-én. A Szociáldemokrata Párt tagja. Középiskolai tanulmányait Pécsett, egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1931 óta mint rendkívüli tanár a Műegyetem gépész- mérnöki szakán a hydralikus telepek előadója. SÁNTHA VILMOS kereskedő (XIV., Her- mina-út 12.). Született Úszódon, 1894 március 9-én. Iskolai tanulmányait Úszódon és Pakson végezte. Már kora ifjúságában bekapcsolódott a munkásmozgalmakba. 1910 óta aktív harcos tagja a Szociáldemokrata Pártnak. Előbb a szabóipari pályára készült, majd tisztviselő lett. Nevéhez fűződik a trianoni Magyar- ország első posztógyárának megalapítása, melyből azután a csepeli posztógyár fejlődött. Később kereskedői pályára lépett és megkezdte a szociáldemokrata kereskedők szervezését. Társelnöke lett a Szociáldemokrata Kiskereskedők és Kisiparosok Szervezetének. A fel- szabadulás után megalapította a KOKSz-ot, melynek országos elnökévé választották. SÁRFI RÓZSI műtősnő (XIV., Külső And- rássy-út 7.). Született Veszprémvarsányban, 1908 január 8-án. Iskoláit Veszprémvarsányban és Budapesten végezte. A törvényhatósági bizottságban a Kommunista Párt tagjaként a XIV. kerületet képviseli. Tevékeny részt ve\t az ellenállási mozgalomban, 1945-ben megszervezte az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetét, melynek első főtitkára lett. A MNDSz Országos Szervezési Osztályának egyik vezetője. SÁRI IGNÁC v. nemzetgyűlési képviselő, építészmérnök, részvénytársasági igazgató. (VII., Munkás-utca 3/b). Született Aradon, 1900 szeptember 10-én. Iskolai tanulmányait Aradon, egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. A Kisgazdapárt tagjaként a VII. kerületet képviseli a közgyűlésen. Pogány Móricz műépítész irodájában kezdte mérnöki munkásságát és résztvett nagy középületek, gyárak, bérházak tervezésében. A főváros magdolnavárosi kislakásépítkezéseinek irányítását végezte. A felszabadulás után tagja volt az első polgármestert választó Nemzeti Bizottságnak. 1945 január 23-án Budapest építésügyi kormánybiztosává nevezték ki és ebben a minőségben megindította a helyreállító és újjáépítési munkákat. Röviddel később a Közmunkatanácsnál mint miniszteri tanácsos, főosztályvezető kapott beosztást. Még ez év július 20-án adminisztratív iparügyi államtitkárrá nevezték ki. Széleskörű szakirodalmi tevékenységet fejt ki. SEBESTYÉN JÁNOS oki.gépészmérnök (III., Vérhalom-tér 7/a). Született Budapesten, 1911 május 7-én. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. A törvényhatósági bizottságban a Magyar Kommunista Párt tagjaként a VI. kerületet képviseli. A NIK műszaki főosztályának vezetője. SLACHTA MARGIT országgyűlési képviselő, szociális munkás. (XIV., Thököly-út 69.) Született Kassán, 1884 szeptember 18-án. Kalocsán szerzett polgári iskolai tanári oklevelet. A törvényhatósági bizottságban mint pártonkívüli foglal helyet. 1920-ban mint első nőt választották be a Parlamentbe. Különösen szociális kérdésekkel foglalkozik. t 172
