Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

Bizottsági tagok életrajzai

a Történelmi Emlékbizottság mozgalmában, majd a Független Kisgazdapárt polgári tago­zatában Bajcsy-Zsilinszky Endrével és később a Béke-párttal is együtt dolgozik. A felszaba­dulás után a Magyar Központi Híradó (Rádió, MTI stb.) elnöke, nemzetgyűlési képviselő és 1947 márciusa óta magyar vallás- és közoktatás- ügyi miniszter. A magyar Szabadság-érdemrend és a Köztársasági érdemrend középkereszt­jének a csillaggal tulajdonosa. PAKOTS GYÖRGY újságíró (IV., Váci-u. 52.) Budapesten született 1903 május 10-én. Gim­náziumi érettségije után a Magyar-Olasz Bank tisztviselője. 1924-ben kilépett a bankból, beiratkozott az egyetem jogi fakultására, jog­gyakornok lett dr Bedő Mór ügyvédi irodájá­ban. Egyidejűleg munkatársa a »Reggel« című hétfői lapnak. Harmadéves jogász korában végleg az újságírói pályára lépett, belső munka­társa lett »Az Est«-lapoknak. 1927-ben át­vette a »Magyarország« városi rovatvezétését, azóta csaknem kizárólag a fővárosi rovatban dolgozik. 1920-ban belépett a Demokrata Pártba, a párt ifjúsági tagozatának egyik vezetője volt. A felszabadulás után a Polgári Demokrata Párt részéről tagja a főváros ideig­lenes törvényhatósági bizottságának. Pártja városházi csoportjának titkára. Számos novel­láját közölték a napi- és hetilapok, 1938-ban »Az árvízi hajós« címmel regénye jelent meg, melyben feldolgozta az 1838. évi pesti árvíz történetét. PAKS1CZA ENDRE mérnökhallgató (IV., Kossuth Lajos-utca 13.). Született Budapesten, 1921 augusztus 5-én. A Kisgazdapárt tagjaként a IV. kerületet képviseli a közgyűlésen. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. A háború alatt egyik megalapítója a Kisgazdapárt egye­temi csoportjának, melynek az 1944. március 19-i német megszállást követő pártfeloszlatásig elnöke volt. PALÁGYI NATÁLIA szociális testvér. (XIV., Thököly-út 69.) Született Budapesten, 1909 november 14-én. Iskolai tanulmányait Buda­pesten és Londonban végezte. A törvény- hatósági bizottságban, mint pártonkívüli foglal helyet. Vezetője volt a Katolikus Dolgozó Lányok mozgalmának. Ifjúsági csereutazások szervezésében, különböző szociális és missziós munkákban igen élénk tevékenységet fejtett ki. PAPP ERVIN napszámos (XII., Nagysalló- utca 13.). Született Budapesten, 1922 április 2-án. A törvényhatósági bizottságban a Füg­getlen Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt tagjaként a XII. kerületet képviseli, melynek alelnöke és pártja orsz. választmányi tagja. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend budai Szent Imre-gimnáziumában végezte, hit- tudományi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemeivfejezte be. Jelenleg a Mű­egyetem közgazdasági karának hallgatója. Vezetője volt az ellenállási mozgalom budai csoportjának és a Független Ifjúság budapesti egyetemi szervezetének. PARRAGI GYÖRGY országgyűlési ’ kép­viselő, újságíró. (VI., Székely Bertalan-u.2/c.). Született Pécsbányatelepen, 1902 április 20-án. A Független Magyar Demokrata Párt tagja. Iskoláit Pécsbányatelepen és Pécsett, az erdé­szetifőiskolát Sopronban végezte. Érettségi után újságíró, majd főiskolás korában visszatér az újságíráshoz. Felelős szerkesztője a Sopron- vármegye című ellenzéki baloldali lapnak 1938-ig. Pethő Sándor meghívja az induló Magyar Nemzethez. Külpolitikai szerkesztője ezenkívül A Mai Napnak. Sopronban írta meg 1934-ben a »Dunántúl veszélyben« c. brosúrát, melyben a hitlerizmus fenyegetéseire hívta fel a figyelmet. 1943 március 15-én sajtó­hadjáratot kezd a magyar népfront megterem­téséért. A munkásság, parasztság, haladó értel­miség összefogását és az imrédysta-nyilas németbarát irányzat elleni küzdelmet követelte a Magyar Nemzetben még 1944 március 19-én, a német bevonulás napján is. Azonnal lefogja a Gestapo és az első politikai fogolytransz­porttal Laurensdorfba, majd Mauthausenba viszik. Itt ő tartja a lelket a 300 főnyi magyar politikai fogolycsoportban. Hazaérkezése után kisgazdapárti programmal tagja lesz az első és a második nemzetgyűlésnek. Ismét a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Igazság c. hetilap főszerkesztője. Ettől 1947 márciusában meg­válik, ugyanákkor kilép a Kisgazdapártból és pártonkívüli ellenzéki lesz. Később a Függet­len Magyar Demokrata Párt egyik meg­alapítója. DR PATAY PÁL református lelkipásztor (X., Üllői-út 90.). Született Bátán, 1888 december 14-én. Iskolai tanulmányait Bátán, Gyönkön, Nagykőrösön, teológiai tanulmá­nyait Budapesten, Glasgowban és Debrecenben végezte. A Kisgazdapárt tagja. Tudományos és egyháztársadalmi téren értékes tevékeny­séget fejt ki. Teológiai akadémiai magántanár. DR PÁSZTOR TAMÁS országgyűlési kép viselő, magántisztviselő (II., Orló-u. 4.). Szüle­tett Budapesten 1911 október 31-én. Közép­iskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A Független Kisgazda Párt tagjaként szerzett törvényhatósági mandátumot. Tanul­mányai befejezése után külföldi kereskedelmi vállalatoknál működött. 1934-ben a főváros szolgálatába lépett és hosszabb1 idéig a közigaz­gatásnál, majd üzemi beosztásban dolgozott. A felszabadulás után a II. kerületi Kisgazda Párt elnöke lett, ugyanakkor a párt központjá­ban végzett politikai és szervezési munkát. 1947 júliusában átlépett a Magyar Független­ségi Pártba. Különösen városfejlesztési, gazda­sági és üzemi problémákkal foglalkozik. 169 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom