Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
Bizottsági tagok életrajzai
a XIII. kerületet képviseli a közgyűlésen. Már kora ifjúságában bekapcsolódott a Szociáldemokrata Párt mozgalmába és két évtizeden át mint adminisztratív titkár működött. Jelenleg a Népszava kiadóhivatali tisztviselője. IGAZ SÁNDOR szabómunkás (VII., Damja- nich-utca 26/b.). Született Nagybodófalván, 1911 augusztus 27-én. A Magyar Kommunista Párt tagjaként a VII. kerületet képviseli a közgyűlésen. Fiatal korától kezdve aktív részt vett a kommunista mozgalmakban és 1942-ben emiatt börtönbüntetésre is ítélték. JÁSZI FERENC fodrász. (VI., Rózsa Ferenc- utca. 57.) Született Szolnokon, 1901 május 11-én. Iskoláit Szolnokon végezte. A közgyűlésen a Kommunista Párt tagjaként a VI. kerület képviselője. 1945-ben tagja volt az ideiglenes Nemzetgyűlésnek. Az OTI elnökségi tagja. A Községi Temetkezési Intézet üzemi választmányának elnöke. JÓZSEF MÓRIC szakszervezeti főtitkár (VIII. Köztársaság-tér 14.). Született Budapesten, 1876 április 18-án. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. A Szociáldemokrata Párt tagja. Megalakulása, 1895 óta főtitkára a Magyarországi Húsipari Munkások Szabad Szakszervezetének. Évtizedek óta tagja a törvényhatósági bizottságnak. 1918-ban országos közélelmezési kormánybiztossá nevezték ki. Egyik legismertebb szakértője a közélelmezési kérdéseknek. Érdemes tevékenységet fejt ki a szövetkezeti munkásmozgalomban, valamint a munkásmozgalom egyéb irányú politikai és gazdasági kérdéseiben. Háromévtizedes tagja a Szakszervezeti Tanácsnak, másfél évtizede az OTI elnökségének. Érdemei elismeréséül a Köz- társasági Elnök a Magyar Érdemrend tiszti keresztjével tüntette ki. DR KABAKOVITS JÓZSEF országgyűlési képviselő, ügyvéd (V., Személynök-utca 7.). Született Budapesten, 1886 március 16-án. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és ezek befejezése után ügyvéd- jelölt volt, majd a bíróság szolgálatába állott, Mint törvényszéki bíró 1923 elején nyugdíjba ment és attól kezdve ügyvédi gyakorlatot folytat. Jogász korában résztvett az egyetem ifjúsági életében úgy a Joghallgatók Tudományos Egyesületében, mint a szociális gondozást végző Menza vezetésében. 1905-ben egyik alapítója volt a Budai Szabad Lyceumnak, a Budai Közművelődési Egyesületnek és a Budapesti II. kerületi Munkásgimnázium Egyesületnek. Ez egyesületek vezetésében egészen i 919-ig élénk és tevékeny részt vett. A sport minden ágát kultiválta és igen jelentős eredményeket ért el, díjakat nyert a távgyaloglásban. 1914-től 1926-ig a Világ c. napilap munkatársa volt és 1925 óta tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának, majd tagja volt a nemzetgyűlésnek is. A demokrata eszmék régi, töretlen harcosa, sokat küzdött és nem kis eredménnyel a közalkalmazottak helyzetének és előmenetelének javításáért. Az utóbbi két évben egyik legerőteljesebb harcosa volt az úgynevezett B-listások és nyugdíjasok helyzetének megjavításában. A Polgári Demokrata Párt tagja és egvben alelnöke, a Fáklya c. hetilap felelős szerkesztője. DR KALMÁR ÖDÖN plébános, ciszterci tanár (XI., Szent Imre herceg-útja 3.). Született Dombóvárott, 1914 február 21-én. Középiskolai tanulmányait Budapesten, hittudományi és egyetemi tanulmányait a zirci hit- tudományi főiskolán és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. A Polgári Demokrata Párt listáján szerzett törvényhatósági bizottsági tagságot. A budapesti Szent Imre- gimnázium volt tanára, jelenleg a szentimre- városi plébánia plébánosa. KATONA JENŐ országgyűlési képviselő, főszerkesztő (IV., Fejér György-utca 12.). Született 1905-ben Vámosmikolán. Iskoláit Nagyszombaton, Vácott és Rómában végezte. A Független Kisgazdapárt tagja. Rómában kezdett először foglalkozni szociális és filozófiai kérdésekkel. Onnan hazatérve az Eötvös Collegium tagjaként, a budapesti és bécsi filozófiai karon folytatja tanulmányait, majd az újságírói pályára lépett és vezetőszerepet vállalt a haladó fiatalság mozgalmaiban. Hamarosan szembekerült az akkori hivatalos kereszténypárti politikával és mint az ifjú katolikus írónemzedék legharcosabb tagja, katolikus részről először keres Magyarországon Gieswein Sándor nyomdokain kapcsolatot balfelé, egyeztetve a keresztény haladó gondolatot a polgári radikalizmus és a szocializmus követelményével. Nagy publicisztikai harcokat vív a hitlerizmus magyarországi előőrseivel. Kiadja »Magyar Hitleristák« című könyvét, mely óriási feltűnést kelt. Főmunkatársa több vezető napilapnak és folyóiratnak. Szerkesztője volt a Jelenkor és a Korunk Szava c. folyóiratoknak. 1944-ben a nyilasok elfogják. A Hírlap volt főszerkesztője és a Politika felelős szerkesztője. KÁDÁR JÁNOS v. nemzetgyűlési képviselő, műszerész. (XIV., Hungária-körút 127.) Született Fiúméban, 1912 május 26-án. Iskoláit Budapesten végezte, a Magyar Kommunista Párt tagja. Az ideiglenes nemzetgyűlésben, mint nagybudapesti képviselő foglalt helyet, az 1945. évi választásokon Nógrád és Heves vármegyében választották meg nemzetgyűlési képviselőnek. KÁLMÁN JÓZSEF ny. OTI aligazgató (XL, Bartók Béla-út 83.). Született Budapesten, 1888 november 16-án. A törvényhatósági bizottságban a Szociáldemokrata Párt tagjaként a XI. kerületet képviseli. A községpolitika terén főleg szociálpolitikai, kulturális és pedagógiai kérdésekkel foglalkozik. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. Több mint negyedszázad óta aktív tevékenységet fejt ki mint 162
