Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A kerületi elöljárók 1946/47. évi működése
Az egészségügyi állapot a második félévben az átlagnak megfelelő volt. A fertőző betegségek közül főleg a kanyaró, kisebb mértékben a vörheny és a diftéria megbetegedések száma emelkedett. A védőoltás folytán igen erősen csökkent a hastífusz esetek száma. A kiütéses tífusz megszűnt. A nagymértékben elterjedt rühesség és fejtetvesség is jóformán megszűnt. Ez a külföldi gyógyszerakció javára írható. A köztisztaság javult, de mivel az utcákat alig öntözik, sokszor nagy a por. A gyógyít hatatlan betegek és aggok elhelyezésére nincs lehetőség, ami szociális szempontból igen hátrányos. A kerületi mérnöki hivatalok munkája az első félévben csökkent. Egyik oka, hogy a főváros újjáépítése megakadt pénzügyi nehézségek miatt, másik, hogy a fővárosi tulajdonban levő épületek helyreállításának munkakörét kivonták hatáskörükből. Fontos munkát végeztek a romházak újabb felülvizsgálata terén. A téli időszaki beázások és viharok miatt házbedőlések is bekövetkeztek. Ezek emberáldozatot is követeltek. Nagy előrelátást igényelt a fővárost fenyegető tavaszi árvízveszély elhárítása. Ez annál is veszélyesebbnek mutatkozott, mert a Dunába zuhant híd- alkatrészek miatt a Duna nagyfokú duzzadásával kellett számolni. « A kerületi mérnöki munkák legnagyobb része a második félévben az életveszélyek elhárítására, a tetőhéjazatok helyreállítására, továbbá lakóházak háborús sérüléseinek megállapítására és nyilvántartásba vételére irányultak. A magánépítkezések száma az első félévhez viszonyítva megnövekedett. A gyárvizsgálatok a kerületekben megtörténtek. A kerületek állategészségügyi tevékenysége erősödött az állatállomány megszaporodása következtében. Az ebek száma csökkent. A kerületi állatorvosok számos esetben akadályozták meg a romlott hús forgalombahozatalát. A kerületek állategészségügyi helyzete javult. A lovak rühességét, ami a hadműveletek következményeként igen nagy mértékben elterjedt, sikerült a minimumra csökkenteni. A sertések fertőző betegségei (sertés-pestis, sertés-orbánc) és baromfipestis azonban elég nagymértékben pusztított. Haszonállatok még mindig találhatók a második felévben is olyan építési övezetekben, ahol egyébként tartásuk tiltva volna, de a kerületi elöljárók szociális szempontokat figyelembe véve ez ellen nem tettek észrevételt. A 256.461/1946. B. M. számú rendelet szerint Budapesten tűzrendészeti ügyekben első fokon ezentúl a székesfővárosi tűzoltóparancsnok jár el, mint hatóság, ez könnyítést jelent a kerületi mérnöki hivataloknak. A rendelet a tűzrendészet racionálisabb és hatásosabb ellátását van hivatva biztosítani. A vásárrendészetnél különösebb figyelmet igényel az áralakulás ellenőrzése. A népélelmezési cikkekre hatósági irányárak állapíttattak meg. Ennek ellenőrzése a vásárfelügyelők állandó jelenlétét követeli, ami különösen nagyobb kerületekben nagy megterhelést jelent számukra. Súlyosbítja az a köiülmény, hogy a nyílt piacokon nagy az idényáruhiány, a fogyasztóközönség emiatt legelemibb szükségleteit sem képes beszerezni. Erre elégedetlenségükkel, panaszaikkal a vásárfelügyelőkhöz fordulnak, akikre a panaszok meghallgatásán kívül a megnyugtatás feladata is háiul. A vásárfelügyelők végezték az élelmiszerüzletek egészségügyi ellenőrzését. Az áruhiány miatt az élelmiszerek hamisításának veszélyével kellett számolni, kiterjedt felügyeleti körük a tiltott árucikkek forgalombahozatalára és ellenőrizték a zárórarendelet betartását. Ok bonyolították le az ú. n. kiskertakciót. A forintba vetett bizalom nyomán augusztus 1-től kezdve nagy arubőség volt a piacokon és üzletekben. A vásárfelügyelői szakszolgálat teljes erejével csaknem kizárólag az árellenőrzés szolgálatában állott. Kerületi elöljárói értekezletek a szükséghez képest hivattak össze. * A kerületi elöljáróságok a rendes keretek között működtek s az I. fokú igazgatás terén a helyzet normálisnak mondható. Iparügyekben a munkálatok zömét az iparjogosítványok felül- / vizsgálata körüli intézkedések adták. A félév végén már megkezdődött a felülvizsgálat során elbírált iparjogosítványok kiadása. Számottevő volt még az iparűzők igazolása körüli eljárások lefolytatása. A kihágási ügyek száma erősen emelkedett, különösen a záróra be nem tartása, a munkaközvetítés megkerülésével történő alkalmazások, valamint a közmunkaváltság befizetésének elmulasztása miatt indultak eljárások. A kihágási ügyek intézésével szemben a felszabadulás óta sok alapos kifogást lehetett tenni, az utóbbi félévben azonban ezen a téren már erős javulás mutatkozott. • Megnövekedett a szegénységi bizonyítványt kérők száma, sokan kérelmeztek házassági bontóperhez szükséges helyhatósági bizonyítványt, valamint ingatlanátíráshoz olyanértelmű bizonyítványt, hogy a kérelmező nem csehszlovák áttelepülő. Különösen emelkedett a hadi- gondozási ügyek száma. Ezzel szemben a hadisegélyesek száma a hadifoglyok hazatérésével állandóan csökkent; viszont fokozott munkát követel a hazatérő hadifoglyok kérelmeinek intézésé, 144
