Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
A közraktárak a hozzájuk tartozó Elevátorral a székesfó'város tulajdonát képezik. A hasznosítás bérbeadás útján történik és 1942-ben azt a Községi Takarék és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank vette bérbe évi 80.000 pengő' bér és a tiszta haszon 50%-ának fizetése mellett. Az Elevátor már 1944-ben használhatatlanná vált, a raktárak pedig megsérültek. A közlekedésügyi minisztérium 1945-ben a hídépítési munkálatok céljára igénybevette a Közraktárak területének egyrészét és az Elevátor épületét is. Ezen a területen raktározza a minisztérium a hídépítéshez szükséges anyagokat és az ott létesített javítóműhelyben folyik a megrongálódott hídrészek javítása is. , A közterületről érzékelhető hirdetések közzététele a vonatkozó szabályrendelet értelmében a székesfőváros kizárólagos joga, melyet a Hirdető Vállalat útján hasznosít. A vállalat a hirdetmények kiragasztásával fontos közérdekű feladatot lát el. Az ostrom alatt elpusztult hirdetőberendezések legnagyobbrészét sikerült már teljes egészében helyreállítani és korszerűsíteni. A Budapesti Kisipari Hitelintézet rt., melyet a főváros a kisipari és kiskereskedelmi hitelek folyósítására alapított hitelnyújtási tevékenységét az elmúlt évben kiterjesztette és remélhető, hogy további hitelnyújtási akciója a nehézségekkel küzdő kisipar és kiskereskedelem hathatós támasza lesz. & * Az elmúlt félévben az iparoslajstromok kiegészítésére, illetve pótlására és a régi iparjogosítványok számbavételére és lebélyegzésére irányuló munkálatok teljesen lezárultak. Befejezést nyert azoknak az iparjogosítványoknak a felülvizsgálása is, amelyeket a felszabadulás utáni időben jórészt a fennálló jofg^zabálypk figyelmenkívül hagyása mellett adtak ki. A kereskedői iparjogosítványok felülvizsgálata folyamatban van. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a 49.100/1946—1/2. számú rendeletével elrendelte, hogy az elsőfokú iparhatóságok azoknál a kereskedőknél (iparosoknál), akik az iparjogosítványuk felülvizsgálását nem kérték, ellenőrző közegek útján haladéktalanul foganatosítsanak helyszíni vizsgálatot s ha szükséges, kényszer útján is gondoskodjanak a kereskedés (ipar) jogosulatlan gyakorlásának megakadályozásáról. 5/200/1947—1/2. szám alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter körrendeletét adott ki az iparjogosítványok felülvizsgálásával és az új iparjogosítványok kiadásával kapcsolatban felmerült egyes kérdések szabályozása tárgyában. Az üzletszerzők arcképes igazolókönyvek kicserélése tárgyában kiadott rendelete végrehajtására utasítottam az elsőfokú iparhatóságot. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a fűszerkereskedők kezdeményezésére foglalkozott az élelmiszerüzletek zárórájának újabb szabályozásával. A minisztérium két értekezletet tartott ebben a tárgyban. Az ügyosztály képviselője azt az álláspontot foglalta el, hogy figyelemmel a dolgozók érdekeire, a zárórát némileg meg kell hosszabbítani, biztosítani kell azonban az alkalmazottak munkaidejére vonatkozó rendelkezések betartását. A belügyminiszter a helyhatósági díjak megállapítása tárgyában hozott közgyűlési határozat felülvizsgálata során az ipari helyhatósági díjak szedését nem engedélyezte. Ehhezképest az ipari közigazgatási eljárás során a helyhatósági díjak szedését beszüntettük. A kiadott iparjogosítványok száma az elmúlt félév első két hónapjában 550 körül volt, míg az utolsó 4 hónapban átlag 680 volt. A kéményseprői munkakerületek száma és beosztása tárgyában a törvényhatósági bizottság által a f. évi január hó 28-án elfogadott szabályrendelet a kéményseprői munkakerületélc számát 85-ről 104-re emeli fel. Január—március hónapokban valamennyi fővárosi ipartestület megtartotta tisztújító közgyűlését. A 44 ipartestület közül 36 egyhangúan választott, 8 ipartestületben került szavazásra sor, 6 választás ellen éltek az érdekeltek jogorvoslattal. Jelentős munka volt a belügyminiszter által feloszlatott ipari és kereskedelmi egyesületekkel (ipartársulatokkal) kapcsolatos intézkedések megtétele. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter május hó 9-én kelt leiratában a korábban elfoglalt azt az általános elvi tilalmat, mely szerint a székesfőváros területén utcai árusításra szóló engedély nem adható ki, akként módosította, hogy kizárólag igazolt hadirokkantak részére és kizárólag fagylalt utcai árusítására jogosító engedély, a fennálló törvényes rendelkezések keretei között kiadható. A közgyűlés határozatának megfelelően felterjesztésben kértem az iparügyi minisztert, hogy a kettős — nagykereskedői és kiskereskedői — haszonkulcsot számító áruházak és más kereskedelmi vállalatok hasznának kérdését újból vizsgálja felül és amennyiben szükségesnek mutatkozik, az egyenlő közteherviselés, az egyenlő versenyfeltételek és a fogyasztói érdekek szempontjainak figyelembevételével intézkedjék. A Közszállítási Szabályzat módosítása ügyében az iparügyi miniszter rendelettervezetet készített és annak megvitatására tárcaközi értekezletet hívott össze, melyen az ügyosztály is résztvett. 133
