Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
»Budapest újra él« címmel magyar, orosz, angol, francia, német és eszperantó nyelven új prospektust adott ki a hivatal és megküldte azt az idegenforgalommal foglalkozó .hazai es külföldi szerveknek. Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje állatállománya az elmúlt félév során 746-ra növekedett. A székesfővárosi új Állatkert területének kijelölése céljából június hó 23-án helyszíni szemlét tartottak. Az Állatkert látogatóinak száma az év első felében 49.470. A Fővárosi Népművelési Központ az elmúlt félévben a Szabad Egyetemen 26 előadás- sorozatot indított. A Szabad Egyetem összes hallgatóinak létszáma 6182 volt. Az általános irányú művelődési telepeken összesen 235 tanfolyam indult 4076 hallgatóval, ezenkívül a »Műveltség órái« előadásainak 1520 hallgatója volt. A női művelődési telepeken 116 tanfolyam indult 1576 beiratkozott hallgatóval; a háztartási telep 14 főzőtanfolyamának 418 résztvevője volt. Az egészségügyi telepen 10 előadás volt 482 hallgató előtt. A székesfőváros 6 iparostanuló otthonában 65 egyes előadást rendezett a központ, átlagban 90 hallgató előtt, ezenkívül egy iparostanuló otthonban 2 ismeretterjesztő és 2 népdaltanfolyamot, továbbá szabó- varró tanfolyamot. A főváros értelmiségi munkahelyein és az üzemekben 46 alkalommal rendezett műsoros és ismeretterjesztő előadást a központ, összesen 6800 hallgató előtt, ugyanitt 8 gyakorlati jellegű tanfolyam indult 180 hallgatóval. Budapest székesfőváros közkórházaiban 6 műsoros estet és 5 keskenyfilmmel kísért ismeretterjesztő előadást rendezett összesen 720 hallgató előtt. A szakszervezetekkel, a MNSz-gel közösen összesen 45 előadást rendezett 6000 hallgató (Jött. A félévben összesen 167 tanulmányi kirándulást vezetett 4999 résztvevővel és 21 keskeny- filmelőadást rendezett 4620 látogató előtt. Színházak. A gazdasági válságba került színházakat a székesfőváros a lehetőség szerint támogatásban részesítette. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került színművészeket a lehetőség szerint pénzsegélyben részesítette. A székesfőváros a Magyar Művészeti Tanács javaslatára a Madách Színházat, a Vígszínházát és a Művész Színházat — az általuk bemutatott Steinbeck : Egerek és emberek, Csehov : A három nővér, Anouilh : Euridike című darabok kiválasztásában és előadásmódjában megmutatkozott művészi színvonal jutalmazásául — szubvencióban íésze- sitette. Belvárosi Színház. Az 1947. évet a nagy hideg és a bekövetkezett színházi dekonjunktúra miatt csökkenő bevételekkel kezdte meg a színház. »Jakobovszky és az ezredes« 61-szer került színre. Február 1-én Balázs Béla : »Lulu és Beáta« című darabját mutatta be a színház, mely mindössze 11-szer került színre. Ezt követően Shelley: »Könnyű préda« című darabja 57-szer, Jacques Dévai: »Fehér szoba« című vígjátéka 9-szer, Shaw: »Pygmalion« című vígjátéka pedig 38-szor került színre. Illés Endre: »A mostoha« című színművének 31. előadása után a színház megkezdte nyári szünetét. A ^Székesfővárosi Zenekar az 1947. évben folytatta bérleti hangversenyeit. Rendkívüli hangversenyt tartott 13 alkalommal, ezek közül 1 orosz, 1 román, 1 angol estet a külföldi kultúr- kapcsolatok kimélyítése céljából. Június 19-én a Zenekar Bécsbe utazott, hogy a bécsi Konzert- hausgesellschaft meghívására az I. Internationales Musikfest keretei között 2 hangversenyt abszolváljon a bécsi Konzerthausban. E két bécsi hangverseny óriási sikere kimagasló helyet biztosit a Zenekarnak Európa más zenekarai között. A Városi Színház az elmúlt félév alatt változatlanul elsőhetes mozgóképszínházként működött és az amerikai, angol, orqsz és francia filmgyártás java termékeit tűzte műsorára. A székesfőváros kegyúri épületei háborús kárainak rendbehozatali munkája, valamint állagbiztosítási munkálatai az előre megállapított tervek szerint az elmúlt félév során fokozatosan haladtak előre. A polgármesteri XII. (Üzemgazdasági) ügyosztály. A székesfőváros Elektromos-, Gáz- és Vízmüveinek pénzügyi és gazdasági helyzete az 1946. év első felében a pengőinfláció idején, az üzemeket és az üzemek működésének központi irányítását végző polgármesteri XII. (Üzemgazdasági) ügyosztályt súlyos feladatok elé állította. Az említett üzemek a székesfőváros ostroma alatt felbecsülhetetlen károkat szenvedtek. Súlyosan megsérült az Elektromos Művek kábel- és légvezetéki hálózata, az üzem műszaki berendezése, a Gázművek óbudai gázgyára, a gázcsőhálózat, úgyszintén a Vízművek telepei és csőhálózatai is, amelyek közül különösen a budai telepek szenvedtek súlyos károkat, a vízcsőhálózat pedig a pesti oldalon rongálódott meg erősen. Ezek a károk az 1946. év első felében erősen éreztették hatásukat, mert költségfedezet és anyaghiány miatt teljes újjáépítésről nem lehet szó, úgy hogy az üzemeknek az üzemmenet zavartalan biztosítása céljából állandóan a meglevő megrongált berendezéseit kellett javítani, karbantartani és csak a lehetőséghez képest helyenkint bővíteni 123
