Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
Polgármesteri X. (Közegészségügyi és köztisztasági) ügyosztály. Az 1945. év eredményes munkájával a közkórházak helyzetében elért javulást az infláció nemcsak megakasztotta, hanem az 1946. év első fele fennállásuk óta — mondhatjuk — a közkórházak legnehezebb időszaka volt. Különösen a második évnegyedben a pénzhiány következtében rendkívül válságos helyzetbe kerijltek és napról-napra a teljes leállással kellett számolni. A heti kalória az év közepére 6—-8.000-re csökkent; be kellett szüntetni a melegvízszolgáltatást, majd korlátozni a ruhamosást, csakhogy a főzést fenntartani lehessen. Ugyancsak a minimumra csökkent a kötszerkészlet, a gyógyszerutánpótlás pedig úgyszólván lehetetlenné vált. A főváros mindent elkövetett, hogy ebben a nehez helyzetben — amikor a betegforgalom állandóan nőtt — elkerülje kórházainak bezárását. Az első félév vége felé, részben miután sikerült nagyobb összegeket biztosítani, részben a külföldi segélyakciók hathatós támogatása folytán a lassú javulás jelei mutatkoztak. A stabilizáció lehetővé tette azután a tervszerű gazdálkodást. A javulás a legkézzelfoghatóbban az élelmezés terén jelentkezett. Az infláció alatti alig napi 1000 kalóriát sikerült az év végére 2100 fölé emelni. Nagy segítséget jelentett e téren a közkórházak központi élelmezési hivatalának felállítása, mert lehetővé tette az észszerű gazdálkodás és az egyöntetű vásárlás ellenőrzését. Az egységes étlap és az egységes kiszabás bevezetése pedig olcsóbbá tette az élelmezést és megszüntette az étlapok eltérése miatt felmerült panaszokat is. Természetesen emelkedtek az élelmezésre fordított költségek is. Komoly segítséget jelentett a közkórházak tehenészete, amely a pesti oldalon levő kórházak csecsemő- és gyermekosztályainak biztosította a kifogástalan tejet. • Az augusztus elején úgyszólván teljesen üres kórházi gyógyszertárakat ezután olyan mérvben lehetett ellátni, hogy az év végén már a legtöbb helyen némi tartalékkal is rendelkeztek. A téli tűzifa nagyrészét még az ősz folyamán beszerezték a kórházaknak. Szén és koksz viszont csak a folyó szükségletet fedező mennyiségben volt beszerezhető és minősége is általában kifogásolható. A stabilizációig a tatarozás és helyreállítás általában szünetelt, csak a romeltakarítás folyt. Az ősz végére azonban mind a 450 kórházi épületnek tetőzetét rendbehozták és a tél beállta előtt sikerült a kórházak ablakait legalább egyrétűen — a gyermekosztályokat és a műtőket kétrétűén — beüvegezni. Megkezdődött és részben befejeződött több osztály helyreállítása, úgyszintén megkezdődött a Madarász-utcai kórház helyreállítása is. A Kún-utcai kórház ágyainak száma is 40-nel emelkedett ezévben, ami a nemibetegségek elleni küzdelem szempontjából jelentős, Végeredményben 1946 végén a betegek rendelkezésére álló ágyak száma csak 10%-kal maradt alatta az 1938. év ágyszámának. A kormány a székesfőváros rendelkezésére bocsátotta a Szent István-kórház évtizedek óta klinika céljaira igénybevett épületét. Ez lehetővé tette e kórházban a szülőnők ágyainak szaporítását és a pesti oldalon urológiai sebészeti osztály szervezését. Főleg a II. osztályú kórtermek rendszeresítésének köszönhető, hogy a különszobai ápolást igénybevevő betegek száma 1946 utolsó negyedében csaknem megkétszereződött. A betegforgalom 1946. év második felében havonkint átlag 6000 személy volt, azaz az 1938. évi forgalom 75%-a. A kórházi ágyak kihasználása 1946 végén meghaladta a 80%-ot. Az év folyamán felvett betegek száma ......................................... 69.053 Eb ből: budapesti........................................................................ 46.918 pestmegyei ............ 14.426 egyé b vidéki.......................................................................... 7.698 külfö ldi ................................................. 11 Az áp olási napok száma : III. osztályú kórteremben (közös szoba) .......................... 1,566.261 I. és II. osztályú kórteremben (külön szoba) :............... 56.914 Az elhagyott gyógyszertárakat, valamint a jogosítványa gyakorlásától eltiltott gyógyszerészek gyógyszertárait hatósági kezelésbe kellett venni. A kirendelt hatósági kezelők működését egészségügyi és gazdasági szempontból egyaránt az ügyosztály ellenőrzi. A gyógyszertári ügyek rendezésénél az a törekvés, hogy a régi és az új jogosítottak között felmerülő magánjogi viták lehetőleg békés úton nyerjenek elintézést és ahol a hatósági kezelésbevétel szükséges, ott a szakszervezettel egyetértésben a gyógyszertár vezetése oly kézbe kerüljön, ahol az egészségügyi, gazdasági és közszempontok egyaránt biztosítottnak látszanak. A Fertőtlenítő Intézet feladatköre, különösen a háború után beállott rendkívül súlyos közegészségügyi viszonyok következtében előre nem látott mértékben kiszélesedett. Hogy az intézet üres raktárakkal, hiányos felszereléssel, gépkocsik nélkül megoldhassa a reá váró súlyos feladatokat és addigi költségvetési hiányát csökkentse, a legújabb tudományos kiutatások eredményeit kellett egyik napról a másikra átvenni és a fővárosnak járványveszélytől való megvédése érdekében teljesen újszerű anyagokat és eljárásokat alkalmazni a fertőtlenítésnél és a féregirtásnál. 118
