Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)

A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége

III. kér., Szél-utcai játszótér rendezése,

IV. kér., Petőfi-tér ideiglenes rendezése, Eskü-tér, Városháza II. sz. udvara,

V. kér., Hunyadi-tér, Lehel-téri »légo«-medence betöltése, Jókai-tér rendezése,

Vli. kér., Baross-tér szobor körüli része, Almássy-tér, Klauzál-téren játszótér létesítése,

VIII. kér., Köztársaság-tér, Blaha Lujza-tér, Rókus-kórház előtti park, Harminckettesek- tere, Kálvária-tér, Rákóczi-tér, Elnöki palota kertje, Eszterházy-utcai járdasziget, Szülészet klinika előtti kert, Mátyás-tér, Orczy-tér rendezése,

IX. kér., Ferenc-tér, Haller-tér rendezése,

X. kér., Rezső-tér, Szent László-tér, Népliget általános felújítása, Rottenbiller-kert rendezése,

XI. kér., Gellérthegy déli részén csatorna- és lépcsőjavítás, Pálos-kolostor környékének rendezése, általános takarítás, Lenke-tér, tabáni temető, Nádorkert rendezése,

XII. kér., Városmajor rendezése,

XIII. kér., Béke-tér, Dagály-utcai sétány, a fasorokon az Elektromos Művek légvezetékei számára tisztító gallyazás, Babér-utcai templom előtti kert, Gyöngyösi-úti sétány rendezése,

XIV kér., Városliget részbeni felújítása, (a Szépművészeti Múzeum körül, Köröndnél), Álmos vezér-téri rendezés, Városligeti-tó tisztítása, lefolyó csatorna javítása, Városligetben a Béke Színház előtti rész.

A Kertészet rendezte és gondozta a Budaörsi-úti amerikai katonai temetőt és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 38 villakertjét.

Folytatta az 1945-ben megindított fővárosi kiskert-akciót, amellyel kapcsolatosan széleskörű propagandát fejtett ki. Az akció jelentőségére Ízléses plakátokkal hívta fel a lakosság figyelmét. A termelési bizottságok megművelésre kereken 10.000 telket és földterületet osztottak ki.

Az általános juttatás 500 D-öl volt. Az 1946. évben konyhakertészkedés 2.066 kát holdon, gyümölcs- és szőlőtermelés 1192 holdon folyt.

1946. májusában a Kertészet megrendezte a »Virág a művészetben« kiállítást, amelyen zártkörű pályázaton kerti szobormodellekkel 10 szobrászművész is résztvett. '

A helyreállítási munkálatokkal kapcsolatban a Gellért-hegyen felállítandó »Magyar Flórakert« előkészítő munkálatait is megkezdte.

VI. Erdő- és Mezőgazdasági Hivatal. Az Erdő- és Mezőgazdasági Hivatal által kezelt, volt székesfővárosi erdőterületek tulajdonjogi helyzetének bizonytalansága és az erdészeti célokra előirányzott összegek csekély volta nem tette lehetővé a Hivatal által felállított munkaprogram teljes megvalósítását.

Az 1946. év első felében a székesfőváros tűzifa-ellátása érdekében még folytatni kellett a fővárosi pékek, üzemek, kórházi és közintézmények ellátására megkezdett tűzifa kitermelését. Kitermeltek összesem 11.354 ürm3 tűzifát, 100 ürm3 bányafát, 5 ürm3 műfát, míg az orosz katonaság. 1946. év folyamán összesen 9.291 ürm3 tűzifát vett igénybe.

Az erdőterületek fokozott védelme érdekében a Hivatal több ízben felhívással fordult Budapest lakosságához és az erdőőri személyzet felfegyverzésével, valamint az erdőőri szolgálat megszigorításával igyekezett a sűrűn megismétlődött erdőtüzek és falopások lehetőségét miné inkább csökkenteni.

Az erdők újra-telepítése során a csemetekerti munkálatok gyorsított ütemben folytak és bükk-, tölgy-, valamint csermakk begyűjtése és ültetése, továbbá nagymennyiségű akáccsemete beszerzése útján megtörténtek az első lépések az elpusztult erdőterületek pótlására is.

A pesti fásítási öv területén még 1946. év november hó folyamán 174.000 akác- és tölgycsemete ültetése történt meg. December hóban a szükség- és közmunkások fokozottabb igénybevételével Pesten 348.000 db akác- és nyárcsemete elültetésére került sor. Budán, Csillebércen

15.000 db akáccsemetét, a Kamaraerdőben pedig 24.000 db akácot és 60.000 db, kőris-suhángot • ültettek el. Csemetenevelés céljából a Szépvölgyi-dűlőben 130 katasztrális holdat erdősítettek. Kamaraerdőben 7500 m2 területen 4'5 q bükk-makkot vetettek el.

VII. Csatornázási Művek. Az 1946. év legfontosabb eseménye a Csatornázási Művek elnevezésű új székesfővárosi nagyüzem megszervezése volt. A székesfőváros helyesebb pénzügyi v gazdálkodása érdekében a törvényhatósági bizottság közgyűlése 96/1945 kgy sz. alatt 1945 aug. 25-én elhatározta, hogy a polgármesteri II. ügyosztály keretébe tartozó csatornázási és árvíz- védelmi intézményeket önálló vagyonkezelésű üzemmé szervezi át, mely kiadásait saját bevételeiből fogja fedezni. Erre a célra új közüzemi díjat, úgynevezett csatornahasználati díjat engedélyezett. Az új üzem megalkotását részint a csatornázással és árvízvédelemmel kapcsolatos munkálatok rugalmasabb elvégzése tette szükségessé, részint pedig az a felismerés, hogy csak ezen

új bevételi forrás birtokában válik lehetővé a székesfőváros elhanyagolt állapotban levő csatorna- hálózatának újjáépítése és annak korszerű kibővítése.

A csatornázási és árvízvédelmi ügykör az ügyosztály munkájának jelentős hányadát alkotta, így ezen ügyköröknek az ügyosztálytól való elválasztása és az új üzem megszervezése, különösen az inflációs idők közepette rendkívül nagy körültekintést igényelt. Az üzem önálló

93