Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
senek területére. Az év első felében újból megindította a hivatal a statisztikai évkönyv adatgyűjtéseit, amely három esztendő, az 1944—45—46. évek anyagát öleli fel. A társadalom-statisztika bővítése és fejlesztése érdekében részletes terv készült, melynek megvalósítása keretében adatgyűjtés indult meg a főváros társadalmáról és a családok összetételéről. Az egyes társadalmi rétegek és családok jövedelmi viszonyainak kutatása érdekében a statisztikai hivatal a főváros 19 adókerületében kijegyeztette az együttés jövedelmi és kereseti adókötelesek számát foglalkozás és adóosztályok szerint. Adatfelvételt hajtott végre a hivatal az iparos és kereskedőtanulók szociális és gazdasági helyzetének kivizsgálása érdekében. Az iskolákhoz kiküldött kérdőívek begyűjtése és felülvizsgálata befejezést nyert, a feldolgozás szintén befejezéshez közeledik, az eredmények kiértékelése megindult. Budapest környékének gazdasági átszervezése érdekében a statisztikai hivatal az első félév folyamán végrehajtotta és folytatta az élelmiszerfelhozatali adatok feldolgozását származási hely szerint. Összeállította a hivatal a budapestkörnyéki 30 km-es övezet árufelhozatalának adatait származási hely szerint a stabilizáció előtti és utáni időszakról. A szabadságharc évfordulójára a székesfővárosi levéltárral karöltve adatokat gyűjtött az 1848/49. évek népmozgalmára és közállapotaira vonatkozólag. Ennek keretében kiírásra kerültek az egyházi anyakönyvek adatai is. Elkészült a hivatal összeállításában »Budapest küzdelme az új életért« című összefoglaló munka angol, francia és orosz nyelvű kiadása, továbbá a statisztikai zsebkönyvtár sorozatában egy újabb tanulmány »Kőbánya közlekedési viszonyai« címen. Polgármesteri II. (Üt- és mélyépítési) ügyosztály. Az ügyosztály működése két, egymástól élesen elkülöníthető időszakra oszlik. Az egyik az egyre gyorsuló infláció ideje, a másik a forint bevezetése utáni idő. Mivel az ügyosztály^ elsősorban építkezések és munkák végrehajtásával foglalkozik, az inflációs idők fedezet hiánya és bizonytalansága rendszeres működését jóformán lehetetlenné tette. Egyik munkaterv a másik után készül. Szinte hetenként új költségelőirányzatokkal és halaszthatatlan munkához szükséges hitelek engedélyezésével fordultak az illetékes kormányhatóságokhoz, a kezdeményezés azonban legnagyobbrészt eredménytelen maradt. Nagyobb munka csak az új Dunahidak körüli utak rendezése, néhány nélkülözhetetlen Rákospatak-híd újjáépítése és a legszükségesebb árvízvédelmi feladatok elvégzése volt. Nagy feladatot rótt az ügyosztályra a forint-költségvetésnek egész rövid idő alatt való elkészítése is, különösen mert semmi tapasztalati adat nem állott rendelkezésre. A stabilizáció megtörténte után lehetett csak a munkát rendszeresen megindítani. A munkatervekben előirányzott munkálatok végrehajtásán kívül fontos teendő volt a munkálatoknak a Közszállítási Szabályzat rendelkezései szerint való vállalatbaadása, tehát szabályos verseny- tárgyalások megtartása. A stabilizáció ugyanis lehetővé tette, hogy a mindenképen helytelen regie-alapon való munkáltatás helyett vissza lehetett térni a munkálatok egységárakon való elvégeztetéséhez és a Közszállítási Szabályzat betartásához. Az évi tevékenység az egyes ügykörök szerint a következő : I. Útépítés. A légibombázás és az ostrom következtében keletkezett burkolatrongálódás különösen feltűnő hiányosságainak megszüntetése után az ügyosztály az 1946. év elején a Kossuth- hídhoz vezető utak burkolatait, majd a Kossuth-teret és a Batthyány-teret rendezte, elkészítette a Bakács-utcánál, továbbá a Margit-szigetnél levő ponton-hidakhoz vezető utakat. Nagyobb munka volt a Szabadság-híd megnyitása előtt a Szent Gellért-tér útburkolatának rendezése. A rendelkezésre álló hitelekhez mérten igyekezett az ügyosztály a BSzKRt autóbuszvonalain a leromlott útburkolatokat kijavítani. A stabilizáció lehetővé tette az útépítési munkák ütemének meggyorsítását, mert az értékálló pénz az anyagszállítások körül mutatkozó nehézségek kiköszöbölését lehetővé tette. Verseny- tárgyalás útján lehetett vállalatba adni az aszfaltutak, valamint a kőburkolatok helyreállítási munkáit. E munkák közül a Mónus Illés-rakpart, az Alkotás-utca, a Böszörményi-út javítása, főként pedig a Budakeszi-út két szakaszának kiskőburkolatra való átépítése említendő. Nagyobb átépítési munka folyt a Kerepesi-útnak a Hungária-körút és Pongrácz-út közötti szakaszán. Itt a leromlott keramitburkolatot bazalt kövezetre cserélték át. Az Élelmiszer Nagy- vásártelepen, a Sertésvágóhídon és a Marhavágóhídon a közélelmezési ügyosztály részére a polgár- mesteri II. ügyosztály nagyarányú vágány-helyreállítási és útépítési munkákat végzett. II. Víz- és mélyépítés. A kiépített partművek és védőtöltések szintjének árvízvédelmi szempontból szükséges emelését a főváros mind a két parton még 1946. év tavaszán elkészítette. A Bertalan-utca és a Lánchíd közötti Dunapart szakaszon a javítási munkák eg^re fokozódó ütemben indultak meg. 1947. év elejéig elkészült a Szabadság-híd budai hídfőjénél a lépcsőspart helyreállítása, a Szabadság-híd és a Petőfi-híd közötti mindkét oldalon a súlyosan megrongált lépcsőspart javítása, a Petőfi-híd és a Kossuth-híd között Pesten és Budán a függőleges partfal helyreállítása, végül a Dunaparti teherpályaudvar függőleges partfalának javítása. 91
