Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

egyének. 1941-ben ez tette szükségessé a földszinten lévő rádiumos-fürdő és az I. emeleti szálló­szobák közvetlen betegfelvonóval való összekötését. Az 1941. évben ugyancsak befejezték a Juventus rádiumos forrás-ivókútjának stílusos kiképzésére irányuló munkálatokat is. 1942. évben a Rudas-fürdő kupolacsarnokának helyreállítási munkálataira is sor került. A Műemlékek Országos Bizottságának közbenjöttével a vezetőség helyreállította a kupolacsarnok külső és belső képét. A Rudas Gyógyfürdő szállodai része és uszodája teljes mértékben, a gőzfürdő és a kádfürdő­osztály pedig nagyrészben használhatatlanná vált a város ostroma során. Az orvosi kezelőhelyi­ségek és az óvóhelyek felhasználásával bizonyos átépítési munkálatok után a gőzfürdőt sikerült 1945 szeptember 1-re helyreállítani és átadni a forgalomnak. A forrásfoglalatok helyreállítási munkálatainak fontosabb részei ugyancsak elkészültek és gondoskodás történt a szükséges kazán-, vízvezeték és forrsárészek használható állapotba tételéről. A Rudasfürdő személyforgalma 1945- ben 11.060 személy. Személyzeti létszám 38 havidíjas, 1 órabéres, összesen 39. Szent Imre gyógyfürdő. A Szent Imre gyógyfürdő valószínűleg a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt épült. Beépített területe a jelenlegi fürdőnek csak 1/5 részét foglalta el és a királyi várpalotával boltozatos folyosó kötötte össze. Lipót király 1696. évben a babyloniai származású Pergassi Jánosnak ajándékozta a fürdőt, akinek utódai azt 1774-ben Zágler Márkusnak adták el, a felújítást és átépítést pedig 1860. évben dr. Heinrich János orvos , valamint annak fia, dr. Heinrich Kálmán hajtotta végre. A Szent Imre gyógyfürdőt a »Nagy-forrás«, a »Mátyás-forrás« és a fürdővel szemben lévő »Kénes-forrás« látja el termálvízzel. A bécsi műegyetem fizikai labo­ratóriumának vezetője, dr. Mache professzor megállapította, hogy a Nagy-forrás 13, a Mátyás­forrás 16 billiomodgramm rádiumelemet tartalmaz literenként. A Budapesti Tudományegyetem Rádiumintézetének igazgatója, Weszelszky professzor megállapította, hogy a Nagy-forrás rádium- emanáció-tartalma9-8 Mache-egység, vagyis35-7 emanáció-egység literenként. A Szent Imre gyógy­fürdő forrásvize ezek szerint rádium- és thorium-elemet tartalmazó rádióaktív földes-meszes hévvíz. A Szent Imre gyógyfürdő gyógyberendezését két női és egy férfi gőzfürdő, továbbá 60 kádfürdő alkotta; ezek egy része az ostrom folyamán rombadőlt. A székesfőváros közönsége 1934 július 6-án kelt 162. kgy. számú határozatával megvásárolta a Heinrich-család örököseitől a Szent Imre gyógyfürdőt, valamint a hozzátartozó ingatlanokat és 1935 májusában az üzemhez csatolta. A Szent Imre gyógyfürdő megvételével a főváros a gellérthegyi forráscsoport egységes védő­területének birtokába jutott és így minden akadálytól mentesen hajthatja végre fürdőfejlesztési programmját. A Szent Imre gyógyfürdő ugyancsak igen súlyos sérüléseinek helyreállítása a férfi termálfürdő­rész megóvási munkáival vette kezdetét. A fürdőben a műemlék értékű termálfürdőrész és a kádfürdők egy része van üzemben. Helyreállítási munkálatokra fordított költség 855.716 pengő, személyforgalom: 1945-ben 8887 polgári vendég. Személyzeti létszám 43 havidíjas. A Népfürdőket a székesfőváros polgármestere 224.10/1945—XI. sz. határozatával 1945. év folyamán a Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások üzeméhez csatolta. Ezek a Dandár­utcai, a Tomcsányi-úti, a Palotai-úti és a Hamzsabégi-úti népfürdők, melyek az ostrom során aránylag csekély sérüléseket szenvedtek. Idetartoznak a nyári Dunafürdők, amelyek azonban harci cselekmények során teljesen megsemmisültek. A népfürdők szénhiány miatt a téli hónapok­ban korlátozott üzemmenet mellett működnek, mindazonáltal ezen intézmények nagy szociális jelentőségére tekintettel, a Dandár-utcai népfürdő két kazánjának olajtüzelésre való átalakítása, s így az intézménynek szénhiánytól való függetlenítése folyamatban van. Személyzeti létszám : 41 havidíjas, 18 órabéres. Személyforgalom az 1945. évben 62.976 személy. Ásványvízüzem. Attól a szándéktól vezérelve, hogy a székesfőváros közönsége olcsó áron megfelelő szénsavasvízzel legyen ellátható, a székesfőváros tanácsá először 1916-ban kelt 396/1916. majd 1918-ban kelt 1307/1918. számú határozatával engedélyt adott a székesfővárosi ásványvíz­üzem létesítésére és e célra összesen 384.000 korona költségösszeget engedélyezett. Fenti összeg felhasználásával a Gellért-rakpart 1. és Váli-út 5/b. alatti épület igénybevételével a székesfővárosi Ásványvízüzem egyelőre mint önálló üzem kezdte meg működését. Majd a fürdőüzem 1933-ban történt egyesítése alkalmával a Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások központi igazgató­ságának vezetése alá került. Az üzem a Hungária-forrás ásványos vízét szénsavval telítve »Harmat- víz« elnevezéssel hozza forgalomba. Az üzem kezelésében van a »Hungária« gyógyforrás ívócsarnoka is, valamint az »Attila« kénes forrás és a »Juventus« rádiumos forrás ívókútja. Mindhárom forrás vize a közönség körében nagyon népszerű. Azokat orvosi tanács alapján a gyomor-, bél-, epebántal- makban, hurutos megbetegedésekben szenvedők igen szép számban keresték fel az ostrom előtti időkig, ezidőszerint azonban ezek a háború pusztításai miatt átmenetileg üzemen kívül vannak. Az Ásványvízüzem helyreállítási munkálatai a Rudasfürdő helyreállításával egyidejűleg indultak meg. A harci cselekmények során használhatatlanná vált modern gépi berendezés helyett az üzem pincéjében a régi gépi berendezés felhasználásával ideiglenes töltőüzemet állítottak fel és így szeptember elején az üzem napi 6000 liter teljesítőképességgel megindulhatott. Az ásvány­vízüzem és Rudasfürdő együttes helyreállításra fordított összeg 5,821.829 pengő. Személyzeti létszám : 51 havidíjas, 8 órabéres, összesen 59. 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom