Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
egyének. 1941-ben ez tette szükségessé a földszinten lévő rádiumos-fürdő és az I. emeleti szállószobák közvetlen betegfelvonóval való összekötését. Az 1941. évben ugyancsak befejezték a Juventus rádiumos forrás-ivókútjának stílusos kiképzésére irányuló munkálatokat is. 1942. évben a Rudas-fürdő kupolacsarnokának helyreállítási munkálataira is sor került. A Műemlékek Országos Bizottságának közbenjöttével a vezetőség helyreállította a kupolacsarnok külső és belső képét. A Rudas Gyógyfürdő szállodai része és uszodája teljes mértékben, a gőzfürdő és a kádfürdőosztály pedig nagyrészben használhatatlanná vált a város ostroma során. Az orvosi kezelőhelyiségek és az óvóhelyek felhasználásával bizonyos átépítési munkálatok után a gőzfürdőt sikerült 1945 szeptember 1-re helyreállítani és átadni a forgalomnak. A forrásfoglalatok helyreállítási munkálatainak fontosabb részei ugyancsak elkészültek és gondoskodás történt a szükséges kazán-, vízvezeték és forrsárészek használható állapotba tételéről. A Rudasfürdő személyforgalma 1945- ben 11.060 személy. Személyzeti létszám 38 havidíjas, 1 órabéres, összesen 39. Szent Imre gyógyfürdő. A Szent Imre gyógyfürdő valószínűleg a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt épült. Beépített területe a jelenlegi fürdőnek csak 1/5 részét foglalta el és a királyi várpalotával boltozatos folyosó kötötte össze. Lipót király 1696. évben a babyloniai származású Pergassi Jánosnak ajándékozta a fürdőt, akinek utódai azt 1774-ben Zágler Márkusnak adták el, a felújítást és átépítést pedig 1860. évben dr. Heinrich János orvos , valamint annak fia, dr. Heinrich Kálmán hajtotta végre. A Szent Imre gyógyfürdőt a »Nagy-forrás«, a »Mátyás-forrás« és a fürdővel szemben lévő »Kénes-forrás« látja el termálvízzel. A bécsi műegyetem fizikai laboratóriumának vezetője, dr. Mache professzor megállapította, hogy a Nagy-forrás 13, a Mátyásforrás 16 billiomodgramm rádiumelemet tartalmaz literenként. A Budapesti Tudományegyetem Rádiumintézetének igazgatója, Weszelszky professzor megállapította, hogy a Nagy-forrás rádium- emanáció-tartalma9-8 Mache-egység, vagyis35-7 emanáció-egység literenként. A Szent Imre gyógyfürdő forrásvize ezek szerint rádium- és thorium-elemet tartalmazó rádióaktív földes-meszes hévvíz. A Szent Imre gyógyfürdő gyógyberendezését két női és egy férfi gőzfürdő, továbbá 60 kádfürdő alkotta; ezek egy része az ostrom folyamán rombadőlt. A székesfőváros közönsége 1934 július 6-án kelt 162. kgy. számú határozatával megvásárolta a Heinrich-család örököseitől a Szent Imre gyógyfürdőt, valamint a hozzátartozó ingatlanokat és 1935 májusában az üzemhez csatolta. A Szent Imre gyógyfürdő megvételével a főváros a gellérthegyi forráscsoport egységes védőterületének birtokába jutott és így minden akadálytól mentesen hajthatja végre fürdőfejlesztési programmját. A Szent Imre gyógyfürdő ugyancsak igen súlyos sérüléseinek helyreállítása a férfi termálfürdőrész megóvási munkáival vette kezdetét. A fürdőben a műemlék értékű termálfürdőrész és a kádfürdők egy része van üzemben. Helyreállítási munkálatokra fordított költség 855.716 pengő, személyforgalom: 1945-ben 8887 polgári vendég. Személyzeti létszám 43 havidíjas. A Népfürdőket a székesfőváros polgármestere 224.10/1945—XI. sz. határozatával 1945. év folyamán a Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások üzeméhez csatolta. Ezek a Dandárutcai, a Tomcsányi-úti, a Palotai-úti és a Hamzsabégi-úti népfürdők, melyek az ostrom során aránylag csekély sérüléseket szenvedtek. Idetartoznak a nyári Dunafürdők, amelyek azonban harci cselekmények során teljesen megsemmisültek. A népfürdők szénhiány miatt a téli hónapokban korlátozott üzemmenet mellett működnek, mindazonáltal ezen intézmények nagy szociális jelentőségére tekintettel, a Dandár-utcai népfürdő két kazánjának olajtüzelésre való átalakítása, s így az intézménynek szénhiánytól való függetlenítése folyamatban van. Személyzeti létszám : 41 havidíjas, 18 órabéres. Személyforgalom az 1945. évben 62.976 személy. Ásványvízüzem. Attól a szándéktól vezérelve, hogy a székesfőváros közönsége olcsó áron megfelelő szénsavasvízzel legyen ellátható, a székesfőváros tanácsá először 1916-ban kelt 396/1916. majd 1918-ban kelt 1307/1918. számú határozatával engedélyt adott a székesfővárosi ásványvízüzem létesítésére és e célra összesen 384.000 korona költségösszeget engedélyezett. Fenti összeg felhasználásával a Gellért-rakpart 1. és Váli-út 5/b. alatti épület igénybevételével a székesfővárosi Ásványvízüzem egyelőre mint önálló üzem kezdte meg működését. Majd a fürdőüzem 1933-ban történt egyesítése alkalmával a Székesfővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások központi igazgatóságának vezetése alá került. Az üzem a Hungária-forrás ásványos vízét szénsavval telítve »Harmat- víz« elnevezéssel hozza forgalomba. Az üzem kezelésében van a »Hungária« gyógyforrás ívócsarnoka is, valamint az »Attila« kénes forrás és a »Juventus« rádiumos forrás ívókútja. Mindhárom forrás vize a közönség körében nagyon népszerű. Azokat orvosi tanács alapján a gyomor-, bél-, epebántal- makban, hurutos megbetegedésekben szenvedők igen szép számban keresték fel az ostrom előtti időkig, ezidőszerint azonban ezek a háború pusztításai miatt átmenetileg üzemen kívül vannak. Az Ásványvízüzem helyreállítási munkálatai a Rudasfürdő helyreállításával egyidejűleg indultak meg. A harci cselekmények során használhatatlanná vált modern gépi berendezés helyett az üzem pincéjében a régi gépi berendezés felhasználásával ideiglenes töltőüzemet állítottak fel és így szeptember elején az üzem napi 6000 liter teljesítőképességgel megindulhatott. Az ásványvízüzem és Rudasfürdő együttes helyreállításra fordított összeg 5,821.829 pengő. Személyzeti létszám : 51 havidíjas, 8 órabéres, összesen 59. 313
