Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A székesfőváros központi hivatalai
ség az ostrom után azonnal munkába lépett és az újjáépítésben, a népi demokrácia szervezetének kialakításában tevékeny részt vett. A gazdasági és politikai élet számtalan új problémát vetett fel, amelyeknek a megoldását a fennálló jogszabályok magyarázatával — új joggyakorlatra irányt szabva — kellett megoldani. Ezért a tiszti ügyészség jogszabályalkalmazás helyes irányát keresi és útmutatást ad a közigazgatási szerveknek a helyes joggyakorlat kialakítására. A tiszti ügyészség azonban nemcsak a jogalkalmazás helyes irányának megjelölésével és a helyes jog- gyakorlat kialakításával foglalkozik, hanem a demokratikus elveknek megfelelő jogszabályok megalkotásában tevékeny részt vesz. Új rendelettervezeteket készít, valamint a minisztériumok által javasolt jogszabályoknak tárgyalásánál közvetlen részt vesz. Tiszti ügyészség(IV.,Központi városháza, I. em.51 —66.)Tiszti főügyész : Dr. Beér János. Tiszti föügyészhelyettesek: Dr. Fertsek Leó, dr. Kubinyi Imre és dr. Ölveczky Dezső. Tiszti ügyészek : Dr. Matolcsy Kálmán, dr. Szász János, dr. Szecsey Dénes, dr. Kass Béla, dr. Tholt Gábor, dr. Vámos András, dr. újlaki László, dr. Berzsenyi Ödön, dr. Balás Gábor, dr. Lányi Ernő. Tiszti ügyészhelyettesek: Dr. Krantz Károly, dr. Várhídy László, dr. Szentgyörgyi Elemér, dr. Pákay Barnabás, dr. Varga László, dr. Szabó Imre. Tiszti alügyészek: Dr. Ruttkay Imre, dr. Fodor Elek, dr. Techert Gyula, dr. Hídvégi Zoltán, dr. Király István, dr. Hámor Frigyes. Tiszti ügyészi foglal- mazók: Dr. Laszy Pál, dr. Joó Ferenc, dr. Drippey Miklós, dr. Varsányi Gyula, dr. Bányay Geyza, dr. Sárközy Sándor, dr. Schöner Gábor, dr. llosvay Tamás, dr. Polgár Dezső, dr. Király Zoltán, dr. Szöllősi Gyula dr. Molnár Tibor, dr. Tirpák Endre, dr. Örkényi István, dr. Prohászka László, Havidíjas hivatalnok: Bagi Gyula. Segédhivatali szak: Ipolyi György shiv. igazgató, Bodócs János. Kovács Lajos irodafőtiszt, Légrádi Sándor irodatiszt. SZÉKESFŐVÁROSI SZÁMSZÉK. A székesfőváros szerteágazó szükségleteinek kielégítését — a szorosan vett közigazgatáson kivül — ipari, kereskedelmi, közoktatási, közlekedési, közélelmezési, szociálpolitikai, közegészségügyi, városgazdasági, közművelődési stb. intézetek, közintézmények és üzemek látják el. Ezeknek nagy száma kétségtelenül szükségessé teszi, hogy a székesfőváros sokirányú gazdálkodását, vagyonkezelését és számvitelét egy, a központi közigazgatáson kívül álló szerv ellenőrizze, helyszíni vizsgálataival, ellenőrző tevékenységével és szaktanácsadásával a gazdálkodás minden ágának gazdaságos és az önkormányzat akaratának megfelelő működését állandó figyelemmel kísérje, támogassa és a gazdaságosság, takarékosság, szabályszerűség és ha arra szükség van, az egyöntetűség elvét minél hatékonyabban érvényesítse. A gazdálkodás ellenőrzése tekintetében a számszék feladata helyszíni vizsgálatokkal annak megállapítása, hogy a magyar köztársaság kormányának, a polgármesternek és általában az önkormányzati szerveknek kiadott rendelkezéseit és megtett intézkedéseit szabályszerűen, pontosan, gazdaságosan és helyesen végrehajtják-e, a végrehajtás azok akaratelhatározásának megfelelő-e és az a székesfőváros anyagi érdeke szempontjából eredményesen történik-e. Feladata továbbá a számszéknek annak vizsgálata, hogy a korábban kibocsátott és érvényben levő jogszabályok, utasítások stb. a székes- főváros vagyoni érdekei szempontjából megfelelőek-e, esetleg az idők folyamán nem szorulnak-e megváltoztatásra vagy kiegészítésre? Ebben az irányban szerzett tapasztalatait a számszék az illetékes szerveknek tudomására hozza és a tapasztalt hiányok pótlására, a szabályzatok módosítására és új jogszabályok alkotására javaslatot tesz. A vagyonkezelés ellenőrzésénél az állandó és közvetlen ellenőrzés a számvevőség feladata, tehát a számszék itt hatályosabb működést csak akkor fejt ki, ha ezen a téren a teendők pontos ellátásával nem találkoznék. Ilyen esetben részletekre kiterjedő vizsgálatot folytat és annak eredményét a szükséges intézkedések megtétele céljából az arra illetékesekkel ugyancsak haladék nélkül közli. A számvitel ellenőrzése körül a számszék működése kettős irányú : egyrészt a megtett intézkedések (bevételezések, utalványozások stb.) szabályszerűségét, elszámolását és helyes regisztrálását, másrészt az érvényben álló számviteli szabályok célszerűségét vizsgálja és az azokkal kapcsolatos észrevételeit és javaslatait a polgármesterrel közli. Ily irányú sokoldalú működésével a számszék tehát az önkormányzat elvének és akaratának minél teljesebb megvalósulását szolgálja akkor, amikor a belügyminiszternek, a polgármesternek és a közgyűlésnek segítségére van abban a tekintetben, hogy az illetékes rendelkező és szabálytalkotó szervek a szükségesnek látszó intézkedéseket mielőbb bevezethessék, liletve megtehessék. Székesfővárosi számszék. (IV., Reáltanoda-utca 7., távbeszélő száma: Városháza 151 ; 382—374, 181—649). Számszéki igazgató : dr. Farkass-Jablánczy Ferenc miniszteri osztályfőnök. Számszéki helyettes igazgató : dr. Horváth Antal. Számszéki tisztviselők : dr. Válya Gyula számszéki főjegyző, dr. Pap Zoltán, dr. Farbaky Ágoston, dr. Romhányi Jstván, dr. Czájlik László, dr. Tóth Lajos számszéki tanácsjegyzők; dr. Rakitai Tivadar számszéki fogalmazó; Bárány Győző számszéki főkönyvszakértő; dr. Mináry Péter számszéki könyvszakértő; Miklós Viktor, Kardos István, Mészáros János számszéki számtanácsosok. Szolgálattételre kirendelve : dr. Szathmáry-Király Géza járási főjegyző ; dr. Helesfai Ottó thj. tb. tanácsnok, aljegyző. Kiren64
