Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
felszerelt árammérők száma az ostrom előtti 363.000-ről a háborús események következtében 1945. év végéig 319.000-re csökkent. Az Elektromos Művek fogyasztóinak közvetlen és gyors kiszolgálására körzeti irodák szolgálnak. Ilyen körzeti irodák vannak Budán a Mártírok-útja 15. sz. (távb. : 360—726), a pesti oldalon pedig az Eskü-út 5. sz. (távb. : 186—810), Baross- tér 2. sz. (távb. : 221—049) és a Váci-út 74. sz. (távb. : 187—875) alatt. A körzeti irodák feladata kiterjed a következőkre : háztartási világítási és nagykészülék-mérők, továbbá a kisipari fogyasztók mérőinek fel- és leszerelése, ezek fogyasztásának leolvasása és elszámolása, valamint — ameny- nyiben hálózati munka nem szükséges — kisebb bővítés-igénylések felvétele és teljesitése. A kisfogyasztók áramdíjának egyszerű és gyors beszedése céljából újabban a körzeti irodák pénzbeszedői a heyszíni mérőleolvasással egyidejűleg a számlákat kiállítják és az áramdíjakat be is szedik. A számfejtés helyességének ellenőrzése utólag történik. Az áramszolgáltatási zavaroknak és hibáknak bejelentése az ügyeletes osztálynál, V., Váci-út 74. sz. alatt személyesen vagy távbeszélőn (187—875) eszközölhető. Ha a bejelentett hibahely környékén ebben az időpontban tartózkodik az ügyeletes szerelő, akkor a címet vele távbeszélőn közük, egyébként a központból küldenek ki a zavar megszüntetése céljából. Nagyobb teljesítmények iránti új csatlakozási vagy bővítési igények az Ajánlati osztálynál (V., Váci-út 74. sz.) nyújthatók be. Az igénylők a szükséges műszaki adatokat és a költségeket tartalmazó ajánlatot írásban kapják meg. A megrendelés ennek aláírásával és visszaküldésével történik. Az Elektromos Művekhez beérkezett megrendelések alapján a szükséges helyszíni munkák lehetőleg mielőbb elkezdetnek és végrehajtatnak. A szolgáltatott energiamennyiség nagyobbmérvű növelését célzó kérelmeket az Iparügyi minisztérium illetékes szerve bírálja el. Az 1945. év óta az előzőknél lényegesen kevesebbféle és egyszerűbb árszabás van használatban. Ezek a következők : háztartási, háztartási nagykészülék, általános felvonók és kiskészülékek), üzlet- és üzemvilágítási, vendéglátóipari, közadakozásból fenntartott intézmények árszabása, átalány, erőátviteli és erőátviteli-alapdíjas árszabás. A különböző árszabások szerinti egységárak a mindenkori kormányhatósági rendelkezések alapján állapíttatnak meg. Az 1946. március 1-től érvénybeléptetett egységárak az 1944. évieknek átlagosan 60.000-szeresei. Az Elektromos Művek alkalmazottainak száma 1946. februárjában kereken 4000fő. Vezető: Ratkovszky Ferenc vezérigazgató. Helyettesek : Szikla Géza, Pintér Béla, Steinherz Simon h. zezérigazgatók és Halász Dénes igazgató. Bányász László, Beretzky Ödön, Botló Vendel, Pálos Ferenc, dr. Tury Árpád, Vámos Sándor h. igazgatók. — Üzemi bizottság tagjai: Seprény, Sándor elnök, Jancsecz Imre alelnök, Bartel Károly, Erős József, Dalmi Ferenc, Duska György Győrbíró Sándor, Karácsony Károly, Kádár Iván, Koleszár Lajos, Kovács Iván, Motill József,. Roboz Béla, Szvoboda József, Tóth Lajos. — Üzemi választmány tagjai: dr. Szilas Oszkár elnök, ifj. Fock Jenő, Irsai Ervin, Kisházi Ödön, Novák József, Verebély László. ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HIVATAL XII., MALINOVSZKY-FASOR 8. — TÁVBESZÉLŐ : 161—044. A székesfőváros erdőbirtoka a városfejlődés folytán történt kisajátítások és vásárlások útján 1882-től a mai napig kereken 4270 kát. holdra emelkedett. Ebből 367 kát. hold a pestii oldalra, a többi pedig a budai oldalra esik. Az erdők túlnyomó része a székesfőváros határvonlain fekszik, helyenként elkeskenyedő és magánbirtokok által rövidebb-hosszabb szakaszokon elválasztott pásztákban húzódik az ürömi halártól a budai hegyeken át a Kakukhegyig, illetőleg a Kamaraerdőig és a Dunán túl a gubacsi, kispesti, pestszentlőrinci, rákoskeresztúri határ mellett Rákosszentmihályig. Az említett erdőterületek 1945. évig a székesfőváros tulajdonát képezték.. A múlt évben végrehajtott földbirtokrendezés folytán az állam a székesfővárosi tulajdonban levő erdőket is, úgy mint minden más magánerdőt, állami tulajdonba vett át. Minthogy az erdők Budapest székesfőváros közönségének könnyen és rövid időn belül elérhető üdülőhelyül szolgálnak, a polgármester előterjesztésére a földművelésügyi miniszter a székesfővárosi erdőbirtokokat, — noha állami tulajdonba kerültek, — az 1950. évig éppen az említett üdülési célokra való tekintettel, a székesfőváros kezelésében meghagyta. Az 1945. évi nagyfokú tüzelőanyaghiány következ- ményeképen, a Budapest Székesfőváros Tüzelőanyag Hivatalának kérésére a földművelésügyi miniszter 88.801/1945. F. M. számú rendeletével hozzájárult ahhoz, hogy a székesfővárosi erdőterületekről 53.300 m3 fa rendkívüli használat címén kitermeltessék. Az ilymódon rendelkezésre álló tűzifa mennyiséget tisztán közellátási célra engedélyezték és pedig sütőiparosok, közkórházak és ínségkonyhák faanyagszükségletének pótlására. A főváros erdőterületein a háborús gazdasági helyzet folytán elrendelt rendkívüli fahasználatok és a polgári lakosság engedély nélküli termelései oly mennyiségű faanyagtól fosztották meg az erdőt, hogy az mintegy 30—35 évi túlhasználatnak felel meg. Az erdőhivatal már a folyó évben megkezdi a kiirtott erdőterületek beerdősítését és az erősen megritkított területek pótlását. Az erdők őrzésére, valamint az erdészeti segédszolgálat ellátására 19 erdőőri állás van rendszeresítve. A székesfőváros határában a statisztikai adatok szerint 26.904 kát. hold mezőgazdasági terület van. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló* 1894. évi XII. te. úgy intézkedik, hogy a községek kötelesek a határ (kültelek) őrzésére a viszonyok által megkívánt számban mezőőröket alkalmazni. Ez alapon a kültelki területeket a főváros 33* 300
