Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
vállalhat fuvarokat. Az ügyosztály azoknak a volt taxi, illetve bérautó iparengedélyeseknek, akik annak idején származásuk miatt jogosítványukat elvesztették, új engedélyokiratokat adott ki. A forgalomrendészet kiszolgálására az ostromot megelőzően számtalan jelzőtábla és 22 forgalom- irányító elektromos jelzőberendezés volt üzemben. Ezek javarésze az ostrom alatt megsemmisült, illetve megrongálódott. Ezek pótlására, illetve helyreállítása iránt intézkedés történt. A közterületen elhelyezett árusítóbódék és benzinkutak használatával kapcsolatos engedélyeket az ügyosztály a múlt esztendőben felülvizsgálta és a használati díjak újabb megállapítása iránt intézkedett. Polgármesteri VI. (Pénzügyi) ügyosztály. A főváros 1945 szeptemberéiig tulajdonképen költségvetés nélkül gazdálkodott. Formailag érvényben volt az 1944. év végéig megállapított költségvetés, de gyakorlatilag már az év elején megállapíthatták, hogy az előirányzott kiadási és bevételi összegek nem lehetnek keretei az 1945. évi gazdálkodásnak. A költségvetés tehát csupán, mint a bevételek és kiadások elszámolásának helyét szabályozó rendelkezés maradt életben. Amint a főváros intézményei egyenkint új életre keltek és szükségleteikkel jelentkeztek, a költségvetésnélküli gazdálkodás mindinkább áttekinthetetlen lett. Valamilyen költségvetést pótló gazdálkodási rendszerről, tervről kellett gondoskodni, hogy a főváros bevételeinek és kiadásainak alakulásáról, ha nem is teljes és pontos, de legalább főbb vonásaiban megbízható képet alkothassanak. Ezért a polgármester a pénzügy- miniszter utasítására 1945 augusztusában egy hónapra szóló költségvetés összeállítását rendelte el. A havi költségvetés elérte célját. Az addig szétfolyó, áttekinthetetlen kiadásokat rendszerbe foglalta, ezért az összeállítás állandósult. A szeptemberi költségvetésből az 1945. év végéig teljesen kialakult a havi költségvetések rendszere. A havi költségvetések számadatai a pénz értékcsökkenése miatt szeptemberből az év végéig kb. 25-szörösére emelkedtek. Ez az emelkedés a magyarázata annak, hogy miért nem lehetett hosszabb időre terjedő költségelőirányzatot összeállítani és miért kellett a végrehajtás során állandóan túllépni a költségvetési előirányzatokat. A havi költségvetések csak az összeállításuk idején érvényes pengőértékben tüntetik fel a kiadásokat és bevételeket — a költségvetés végrehajtása során a tényleges szükségletek és fedezetek az előirányzattól eltérően alakulnak. Ha a havi költségvetéshez hasonlóan havi zárószámadások készülnének, ezeknek a számadatai többszörösen túlhaladnák a költségvetési számadatokat. Az 1945. évi havi költségvetések szerint a főváros bevételei a kiadásoknak még a felét sem fedezték. A kormányt kellett tehát felkérni, hogy az illetmények és munkabérek kifizetéséhez szükséges összeget elseje előtt, majd azt követően a költségvetés hiányaként feltüntetett összeget is bocsássa állami kölcsönképen a főváros rendelkezésére. E kölcsönök folyósítása azon a megállapodáson alapult, amely a főváros és a pénzügyminiszter között szeptemberben jött létre. Szeptember haváig ugyanis a főváros pénztáraiba befolyt egész adóbevételt saját szükségleteire használta fel ; az államot megillető adókból származó bevételt tehát, amely kb. 80%-a az egész adóbevételnek, kölcsönképen igénybevette. Október havától kezdve a főváros a pénzügyminiszter kívánságának eleget téve, az államot megillető adókat beszolgáltatja. Ezzel szemben a pénzügyminiszter a főváros gazdálkodásának zavartalan továbbvitelét a szükséghez képest, állami kölcsönök nyújtásával támogatja. Állami kölcsönképen azonban nemcsak az illetmények és munkabérek kifizetése céljára szükséges összeget, hanem a háború okozta károk helyreállítási és az elpusztult köz- intézmények újjáépítési költségeit is a főváros rendelkezésére bocsátotta a pénzügyminiszter. Ezek a helyreállítási és újjáépítési költségek a községi háztartás havi költségvetéseiben nem szerepeltek. Iiymódon az 1945. év folyamán a főváros a következő összegű állami kölcsönöket vette fel : 1945. április havában................................................... 10,000.000 P 1945. május « 56,120.000 « 1945. június « ...............1................................... 35,000.000 « 1945. július « ..................................................... 130,000.000 « 1945. szeptember« ..................................................... 320,000.000 « 1945. október « 1.709,516.000 « 1945. november « 8.984,330.000 « 1945. december « 36.458,400.000 « Összesen............... 47.703,366.000 P Az állami kölcsönök nemcsak a községi háztartás keretében előirányzott illetményeket és munkabéreket, valamint a helyreállítási és újjáépítési költségeket, hanem az üzemek hiányát is fedezték. Az üzemek közül ugyanis az Elektromos Művek, a Gázművek, a Vízművek, a Gyógyfürdők és Gyógyforrások, valamint a BSzKRt állandóan, de más üzemek is időnként rászorultak 84
