Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége

Hivatalos helyszínrajzok. A hivatalos helyszínrajzok a telkek és közvetlen környéküknek térképét, a telekhatárvonalainak hosszúságát, a jóváhagyott, vagy tervezett szabályozásokat, a kiépítési módot és egyéb, a telekre vonatkozó és a telkek beépítésénél tekintetbe jövő nyilvántartási adatokat tartalmazzák. A helyszínrajzok készítése a nyilvántartási adatok pusztulása folytán rendkívül sok utánjárással jár. A szabályozási adatokat részben a Közmunkák Tanácsánál, részben a telekkönyvi hivatalban fennmaradt térrajzokból, vagy az Állami Földmérési Felügyelőség adatai alapján kell rekonstruálni. Az év folyamán kiadott helyszínrajzok száma : 725 darab.

Városmérés. Budapest ostroma alatt a polgármesteri III. ügyosztály kezelésében levő mindazok a műszaki adatok (térképek, teleknyilvántartási könyvek, szabályozási vonalak adatait tartalmazó térrajzok és koordináta-jegyzékek stb.), amelyek nélkül az építkezési és telekforgalmi ügyeket nem lehet elintézni, a központi városháza épületében úgyszólván teljesen elpusztultak. Az 1932-ben megkezdett és a budai oldalon részleteiben is igen nagy mértékben előrehaladt új városmérés műszaki anyagát a háború következtében komolyabb kár nem érte. A többszázmillió pengő értéket képviselő felmérési adatok hiánytalanul és sértetlenül megmaradtak, ugyancsak megmaradtak a főváros tulajdonát képező mérnöki műszerek is. A főváros területének azon a részén, ahol a városmérés már elkészült, a polgármesteri III. ügyosztály ügykörébe tartozó feladatokat és az új teleknyilvántartás felállítását azonnal meg lehet oldani.

Hogy a már rendelkezésre álló mérési eredmények értéküket ne veszítsék és hogy a polgár- mesteri III. ügyosztály a főváros egész területén el tudja végezni a szabályozásokkal, telekfogalmi ügyekkel kapcsolatos teendőket, a polgármester elrendelte a városmérési munkálatok legnagyobb erővel való folytatását. A Városmérési Kirendeltség az elvégzendő feladatokra munkatervet dolgozott ki, amely szerint az alappontok sűrítését, a sokszögelést még az 1945. évben be kell fejezni, úgyhogy 1946. évre csak a részletmérések maradjanak. A részletméréseket ezután gyorsított eljárással úgy kell végezni, hogy csak az utcavonalak bemérése történjék meg (tömbmérés) és ezeken csak a telek sarokpontok kerüljenek bemérésre. Tehát egyenlőre a telkek és az épületek teljes bemérését elhagynák annak a célnak az érdekében, hogy minél előbb olyan hálózatot kapjanak, amelynek alapján már bármelyik telek pontos felmérése, valamint a szabályozási vonalak kijelölése bármikor eszközölhető. A munkaterv nemcsak az év végéig elvégzendő feladatokat jelöli meg, hanem hétről-hétre megszabja az egyes munkafázisok előrehaladását is. A felmerült különféle nehézségek ellenére a július elején megindult munkálatok tervszerűen haladnak. Ennek megfelelően 1945-ben a városmérés 8-2%-kal haladt előre, ez azonban csupán félévi munka eredménye. A múltban a városmérés évenként átlag 4—-5%-kaI haladt előre. Ilyen munkaütem és az elvégzendő munkák megfelelő csoportosítása mellett 1946. év végére a főváros felmérése annyira előrehalad, hogy a rendelkezésre álló mérési eredményeket és az ezek alapján készült térképeket a polgármesteri III. ügyosztály az ügykörébe tartozó feladatok megoldásánál a főváros egész területén használni tudja. A munkálatok nagyrészét a Városmérési Kirendeltség magánmérnökökkel végezteti.

Polgármesteri IV. (Közjogi és illetőségi) ügyosztály.

Az ügyosztálynak a felszabadulás óta végzett munkáját alapítómunkának kell tekinteni, mert az elhelyezéséül szolgált épületrész teljesen elpusztult s vele együtt a sokévtizedes irattári anyag is megsemmisült. Az ügyosztályi ügykörök egy része olyan természetű, hogy azok a béke- szerződés megkötése utáni időben — az abban meghatározandó országterület figyelembe vételével — újabb rendezést igényelnek. Az állampolgársági és községi illetőségi bizonyítványok kiállítására irányuló kérelmek száma — az előző évekhez viszonyítva — az elmúlt évben lényegesen emelkedett. E kérelmek elintézésével egyidejűén megkezdődött az állampolgársági és illetőségi nyilvántartó felállítása és fokozatos kiépítése is. Sajtórendészeti vonatkozásban még nem alakult ki végleges helyzet, ugyanez vonatkozik az egyesületi ügykörre is. Az ügyosztály a belügyminiszter rendelete alapján jelentkezésre szólította fel az egyesületeket és ennek megtörténte után véle- ményes jelentést tett a belügyminiszternek. Az illetékes kormányhatóságnál mintegy 1500 egyesületi vizsgálati ügy elintézése van folyamatban. A székesfőváros területén működő nyomdák nyilvántartásba vétele megtörtént. Fontos és sok nehézséggel járó tennivalója az ügyosztálynak az anyakönyvi igazgatás. Az úgynevezett zsidótörvények idejében és az ostrom tartama alatt — önvédelemből — a személyi okmányok oly mérvű hamisítása következett be, hogy az anyakönyvek közhitelessége alaposan megrendült. Számtalan házasságot kötöttek hamis néven. Az ismeretlen halottakra vonatkozó anyakönyvi bejegyzések nagy száma a közhitelesség szempontjából hiányossá, illetve pontatlanná teszi a halotti anyakönyveket, e halottak személyazonosságát minél sürgősebben meg kell állapítani. Megoldandó a holttányilvánítások, illetve számtalan elhalálozás bírói ítélettel, vagy közigazgatási eljárás során való megállapítása s e halálesetek sürgős utóanyakönyvezése. Az ostrom tartama alatt megsemmisültek az állami és a felekezeti anyakönyveknek a székesfőváros levéltárában őrzött 4000, illetve 1000 kötetnyi másod82