Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége

A közterületfoglalási díjak kivetése. Az ügyosztály ügykörébe tartozik és munkaerejét nagymértékben igénybe veszi az épületrészekkel elfoglalt közterületek használatáért járó díjakról alkotott 183/1940. kgy. számú szabályrendelet végrehajtása, nevezetesen a főváros területén a közterületbe nyúló kirakatszekrények, üzlethomlokzatok, védőtetők és pincevilágítóaknák után évenként, a zárt erkéllyel, lábazattal és épületkiugrással elfoglalt közterületek után pedig átalányösszegben — négyzetméterenként — fizetendő díjak megállapítása, kivetése és az ezzel kapcsolatos különféle intézkedések megtétele. A hivatkozott szabályrendelet a közterület használati díj fizetésére az ingatlantulajdonos egyetemleges felelősségének megállapítása mellett elsősorban a közterületet elfoglaló épületrész használóját kötelezi. Ennek következtében az ingatlanok tulajdonosának, de méginkább az üzlethelyiségek bérlőinek személyében előforduló gyakori változásokról érkező bejelentések a kivetések megfelelő módosítását és a díjszámlák átírását teszik szükségessé, melyek egész éven át visszatérő munkát adnak az ügyosztálynak. A közterülethasználati díjak kivetésével és behajtásával járó adminisztrációs munkákat jelenleg nagymértékben fokozza az, hogy az ostrom alatt megsemmisült üzlethomlokzatok stb. közterületfoglalási kötelezettségét törölni kell, valamint az, hogy a változott viszonyok folytán az üzletbérlők tekintélyes része kicserélődött és a díjfizetési kötelezettségüket az új bérlő nevére kell átírni.

Az ingatlanforgalmi irodák ellenőrzése. A 17.954/1945—1. számú polgármesteri határozat az ingatlanforgalmi irodák engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozó ügykört 1945. évi szeptember l.-i hatállyal a polgármesteri Vili. ügyosztálytól a polgármesteri 111. ügyosztály ügykörébe utalta. Ennek az ügykörnek a rendezése folyamatban van. A földművelésügyi miniszter már eddig is körülbelül 30 megszüntetett ingatlanforgalmi iroda engedélyét adta ki újból. Ezidő- szerint körülbelül 250 ingatlanforgalmi iroda működik, amelynek ellenőrzését a helyszínen a folyó évben végre kell hajtani. Az ingatlanforgalmi irodák ellenőrzésével kapcsolatban az ingatlanok eladásánál, különösen a nagyobb parcellázásoknál tapasztalható visszaélések meggátlása céljából 312.640/1945—111. szám alatt oly értelmű kormányintézkedés érdekében intéztek a földművelési miniszterhez felterjesztést, hogy az adásvételi szerződésekhez csatolni kelljen a szerződő felek által láttamozott és a telket érintő szabályozást, a beépítési adatokat, valamint a telekre vonatkozó nem telekkönyvi kötelezettségeket, vagy korlátozásokat is feltüntető hivatalos helyszínrajzot. Ilyen hiányában az ügylet ne legyen telekkönyvezhető. Ezzel ugyanis elejét lehet venni a vevők tájékozatlanságának és nem érheti őket oly meglepetés — mint a múltban sokszor előfordult —, hogy például a megvett telekre építkezni sem lehet.

Építési engedélyek. Az 1937 : VI. te. alapján a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által alkotott új Építésügyi Szabályzat képezi alapját a főváros magánépítési tevékenységének és az építési engedélyek kiadásának, amely ügykör legnagyobb részben a polgármesteri III. ügyosztály hatáskörébe tartozik. Az 1940. évben érvénybelépett Építésügyi Szabályzat széleskörű, módszeres és szakszerű végrehajtását megakadályozták az elmúlt háborús évek, a háború alatti egyre nagyobb építőanyag- és munkáshiány, ami végül is az építkezések teljes beszüntetéséhez vezetett. Ma az Építésügyi Szabályzat végrehajtásánál egész új helyzetet jelentenek a háború és az ostrom alatt keletkezett épületkárok, amelyek Budapest újjáépítését tették szükségessé és az engedélyhez kötött építési munkák ügyintézésében szükségszerű változásokat okoztak. Az újjáépítés egységes irányítására felállított Országos Újjáépítési Kormánybiztosságnak az egyik legelső intézkedése volt, hogy az 510/1945. számú rendeletében—Budapest területén is — az építési engedélyek kiadását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa előzetes hozzájárulásához kötötte.

A romeltakarítással együtt megindult építményhelyreállítások nagy száma és a hatósági helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján az engedélyezési eljárás meggyorsítására a kormány- biztos 2481/1945. számú rendeletével a jelentéktelen szerkezeti károk helyreállítását a kerületi elöljáróságoknál tett egyszerű írásbeli bejelentéshez kötötte. Az összes többi helyreállítási munka engedélyezésénél pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 48 órán belül hozzájárulást megadó, vagy megtagadó elvi döntést kell hozni, azután pedig a kérelmeket a polgármesterhez kell küldeni. A rendelet szerint az ügyosztály az elvi döntés alapján helyszíni szemlét tart és az engedélyt hat napon belül kiadni köteles.

A nagy iramban megindult építményhelyreállításokkal bekövetkezett az építőanyag- és munkáshiány. A kormánybiztos az építőanyagokkal és a munkaerővel való tervszerű gazdálkodás érdekében 4900/1945. szám alatt úgy rendelkezett, hogy további intézkedésig csak a tető- és lakáshelyreállításokat, valamint a középítkezéseket szabad engedélyezni és valamennyi megkezdett építkezést bejelentésre kötelezte. Erre az intézkedésre sok engedélynélkül megkezdett építkezést jelentettek be, amikor is az építtetőket az engedély azonnali beadására, a kerületi elöljáróságokat pedig a megfelelő intézkedésekre és a megtorló eljárások megindítására szólították fel. A polgármester az építkezési engedélyek kiadását azzal is kívánta egyszerűsíteni, hogy a 311.201/1945—III. sz. rendeletével a különleges szempontokból elbírálást nem igénylő engedélyek kiadását 1945. évi október hó 1 .-tői kezdődően a kerületi mérnöki hivatalokra bízta. Ezzel kapcsolatban az ügyosztály kéthetes előadássorozatot tartott a kerületi mérnökök részére az építési engedélyek iránti kérelmek elbírálásánál követendő irányelvekről. Az előadások tárgyai a következők voltak .

78