Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Életrajzok
ROSTA LÁSZLÓ h. tanácsnok, a törvényhatósági elnöki hivatal vezetője Miskolcon 1903. januárban született. Középiskoláit is ott végezte. Érettségi után Kereskedelmi Akadémiát végzett, majd jogot. Válaszúton mégis visszakanyarodott a kereskedelemhez és előbb két gépgyárban volt tisztviselő, majd önállósította magát az autó és mezőgazdasági szakmában. 1942-ben munkaszolgálatra hivták be, a 107/13. büntető szakaszába osztották és kivitték Ukrajnába, ahonnan 1943 november 20-án szerelt le. 1945 január 23-án került a Budapesti Nemzeti Bizottság titkárságához, ugyanez év április 1-ei hatállyal a BNB beosztása megtartása mellett a főváros státusába került, mint I. o. főjegyző és megbízást kapott a polgár- mesteri hivatal vezetésére. Az alóli felmentése után május 18-án a Törvényhatósági Elnöki Hivatal vezetésére osztották be, melyet azóta is ellát. 1945 szeptember 4-én az akkor megalakult Országos Nemzeti Bizottság ügyvezető titkárának választották meg. 1946 január 1-én tanácsnoknak helyettesítették be. NADLER HERBERT a Székesfővárosi Állat- és Növénykert igazgatója Született Budapesten 1883 május 13-án. Az elemi iskola négy osztályát Budán, a Győri-úti tanítóképző gyakorlóiskolájában, majd a gimnázium nyolc osztályát a II. kerületi egyetemi főgimnáziumban végezte. Ugyanott tette le az érettségi vizsgát 1901 június 13-án. Legnagyobb szenvedélye már gyermekkorában a természet, főképen az állatvilág volt. Másik nagy szenvedélye a festőművészet. Ez késztette arra, hogy érettségi után életpályát választva, festőművésznek készült és beiratkozott az Andrássy-úti rajztanárképzőbe. 1902 tavaszán azonban otthagyta a főiskolát, elfogadta gyermekkori barátja, gróf Batthyány Ervin ajánlatát és uradalmi számtartója lett vasmegyei birtokán, Bögötén. Ott mint autodidakta tizenhárom évig gazdálkodott. 1914 őszén visszatért Budapestre. Feltűnést keltettek dolgozatai a hazai és külföldi vadászati szaklapokban. Hamarosan nemzetközi tekintély lett a vadászgazdaságban és beválasztották a Párisban székelő Nemzetközi Vadászati Tanácsba. Vadászati elbeszéléseinek eddig három vaskos kötete jelent meg, mégpedig »Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon« (1926), »Vadásznapok, vadászévek« (1937) és »A Keleti- és Déli-Kárpátokban« (1943) címmel. A Nemzeti Vadászati Védegylet alapítója és 1925 óta ügyvezető alelnöke. 1929 óta a székesfővárosi Állat- és Növénykert igazgatója. 1930 óta »A Természet« című népszerű természettudományi havi folyóirat szerkesztője. DR. FALLDl JÁNOS a Fővárosi Népművelési Központ főigazgatója 1903-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párisban végezte. Bölcsészdoktor, francia-magyar szakos tanár.' Irodalmi működését a Nyugat c. folyóiratban kezdte meg. Számos tanulmánya jelent meg tudományos és irodalmi folyóiratokban. Magyar és francia nyelven adták ki »Dudith András és a francia humanisták« c. munkáját. 1929 óta áll a székesfőváros szolgálatában ; 1936-ban került a Fővárosi Népműveléshez, mint szakelőadó. 1945 nyarán nevezték ki a régi Népművelési Bizottságból általa átszervezett Fővárosi Népművelési Központ főigazgatójává. DR. KOPP JENÓ' a Székesfővárosi Képtár vezetője Született 1900 augusztus 2-án Budapesten. Eredetileg nemzetgazdának készült és elvégezte a Gazdasági Akadémiát. 1925-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára és 1930 őszén Borsos Józsefről írt doktori értekezése alapján megszerezte a bölcsészeti doktorátust. 1928—1930-ig Gerevich Tibor egyetemi tanár asszisztense volt. 1930—1932-ben a római történeti intézetben folytatta tanulmányait. 1932-ben tért vissza Budapestre és résztvett a Székesfővárosi Képtár megalapításában. 1935-ben kapott megbízatást a Székesfővárosi Képtár vezetésére. Irodalmi működése főként a XVIII—XIX. század magyar művészetével foglalkozik. Önálló művei: Borsos József, Ismeretlen magyar festők, Markó Károly ismeretlen levelei, Magyar mesterművek, A Fővárosi Képtár képei, A magyar biedermeier festészet, Derkovits Gyula. Cikkei a Katolikus Szemlében, Magyar Művészetben, Szépművészetben stb.-ben jelentek meg. HAJDÚ HENRIK a Fővárosi Könyvtár igazgatója Született 1890-ben és 1912 november 23.-án lépett a főváros szolgálatába. 1919 augusztus 1-ig a fővárosi Népjóléti Központ h. igazgatója volt; akkori állásából marxista politikai meg55
