Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

FŐVÁROSI KÖNYVTÁR

VIII., REVICZKY-U. 1. — TÁVBESZÉLŐ : 182—tl4.

A Fővárosi Könyvtár voltaképen rövid multra tekint vissza. 1850-ben alakult meg, amikor Frank Ignác egyetemi tanár nyilvános közkönyvtár alapjául a fővárosnak ajándékozta

14.000 kötetes könyvtárát ; de Frank professzor terve jó ideig nem valósult meg. 1874-ben egyik bizottsági ülésen »a fővárosban működő nyilvános könyvtárak szaporítását« feles'egesnek nyilvánították. A Könyvtár 1904-ben nyílik meg s a Statisztikai Hivatalhoz tartozik. 1911-ben lendül fel, amikor Szabó Ervin kerül a Fővárosi Könyvtár élére. Szabó Ervin az amerikai könyvtárak régen bevált rendszerét ülteti át a vezetése alatt álló könyvtárba, amely ekkor még a Városházán, egy terembe zsúfoltan működött. A helyiség hamarosan szűknek bizonyult s ideiglenesen a Gróf Károlyi-utcába költözött át. Sajnos, Szabó Ervin a könyvtárügy mérhetetlen veszteségére legszorgosabb munkája közben 1918-ban elhunyt. A Gróf Károlyi-utcai szűk helyiségek zsúfoltságából menekül a könyvtár a Wenckheim-palotába, a város egyik iegprezentánsabb épületébe, amelynek 60 helyiségét Fadrusz János szobrai, Lotz Károly festményei, párisi faragott meny- nyezetek, remekbe cizellált csillárok díszítik, méltóan a könyvek befogadására s a tudományra szomjúzók vendéglátására. Az épület, a könyvanyag és a személyzet együtthatásától remélik, hogy Európa egyik legnagyobb könyvtárává fejleszthetik ezt az intézményt. Kiépíti a Bibliográfiai-, a Budapesti-, a Keleti-, az Első kiadású magyar szépirodalmi (editio princeps), a Könyvészeti gyűjteményt, valamint a hazai és külföldi vonatkozású röpiratgyüjteményeket, amelyeket a Színháztörténeti gyűjteménnyel több nagy magángyűjtemény megvásárlása árán máris szaporítottak. Teljes mértékben folyik a városházi Közigazgatási Könyvtár fölál'ítása is, mely sok tízezer könyvével a közigazgatás igényeit szolgálja. A legnagyobb erőfeszítéssel fejleszti a fiókkönyvtár-hálózatot. A fiókok számát 13-ról máris 51-re szaporították. A tudományos könyvek gyűjtését és a központi raktár fejlesztését is a legteljesebb mértékben folytatják, hogy a tapasztalt nagy kultúréhséget kielégítsék. A könyvállomány az 1946. év elején 698.088 kötet volt.

A Fővárosi Könyvtár fiókjai :

1. sz. fiók IV., Molnár-utca 27.

2. « « VII., Miksa-utca 8.

3. « « X., Szörényi-utca 3.

4. (i « VII., Dózsa György-úti Otthon

5. « « Állatkert

6. « « XI., Verpeléti-út 9.

7. « « V., Vág-utca 12.

8. « <• III., Fő-tér 2.

9. « « VIII., József-körút 70.

10. « « VI., Andrássy-út 52.

11. « <• 1., Krisztina-körút 156.

12. « <' X., Kőbánya, Zalka M.-tér

14. « <■ IV., Királyi Pál-utca 11.

15. « « 1. sz. mozgókönyvtár : Baross-utcai remiz,

Orczy-tér

16. « « 2. sz. mozgókönyvtár: Baross-utcai remiz,

Orczy-tér

17. « <• 3. sz. mozgókönyvtár: Kelenföldi remiz

18. « « Kelenföldi üzemi könyvtár: Kelenföldi

remiz.

19. « « Kereskedelmi Bank, V., József Attila-u. 1.

20. « * M. N. D. Sz. Vilma királyné-út.

21. « « Pasaréti missziós állomás, II., Szilfa-u. 4—6

22. « « Városháza.

23. « « Gellértfürdö.

24. « « M. K. P. Torbágyi-út.

25. « « Vízmüvek, IV., Egyetem-utca.

26. « « Református Egyház, IV.,Vilma királynő-út.

27. « « Református Egyház, XIV., Abonyi-utca.

28. « « Református Egyház, VIII., Va6-utca 2/c

29. « <i Belvárosi Szoc. Dem. Párt, IV., Semmelweiss-utca.

30. « « Szakszervezeti Tanács ifj. titkársága,

VIII., Fiumei-út 4.

31. sz. fiók

32. « «

33. « «

34. « «

35. ' «

36. « «

' 37. « «

38. « «

39. « «

40. (. «

41. « «

42. « «

43. « «

44. « «

45. « «

46. « «

47. « «

48. « «

49. « «

50. « «

51. « «

52. « «

53. « «

Anya- és Csecsemővédő Intézet, VIII., Vas-utca 1.

Országos Építésügyi Szolgálat.

Budapesti Rendőregyesület, VI., Andrássy- űt 93.

Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szak- szervezete, VI., Eötvös-utca 25.

Fővárosi Gázművek.

Magyar Kőbányai Dohánygyári Munkások Üzemi Bizottsága, Vándorkönyvtár.

Ruházati Munkások Szakszervezete, VII., Almássy-tér 2.

Székesfővárosi Üzemek Iparostanoncott- hona, VI., Munkácsy-utca 21.

Tüdőbeteggondozó, VI., Dévai-utca.

IX., kér. Szoc. Dem. Párt, IX., Ferenc-krt.

A 3. sz. fiók olvasóterme.

A 4. sz. fiók olvasóterme.

Petőfi-kollégium, XII., Kelenhegyi-út 25.

Nemzeti Parasztpárt, VI., Andrássy-út 25.

Szoc. Dem. Munkásotthon, XI., Mányoki- út ] 6.

Magyar Államvasúti Alkalmazottak Con- sum Szövetkezete.

Lengyeltóti vándorkönyvtár.

A 8. sz. fiók olvasóterme.

Bencés Diákszövetség, VIII., Baross-u.62.

A 9. sz. fiók olvasóterme.

Szoc. Dem. Párt oktatási és előadókönyvtára, VII., Rákóczi-út 43.

Városháza, Gondnoki Hivatal.

Eremitage pensio, Hidegkút.

A Fővárosi Könyvtár könyvforgalmára jellemző, hogy az 1943. év összforgalma 1,562.241 kötet volt, ez a szám az 1944. évben 1,053.900, 1945. évben 406.890-re csökkent. Ugyanilyen arányban csökkent a kölcsönzők száma, mely az 1942. évben 27.880 volt. Meglepő az 1946. év első negyed forgalmának óriási emelkedése, mely egyúttal biztató jel, hogy még ebben az évben minden statisztikai adatot felül fog múlni. A tudományos kutatás megkönnyítésére állandóan fejlesztik a kézikönyvtárt. Ezzel nemcsak az elvont ismereteket terjesztik, hanem az újjáépítés munkáját is támogatják. A szétágazó munka közepette nem felejtkeznek meg a megfelelő személyzet kiképzéséről sem. Hetekig tartó könyvtári kurzusokat tartanak, amelyeket nem. csupán a Fővárosi Könyvtár új tisztviselői, hanem kívülállók is számosán hallgattak. A Fővárosi Könyvtár személyzete : 119 tisztviselő és 37 altiszt és takarítónő és 6 könyvkötő. Igazgatóság : Hajdú Henrik könyvtárigazgató, dr. Dienes László könyvtárigazgató, Kőhalmi Béla ny. könyvtár- igazgató, dr. Dávid Antal aligazgató, dr. Vágfalvy Dezső főkönyvtáros.

302