Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
hogy 1945. év végéig már 205-6 millió pengő összegű új kölcsönt bocsátott az intézet az újjáépítésre és a gazdasági élet helyreállítására a főváros kisiparossága és kiskereskedői rendelkezésére, amiből kisipari hitelek.................................................................................................................. 34‘3 millió P kiskereskedői hitelek....................................................................................................... 6'9 « « termelési hitelek ............................................................................................................. 8'8 « « tetőfedési hitelek a fővárosi tetőfedési hitelakció keretében ............................. 4 « « gyü mölcsforgalmi hitelek ............................................................................................... 0'5 « « közellátási hitelek............................................................................................................. 1'3 « « jogfosztott vendéglősök 50°,.-ig valorizált hitelei . .i............................................ 149'S « « Ös szesen........... 205 6 millió P Az előzőkben közölt új hitelfolyósítások összegében nem foglaltatik benne az állami épületjavítási alapból az intézeten keresztül igényelt új kölcsönök összege. Ezeknek a tetőjavítási célokat szolgáló kölcsönöknek folyósítása 1945. szeptember végével kezdődött meg és 1945. végéig ilyen célra 12-8 millió pengő összegű 50%-ig valorizált kölcsönt folyósított az intézet. Az előzőkben részletezett új hitelek folyósítása csak úgy volt lehetséges, hogy az intézet fokozatosan újabb és újabb hiteltőkét szerzett a kisiparosság és kiskereskedelem részére nyújtandó kölcsönök céljára. Tekintve, hogy a kisiparosság megfelelő hitelellátása nemcsak közgazdasági szükséglet, hanem a demokratikus Magyarország nemzeti érdeke is, az intézet állandó tárgyalásokat folytat a kormánytényezőkkel és a Magyar Nemzeti Bankkal a kisiparosság hitelszükségleteinek megoldása tárgyában. Az intézet takarék és folyószámlabetéti osztálya az 1945. évben 5547 millió pengő összegű befizetést és 251 7 millió pengő összegű kifizetést számfejtett. Takarékbetét állomány 1945. végével 7-2 milliót, folyószámlabetét állomány pedig 295’7 millió pengőt tett ki. Részt vesz az intézet az államkincstár hiteligényei kielégítésének lebonyolításában is, nevezetesen az 1945. év végéig 897’6 millió pengő névértékű kincstárjegyet vett át a TÉBE-kvóta alapján. Az intézet üzemi bizottsága 1945. május 14-én alakult meg. Az intézet irodahelyiségei a Vili., Vasutca 2/d-e szám alatti saját hétemeletes székházában vannak. Az intézet a P. K. és a TÉBE tagja. Qírószámla a Magyar Nemzeti Banknál. Postatakarékpénztári csekkszámla: 22.363. Távbeszélő: 185—322. Igazgatóság: Pirkner Béla elnök, Némedi Varga Jakab alelnök, dr. Beér János, Klein Mihály, Kovács Mátyás, Lukáts Ferenc, Sebes Sándor és Szuromy József. Felügyelőbizottság: Gesztessi Jenő elnök, dr. Balás Gábor alelnök, Paksicza Endre, Füzesséry István és Nyirő Lilla. Ügyvezető igazgató : dr Wallner István, cégvezetők Módly József és dr. Szabó László. Üzemi bizottság : Elnök : Szentgyörgyi József, alelnök : Barb Lajos, tagok : Tölgyesi Balázs, László Gyula, Farkas Artur, Liptay László. ELEKTROMOS MÜVEK V., VÁCI-ŰT 74------TÁVBESZÉLŐ: 187—875. Bud apest székesfővárost, valamint viszonteladók révén a környékbeli helységek nagyrészét Budapest Székesfőváros Elektromos Művei látják el villamos árammal. Ennek előállítása a székesfőváros kelenföldi erőművében, továbbá a bánhidai és tatabányai erőművekben történik, amely utóbbi két helyről az energia 100.000 Volt feszültséggel, kereken 70 km hosszú távvezetéken jut Budapestre. Az Elektromos Művek három szentistvánvárosi tartalékerőműve, a Révész-utcai, Csáky-utcai és Váci-úti erőművek nincsenek üzemben, azok csak kivételes esetekben, kisegítésül helyeztetnek üzembe. A hálózatra adott energia 1944. évben 455 millió kilowattóra, 1945. évben pedig 244 millió kilowattóra volt. E számokból látható, hogy az elmúlt évben a hálózatra adott energiamennyiség csökkenése 46%-ot tett ki. Ennek oka egyrészt az volt, hogy Budapestnek az 1945. év elején befejeződött ostroma folytán nemcsak az áramtermelő és elosztó berendezések jelentékeny része pusztult el, illetve vált üzemképtelenné, hanem az áramfogyasztó ipari üzemek és háztartások is nagyszámban semmisültek és sérültek meg, s így a fogyasztásban az 1945. évben csak fokozatosan történt helyreállításuk és üzembehelyezésük mértékében és ezek időpontjától vehettek részt ; másrészt a széntermelési és szállítási nehézségek miatt nem volt mindig lehetséges a szükségletek korlátozásnélküli kielégítése. A felszabadulás után haladéktalanul megkezdett helyreállítási munka a súlyos anyag- és munkaerőhiány mellett is olyan eredményesen haladt, hogy alig néhány hónap múlva az áramellátás zavartalansága biztosítottnak volt tekinthető és mind nagyobb körzeteket leheti az áramszolgáltatásba bekapcsolni. 1945. május havában az általános áramszolgáltatás már teljesen helyre lett állítva, ugyanez év december hónapjában pedig a hálózatra adott energia kereken 42 millió kilowattóra volt, amíg alig maradt alatta az 1943. évi december havi 48 millió kilowattórának. A hálózatra adott energia nagyfeszültségű kábeleken a város különböző pontjain elhelyezett nagy transzformátorállomásokba kerül, ahonnan az elosztóhálózat kisebb transzformátorállomásai útján 110, 190, 220 és 380 Volt fogyasztói feszültségre átalakítva, kisrészben egyenáram, háztartások számára általában egyfázisú váltóáram, míg üzemek részére háromfázisú forgóáram alakjában jut a fogyasztókhoz. A fogyasztóknál 299
