Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
Statisztikai szak: Dobrovits Mátyás statisztikai főfelügyelő, Szerdahelyi Károly, Marczell Gyula statisztikai felügyelők ; dr. Pallós Jenő, dr. Kovács Ábrahám, dr. íjász Olga, Tatár Lászlóné, Perczel Rudolf, Noszlopy Judit, dr. Dolányi Géza, dr. Györkös Erzsébet statisztikai főtisztek ; Varga Géza Ernőné, Mayor József, Fleischer Blanka, Karczag Ilona, Réz Mihály, Bru- nyánszky Adrienne, Nagy Sarolta, Csókássy Júlia, dr. Letenyei Lászlóné, Szabó Alice, Zentai Károlyné, Szécsey Margit, Török Miklós, Hirsch-Drégelyi Klára, Dergács Erzsébet, Készéi Pál, Lajos Margit, Mészáros Pál, Tallum Ferencné, Molnai Mária, Magyar Mária, Szabó István statisztikai tisztek; Sykó Ákosné, Tavasz Mária, Robinek Ilona, Pintér Rózsa, Nagy Éva, Kiss Ilona, Szabó Ilona, Tábori Gizella, Orbán Irén, dr. Novák Ferencné, Pallai Gézáné statisztikai gyakornokok. — Statisztikai segédhivatali szak: Winter Győzőné statisztikai ellenőr; Vigvári Róza statisztikai irodafőtiszt; Kelényi Mária, Gutori Lajos, Székelyhídi Miklós, Debreczeny László, Klein Vilmosné, Gidai András statisztikai irodatisztek ; Vetsey Magda, Guzsák Kálmánné, Papp Etelka, Leimeter Ilona, Zsarnay Ferencné, Hegyaljai Erzsébet, Erdősi Andor, Sipőczy Lajos, Szilas Gyula, Fischer Klára, Földes Rózsi statisztikai segédhivatali gyakornokok. — Havidíjas hivatalnokok : Ambrus Katalin, Ütő Károlyné, Szilas Gyuláné, Spirkó Mária, Mustó Lászlóné, Gyarmati Erzsébet, Polifka Éva, Pap Károlyné, Kolárik Valéria, Szomráky Ibolya, dr. Káplárszky Olga. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS TÜZELŐANYAG HIVATALA VI., ÉRSEK-U. 4. _ TÁVBESZÉLŐ: 422—930, 421—955 Budapest Közellátási Kormánybiztosság tüzelőanyagosztályának működését folytatta. A Kormánybiztosság megszűnése után a XV. ügyosztály kebelébe tartozott, 1945. év augusztusában a 18.045/1945—1. sz. polgármesteri rendelet alapján önálló hivatallá alakult. A hivatal feladata Budapest székesfőváros üzemeinek, intézményeinek és lehetőség szerint Budapest székes- főváros közönségének tüzelőanyaggal való ellátása. Feladatának végrehajtását nehéz körülmények között kezdte meg. Csekély anyagi eszközök álltak rendelkezésére, hatásköre csak a fővárosra terjedt ki, ennek következtében anyagbeszerzés terén, önálló intézkedési lehetősége csak részben volt meg. A szénellátás terén a Szénkormánybiztosság útján a főváros részére juttatott szénmennyiséget osztotta szét. A faellátás terén már megvolt a kezdeményezési lehetőség is. A hivatal élt ezzel a lehetőséggel, fatermelések megindítását kezdeményezte, ezeket finanszírozta. Készletgyüjtésre sajnos, a fennálló nehézségek miatt nem volt lehetőség, annyit sikerült elérni, hogy a sütőiparosok, ínségkonyhák, kórházak, malmok és közérdekű üzemek üzembetartásához szükséges minimális tüzelőanyagot biztosítani tudta. A hivatal megalakulása óta 1945. év végéig eltelt 5 hónap alatt átlag havi 907 vágón tüzelőanyagot osztott szét. Az 1945—46. év téli nehézségein túljutva, minden remény megvan arra, hogy az elkövetkezendő esztendőben a Tüzelőanyag Hivatal már Budapest Székesfőváros közönsége részére is tud majd tüzelőanyagot biztosítani. —- Vezető : Samodai Árpád főjegyző. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZLEKEDÉSI RT. VII., AKÁCFA-U. 15—17. — TÁVBESZÉLŐ: 422—130. Budapest és környékének közlekedését a háború előtt hét vasúttársaság bonyolította le. A székesfőváros már a béke éveiben céljául tűzte ki e vállalatoknak községi kezelésbe vételét, hogy ezáltal a közlekedési politika irányítására tulajdonosi minőségben közvetlenebb befolyást gyakorolhasson. E célból már 1911-ben megszerezte a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. részvényeinek 51%-át. A községesítési programm további fejlesztését a háború megakadályozta s a székesfőváros csak az 1920. évben folytathatta kitűzött céljának megvalósítását és elhatározta, hogy a közúti és városi vasutat a székesfőváros és a vasúttársaságok között fennállott szerződésben biztosított joga alapján megváltja. A vasutak területhasználati szerződéseit 1922 december 31-ikére felmondotta, majd a vasutak átvételére és üzemének vitelére 1922 december 27-én megalapította a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságot. A székesfőváros a megváltott vasutakat, valamint az azokhoz tartozó vasútvállalatokat a BSzKRt-nak csak üzemvitelre adta át, a megváltott vasúti vagyon tulajdonjogát magának tartotta fenn. A BSzKRt tehát csupán üzemkezelő részvénytársaság, amelynek vagyonmérlegében csak az általa teljesített és a székesfővárosra háramló beruházások értékösszege szerepel, míg a megváltás előtti időben a vasutakba fektetett tőkének háramlóit részét, mint vasúti vagyont a székesfőváros saját vagyonleltárában mutatja ki. A BSzKRt alaptőkéje 500 millió korona volt, amelyből 300 millió korona természetbeni betétet az üzemviteli jog ellenértéke képviselt. A BSzKRt részvénytőkéje ma 12.500, egyenkint 200 pengő értékű részvényre oszlik. Valamennyi részvény a székesfőváros tulajdonában van. A vasutakba beruházott tőke 1923-ban mintegy 189 millió pengőre volt becsülhető s azóta a BSzKRt mintegy 50 millió pengő értékű új beruházással gyarapította a beruházott tőkét. 294
