Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÜZEMEI ÉS INTÉZMÉNYEI. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI TELEP IX., ILLATOS-ÚT 23. 1905-ben létesült, rendeltetése a székesfőváros területén elhullott vagy leölésre szánt beteg állatoknak, valamint a közfogyasztásból kizárt húsoknak, hulladékoknak elszállítása és olymódon való feldolgozása, hogy a hulladékokból kitermelhető és közgazdasági szempontból értékes anyagok megmentessenek és értékesíttessenek. Ezek az anyagok a hullákból nyert hullaliszt és ipari zsiradék ; az előbbi haletetés, baromfi- és sertésnevelésre, az utóbbi szappangyártásra szolgál. Mindkét cél elérését a feldolgozógépek modern berendezése biztosítja, amennyiben a hullákban levő kórokozó anyagok, a baktériumok és azok spórái, a magasnyomású gőzzel történő főzés útján, teljes biztonsággal megsemmisülnek, másrészt az így nyert termékek a jelzett állatetési célokra fel is használtatnak. Ilymódon az Állategészségügyi Telep kiküszöbölte azt a korábbi gyakorlatot, hogy az állati hullák elföldeltessenek, ami közegészségügyi szempontból aggályos volt. Az Állategészségügyi Telep ezenkívül más fontos köz- és állategészségügyi szolgálatokat is lát el, nevezetesen a kóbor és gazdátlan, beteg, esetleg veszettségben szenvedő ebek befogását és ártalmatlanná tételét, továbbá a veszettség gyanúja miatt befogott ebek megfigyelését elsősorban oly esetekben, mikor az eb embert mart meg. Végül hivatása a telepnek az 1928. évi XIX. te. idevonatkozó rendelkezései alapján az állati hullák és a telepen leölt állatok felboncolása. Ez az állatorvosi szakszolgálat azon célból történik, hogy a boncolás útján megállapított fertőző- betegségek esetén az állategészségügyi hatóságok a szükséges óvintézkedéseket végrehajthassák és így a betegség továbbterjedésének és az esetleges járvány kifejlődésének elejét vegyék. Igazgató : dr. Kosztolányi Sándor. — A szappanműhely az állategészségügyi teleppel kapcsolatban 1916-ban létesült, egyrészt az ÁllategészségügyiTelepen termelt állati zsírnak gazdaságos értékesítése végett, másrészt köz- és állategészségügyi szempontból oly célzattal, hogy az Állategészségügyi Telepen termelt zsír hatósági kezelés és ellenőrzés mellett tényleg és kizárólag csakis ipari célra használtassák fel. A termelt szappan elsősorban a fővárosi intézetek és intézmények házi szükségletének fedezésére szolgál, amennyiben ezek speciális igényeinek megfelelő minőségű szappanféléket készít. A légibombázások és az ostrom során az intézmény súlyos sérüléseket szenvedett, a szappanfőző műhely pedig teljesen elpusztult. Ezidőszerint kisebb teljesítményképességű üstben főzik a szappant. A szappanműhely vezetője : dr. Kosztolányi Sándor állatorvos tanácsos. Az üzembizottság tagjai : Fekete Rezső, Máthé Béla, Mélykúti Antal és Pados István alkalmazottak. ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYRE RT XIV., ÁLLATKERTI-ŰT. — TÁVBESZÉLŐ;: 228—029. A budapesti Állatkertet 1866-ban nyitotta meg a Pesti Állatkert Részvénytársaság. Pest városa az Állatkert céljaira ingyen engedett át területet a Városligetben. A megnyitáskor 587 darab állatja volt az Állatkertnek. Az Állatkertet 1871-ben kibővítették. A társulat most már ritkább növényfajokat is beszerzett. A budapesti közönség egyre nagyobb érdeklődéssel fordult az Állat- és Növénykert felé. Az intézményt 1907-ben vette át Budapest székesfőváros a magántársaságtól. Már a következő évben elhatározta a törvényhatósági közgyűlés az Állat- és Növénykert teljes átrendezését, újjáépítését és korszerű felszerelését. Erre a célra a közgyűlés 4,500.000 korona hitelt engedélyezett. Az újjáépített Állatkert 1912-ben nyílt meg. Állatállománya ekkor 2477 volt. A székesfőváros által eredetileg kijelölt 33.326 négyszögölnyi területen fekszik ma is a budapesti Állatkert. A háború pusztítása a világviszonylatban is elsők között álló budapesti Állat- és Növénykert állat- és növényállományát szinte maradéktalanul megsemmisítette. Állatai közül a háború befejeztével csak egy elefánt, öt víziló, egy kétpupú teve, egy láma és egy zebra maradt életben. Pálmaházában elhelyezett egzotikus növények mind elpusztultak. Az igazgatóságnak sikerült több állatot, melyek az ostrom alatt illetéktelen kezekbe kerültek, visszaszerezni. Ezekkel és az újabban szerzett, valamint ajándékba kapott állatokkal együtt jelenleg 80 állattal rendelkezik az Állatkert. A felszabadulás után az Állatkert 1945 május 1-én nyitotta meg újból kapuit a nagy- közönség előtt. Örömmel állapíthattuk meg, hogy annak ellenére, hogy csak keveset tud nyújtani látogatóinak, a budapesti közönség az elmúlt hónapokban szívesen és elég szép számban kereste fel az intézményt. Az igazgatóság mindent elkövet, hogy az elpusztult állatállományt mielőbb pótolja. Sajnos, a szállítási, élelnezési és pénzügyi viszonyok miatt ez a törekvése eddig nem sok eredménnyel járhatott. Felmerült az a terv is, hogy az Állatkertet Budára — minden korszerű igényt kielégítő helyre — telepíti át a főváros. Az erre vonatkozó kezdeti lépések már meg is történtek. Ha a szép terv valóra válhat, akkor a világhírű budapesti Állatkert egészséges és minden tekintetben megfelelő helyen folytathatná ifjúságot nevelő kulturális munkáját. — Az Állatkert igazgatója : Nadler Herbert, helyettese : Werner Pál gazd. tiszt és Szombath László felügyelő. — Üzemi bizottság : Elnök : Baross Kálmán, tagok : Várhalmi Károly, Varga László és Wohl Jenő. 284
