Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
Üzlethelyiségek igénybevétele. Az 1946 április 4.-én megjelent 4000/1946. M. E. számú rendelet értelmében azokat az üzlet (gyár, műhely, áruház, bolt, raktár, iroda, fülke, kapualja stb.) helyiségeket, a) amelyekre vonatkozó bérleti viszony megszűnik, b) amelyeket 3 hónapon át nem használnak, c) amelyek bérlőjének iparjogosítványát, más hatósági jogosítványát megvonták, a közigazgatási hatóság — Budapesten a polgármester — igénybeveheti. Az igénybevehető üzlethelyiségeket a háztulajdonosok, illetve házkezelők az igénybevétel jogalapjának tudomására jutásától számított 8 napon belül a polgármesternek bejelenteni tartoznak. Az igénybevehető üzlethelyiségeket a polgármesteri XV. ügyosztály közhírré teszi és a kijelölendő bérlő személyéről pályázat utján történik meg a döntés. Az üzlethelyiség bérlője üzlethelyiségét a bérbeadó hozzájárulása nélkül is más bérlő üzlethelyiségével kölcsönösen elcserélheti, üzletátruházás esetén a bérletet átruházhatja, végül bérlőtársat vehet maga mellé, feltéve, hogy ehhez a polgármester hozzájárulását adja. Üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadható értékpapírok. — I. Budapest székesfőváros által kibocsátott kötvények: Az 1910. évi 4%-os angol fontra szóló kötvények. Az 1911. évi 4%-os francia frankra szóló kötvények. Az 1914. évi 4%-os angol fontra, svájci frankra, holland forintra szóló kötvények. Az 1927. évi 6%-os USA dollárra szóló kötvények. Az 1935. évi 5%%-os arany pengőre szóló kötvények. Az 1936. évi 5%%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1937. évi 4%%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1938. évi 5%%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1939. évi 5y2%-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1939. évi 4%*-os aranypengőre szóló kötvények. Az 1941. évi 5%%-os köLcsönök aranypengőre szóló kötvényei. Az 1942. évi 5%%-os kölcsönök aranypengőre szóló kötvényei. Az 1943. évi. 5%%-os kölcsönök aranypengőre szóló kötvényei. Az 1943. évi 4%%-os aranypengőre szóló kötvények. — II. A magyar állam által kibocsátott kötvények, kincstári utalványok és pénztárjegyek: 1. Az 1922: I. te. 6. §-a alapján kibocsátott francia frankra szóló 6%-os állandósított magyar állami pénztárjegyek. Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 2. Az 1922 : I. te. 6. §-a alapján kibocsátott, francia frankra szóló, 1925. évi 6%-os kötvények. Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 3. Az 1922 : I. te. 6. §-a alapján kibocsátott, svájci frankra szóló 6%-os magyar állami pénztárjegyek. — A névérték 50%-a erejéig. 4. Az 1923 : XXVI11. te. 12. §-a alapján kibocsátott külföldi értékre (valutára) szóló 3%%-os állami kötelezvények (kliringkötvények). — A névérték 70%-a erejéig. 5. A Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsöne: a) magyar részkibocsátásának vagylagosan dollárra és aranykoronára szóló kötvényei (névértékben); b) amerikai részkibocsátásának USA dollárra szóló kötvényei (névértékben); c) angol részkibocsátásának fontsterlingre szóló kötvényei (névértékben); d) svájci részkibocsátásának svájci frankra szóló kötvényei (névértékben); e) olasz részkibocsátásának olasz lírára szóló kötvényei (névértékben) ; f) hollandi részkibocsátásának hollandi forintra szóló kötvényei (névértékben ); gj svéd részkibocsátásának svéd koronára szóló kötvényei (névértékben). 6. Az 1924: VI. te. alapján kibocsátott 5%-os járadékkölcsön (kényszerkölcsön) kötvények. Tőzsdei árfolyam- értékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 7. Az 1924 : VIII. te. alapján kibocsátott, francia frankra szóló, 6%%-os kötvények. — Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 8. Az 1930 : XXXI. te. alapján kibocsátott, részben angol fontra, részben USA-dollárra és részben svájci frankra szóló állami váltók. Névértékben. 9. Az 1930 : XXXI. te. alapján kibocsátott, vagylagosan francia frankra, svájci frankra, holland forintra, olasz lírára és pengőre szóló kincstári jegyek. Névértékben. 10. A volt m. kir. kereskedelemügyi s újabban a kereskedelem-és szövetkezetügyi minisztérium által az állami útépítési munkálatok végrehajtásánál keletkezett vállalkozói követelésekről kiadott kötelező jegyek. — A mindenkori tőketartozás 85%-a erejéig. 11. Az 1938: XX. te. 2. %-a alapján kibocsátott, 5%-os törlesztéses kölcsön. (Nemzeti Beruházási Kölcsön) kötvényei. (Az 1938., az 1939. és az 1940. évi részkibocsátások kötvényei.) — Névértékben. 12. Az 1938 : XX. te. 2. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kibocsátott, három havi lejáratú, 3%-os m. kir. állami kincstárjegyek. — Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névértek erejéig. 13. Az 1940 : XXVI. te. 8. §-a alapján kibocsátott 4%%-os törlesztéses kölcsön (Erdélyi Kölcsön) kötvényei. — Névértékben. 14. Az 1938 : XXXIV. te. 4. §-a és az 1939 : VI. te. 7. §-a alapján a felvidéki és kárpátaljai hitelszervezet alátámasztására kibocsátott 4%%-os »A« és »B« sorozatú államadóssági kötvények. — Névértékben. 15. Az 1940: XXVI. te. 8. §-a alapján a keletmagyarországi és erdélyi hitelszervezet alátámasztására kibocsátott 4%%-os »A« és »B« sorozatú államadóssági kötvények. — Névértékben. 16. A Magyar Királyság 1941. évi 4%%-os törlesztéses járadékkölcsönének kötvényei (a csehszlovák államadóssági címletek kicserélésével kapcsolatban kibocsátott kötvények.) — Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 17. Az 1939: II. te. 155. §-a alapján kibocsátott, három havi lejáratú, 3%-os kincstári utalványok. — Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 18. Az 1939: II. te. 155. §-a és az 1940: XXVI. te. 8. §-a alapján, 1941. évi november hó 1-i kelettel kibocsátott 4%-os állami nyereménykölcsön (Erdélyi Nyereménykölcsön) kötvényei. — Tőzsdei árfolyam- értékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 19. Az 1939 : II. te. 155. §-a alapján kibocsátott, háromhavi lejáratú, 4%%-os I. sorozatú kincstári jegyek. — Tőzsdei árfolyamértékben, de legfeljebb a névérték erejéig. 20. Az 1939 : II. te. 155. §-a alapján kibocsátott, három havi lejáratú, 4%%-os 276
