Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
Székesfővárosi Énekkar (Központi városháza II. em. 222.) 1912-ben alakult dr. Bárczy István polgármester kezdeményezésére. A tagok túlnyomórészt a főváros oktatói sorából kerültek ki. 1912—1914-ig Sztojanovits Jenő felügyelő-igazgató, 1919—1922-ig pedig dr. Kacsóh Pongrác főigazgató volt az énekkar karnagya. E két kiváló s nagyjelentőségű alapozó munkát végző muzsikus után 1922-ben Karvaly Viktor felügyelő-igazgató kapott megbízást a kórus újjászervezésére és vezetésére. Az együttes néhány év alatt elérte a 200-as taglétszámot. Az elmúlt — közel negyedszázad folyamán minden jelentősebb a capell^ és zenekarkíséretes mű előadásra került. Az énekkar a Filharmóniai Társaság, a Hangversenyzenekar, a Székesfővárosi Zenekar oratórium-estjeinek állandó közreműködője volt. A hangversenyeket vezető-karnagyán kívül az alábbi vendégkarmesterek vezényelték : Strauss R., Furtwängler, Weingartner, Busch, Kleiber, Bruno Walter, Klemperer, Schuricht, Weisbach, Héger, Kabasta, Wüst, Mengelberg, Defauro, Cortot, Toscanini, Molinari, Gui, Failoni, Hubay, Dohnányi, Kodály, Demény, Zsolt, Ádám és Ferencsik. A kórus kiemelkedő jelentőségű szereplései voltak Toscanini-vel Wienben, Dohnányival ugyancsak Wienben, Ph. Wüst-tel Breslauban és V. Gui-vel a Firenzei »Maggio musicale« keretében adott nagysikerű hangversenyei. Két évi kényszerű szünet után 1945 novemberében, immár harmadszor vált szükségessé a kórus újjászervezése. A munkát jelenlegi karnagya indította el. A tagok áldozatos közreműködésével az igen súlyos viszonyok ellenére, négy hónapi munkával sikerült elérni, hogy az együttes ismét magasnívójú szerepléssel léphet fel a nyilvánosság elé. Vezető : Karvaly Viktor karnagy. Székesfővárosi Zenekar. (IV. Központi városháza, I. pavilion, y2 emelet 9/a. Távbeszélő: 370 mellékállomás.) 1941. január l.-ével a főváros áldozatkészségéből újjászervezte az addig is Székesfővárosi Zenekar néven működő, tisztviselőkből álló zenekart, mely eddigi szerepléseivel és működésével úttörő munkát végzett Budapest zenei életében. Az újjászervezett Székesfővárosi Zenekar hivatása teljesítésére zeneművészeti főiskolát végzett, legmagasabb művészi képességű tagokat szerződtetett, melynek eredményeképen hatalmas műsorprogramjával és kvalitásával vezetőheiyet biztosított magának a főváros, sőt az egész ország zenei életében, mint egyedül csak hangversenyező testület. Munkásságát időközönként egy-egy külföldi világnagyság fémjelezte Ansermet, Mengelberg, Schuricht, Molinari stb. karmesterek személyében, kik mindenkor a legnagyobb elismeréssel szóltak úgy a Zenekar művészi képességéről, mint a főváros-áldozatkészségéről, mely az abszolút művészi produkciókat lehetővé tette. A Székes- fővárosi Zenekar a felszabadulás után azonnal megkezdte működését, miután a polgármester megbízást adott Somogyi László vezetőkarnagy, Fricsay Ferenc karnagy és Brunovszky Károly adminisztratív vezetőnek a Zenekar újjászervezésére. A Zenekar hatalmas műsorterve keretében ismét előadott olyan műveket, melyek előadása részben az előző kormányzat, részben pedig az egyes művek rendkívüli apparátusára való tekintettel hosszú éveken keresztül nem szólalhattak meg. Az 1945/46-os évadban a Zenekar bérleti sorozatokban abszolválta hangversenyeit, mégpedig a Városi Színházban 18 nagyzenekari matinét másodvasárnaponként, 8 Bach—Mozart zenekari estét a Zeneakadémián másodhetenként, a Belvárosi Színházban pedig kamarazenematinékat rendezett. Ezenkívül nagy súlyt helyeztek munkáshangversenyek rendezésére és a Vasas Székházban, egyes gyárak munkatermeiben, a Weiss Manfréd Sportcsarnokban, a Munkás- kultúrszövetség keretében, valamint a különböző pártok által rendezett hangversenyeken működött közre a Zenekar. Számos hangversenyt kapcsolt a Magyar Rádió és a Rádió stúdiójából is több hangversenyt adtak. Színházi (rendkívüli) előadás engedélyezését a polgármesteri XI. ügyosztálynál és a rendőrség főkapitányságánál egyidőben kell kérelmezni. A polgármester az engedélyezést a rendőrséghez benyújtandó kérvényre vezeti rá, ezért külön díjat fizetni nem kell. Színháznyitási engedély megadása a polgármesteri XI. ügyosztály hatáskörébe tartozik. A kérelmező igazolni tartozik anyagi felkészültségét, erkölcsi megbízhatóságát és szakértelmét. Meg kell jelölnie a színház helyét, célját, művészi irányát. A polgármester megkérdezi az engedély kiadása előtt a Magyar Művészeti Tanács színművészeti szakosztályát, valamint a Magyar Művészek Szabad Szakszervezetének színművészeti csoportját. A véghatározat ellen a belügyminiszterhez lehet fellebbezni. Minden működő színház, minden játszási évad megnyitása előtt, valamint a játszási évad befejezése előtt évadnyitó, illetve évadzáró vizsgálatot is köteles kérni a polgár- mestertől. Az eljárást a polgármester folytatja le, szakértők bevonásával. Tűzrendészeti, építészeti, színpadtechnikai stb. szempontból vizsgálja felül a színház épületét és berendezését és a szükséghez képest változtatásokat rendelhet el. A véghatározat ellen a belügyminiszterhez lehet fellebbezni. Szoborfelállítási költségekhez való hozzájárulást a polgármestertől kell kérni, az ügy a XI. ügyosztály ügykörébe tartozik. A bélyegköteles kérvényben meg kell jelölni a szobrot állító testületet és ismertetni kell a szobor felállítására irányuló mozgalom kereteit. FeltétlenüFigazolni kell a már gyűjtött összeget, mert a székesfőváros csak a gyűjtés végén és csak a gyűjtött összeg kisebb hányadával járulhat a legjobb esetben is a költségekhez. Be kell mutatni a kész szobor tervét, vagy közölni a szoborterv beszerzésének módját (pályázat, megbízás stb.), egyúttal meg kell jelölni a szobor helyét. A költségekhez való esetleges hozzájárulás rendszerint csak a szobor 265
