Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Lexikon-rész

véleményével kiegészítve, saját véleményes jelentése kíséretében a m. belügyminiszterhez terjeszti fel. Az intézet felállítását, a tervek egyidejű megállapításával a m. belügyminiszter — törvény- hatósági, megyei, városi és községi intézet létesítése esetében a m. pénzügyminiszterrel egyetértve — engedélyezi.

Számlák kifizetése a főváros pénztárainál. A vállalati járandóságok kifizetése háromféleképen történik : számla, kereset vagy végszámla útján. 1. Amennyiben valamely vállalkozó valamely munkára való megbízást megrendeló'levél útján kapta, úgy a munkáért járó követelését számla benyújtása útján kérheti. Számlában mindig a szóbanlevő munkálattal kapcsolatos egész vállalati járandóság összegét kell kérni. 2. Amennyiben a vállalkozó valamely közmunka elvégzésére megbízást, szűkebb vagy nyilvános versenytárgyalás útján nyerte el, úgy egyes részmunkálatok teljesítése után a végzett munka arányában részfizetést kérhet, az egyes részfizetések iránti kérelmek között legalább 15 napi időköznek kell eltelnie, be nem épített anyagra a székesfőváros keresetet (részfizetést) nem utal ki. 3. Szűkebb és nyilvános versenytárgyalás útján elnyert munkáknál a munka teljes befejezése után egyes részfizetéseken felül fennmaradó végjárandóság kifizetését a vállalkozó végszámla benyújtása útján kéri. Számlák, a keresetek és a végszámlák mindig 2 példányban készítendők el. Az országos építésügyi kormánybiztos 2.300/1946. O. É. T. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amelyben a számlák kifizetésének határidejét is szabályozta. Ennek a rendeletnek 3. §-a (1) bekezdése szerint, amennyiben a vállalati munkából eredő és szabályszerűen számlázott követelést a megrendelő a számla benyújtásától számított 8 nap alatt nem egyenlíti ki, a vállalkozót a kifizetés napján érvényes anyagárak, munkabérek és fuvardíjak alapján kiszámított követelés illeti meg. A kormánybiztos rendelkezésével kapcsolatban a polgár- mester utasította a megrendelő hivatalokat, hogy a megrendelőlevél kiállításakor és a keresetek és számlák benyújtásakor egy-egy »Figyelmeztető« átadásával a vállalkozókat figyelmeztetni kell, hogy a székesfőváros keresetekben és végszámlákban érvényesített vállalkozói járandóságot a kereset, illetőleg végszámla benyújtásától számított 8 napon belül fizeti ki és ezalatt a 8 nap alatt esetleg emelkedő utánpótlási ár a székesfővárossal szemben nem érvényesíthető. A kifizetés alkalmával a vállalkozó a számvevőség Vl/b. ügyosztályánál az OT1, MABI és közadótartozásokról szóló igazolásokat, a bejegyzett cégeknél ezenfelül a cégszerű nyugtázás helyességét cégkivonattal és címpéldánnyal igazolni tartozik. Amennyiben ezeknek az igazolásoknak bemutatása nem történik meg, vagy a vállalkozó a végzett munkának megfelelően 8 naponként keresetet, illetve a munka befejezésétől számított 3 napon belül végszámlát nem nyújt be, úgy az ebből eredő késedelemért a felelősség a vállalkozót terheli. A kereset, vagy végszámla benyújtásától számított 8 nap alatt keletkező újabb utánpótlási áremelkedés a székesfővárossal szemben nem érvényesíthető. A keresetek és számlák elintézésének meggyorsítása érdekében a számlák beadásának eddigi rendjét megváltoztatták és az elintézés módját és idejét újból szabályozták. Eddig a vállalkozók számláikat, illetve kereseteiket a számvevőség kezelőosztályában adták be, amely azokat az illetékes műszaki ügyosztály kezelő irodájába továbbította. Innen kerültek az előadókhoz. 1946. évi február hó 18-tól kezdődően a kereseteket és számlákat az összes szükséges mellékletekkel az illetékes műszaki ügyosztály kezelő irodájába kell benyújtani. Amennyiben a keresetek, számlák a feltételeknek megfelelő mellékletekkel fel vannak szerelve, azt a megbízott tisztviselő iktatja és a már ismertetett »Figyelmeztető« átadásával figyelmezteti a számla benyújtóját arra, hogy a kifizetés alkalmával a számvevőség Vl/b. ügyosztályánál az OTI, MABI és közadó tartozásokról szóló igazolásokat, a bejegyzett cégeknél ezenfelül a cégszerű nyugtázás helyességét cégkivonat és címpéldány bemutatásával igazolni tartozik. Iktatás után a számlát az illetékes műszaki előadóhoz azonnal továbbítani kell. A műszaki előadónak kell gondoskodnia arról, hogy a kereset, illetve a számla szabályszerűen szerintezve és utalványozó záradékkal ellátva, aláírva 4 napon belül az ügyosztály kezelő irodájába az avval megbízott tisztviselőnek kezéhez kerüljön, aki viszont köteles ezeket átadó könyvvel azonnal a számvevőség kezelő osztályába továbbítani. A számvevőség köteles gondoskodni arról, hogy a vállalkozó keresete, számlája legkésőbb a beiktatást követő 8 nap reggelén a központi pénztárba a kifizetésre teljesen elkészítetten kézbe- síttessék. Ha a kereset, illetve a végszámla azért nem számfejthető, illetőleg nem fizethető ki a központi pénztárnál, mert a kifizetéshez előírt igazolások (pl. adóigazolás, OTI, MABI igazolás, cégszerű aláírások, a pénzfelvételre jogosult személy kellő igazolása stb.) hiányzanak, a kifizetési határidő attól a naptól számít, amely napon a vállalkozó ezeket pótolta. A már benyújtott kereseteket és számlákat továbbítás céljából a vállalkozóknak átadni szigorúan tilos, s azoknak átadásáról könyv- vagy átvételi elismervény mellett az azzal megbízott tisztviselő tartozik gondoskodni. A számvevőség a vállalkozói keresetekre és számlákra vonatkozó ércvényesítésen és számfejtésen jelezni tartozik, hogy az összeg 8 napon belül fizetendő. A 12.250/1945. M. E. számú rendelet 51. § (2) bekezdése szerint a követelés kiegyenlítésének a számlára — kiállításával egyidejűleg, vagy utólag — rávezetett elismerése közpénztárból történő kifizetés esetében sem esik nyugtailleték alá. A 60.698/1946—VI. számú határozat értelmében ezért a vállalkozóknak olyan számlát kell benyujtaniok, amely a követelt összeg felvételének elismerését is tartalmazza és megjelöli a pénz felvételére jogosított személy nevét is, mert ellenkező esetben a nyugtailleték a vállalkozót terheli.

17*

259