Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
csak akkor veszi figyelembe, ha a helyreállításra vállalkozó háztulajdonos a bejelentéshez az illetékes kerületi mérnöki hivatal igazolványát csatolja. Ennek az igazolványnak azt kell bizonyítania, hogy a helyreállítani szándékolt bérlemény legalább oly mértékben sérült, hogy lakhatásához . — a Magyar Közlönyben folyamatosan közölt indexszámok alapján 1945. évi június hó 1. napjára visszaszámított összegben — előreláthatólag a bérlemény 1939. évi szeptember hó 1. napján érvényben volt évi bérének hatszorosát, illetőleg az 1939. évi augusztus hó 31. napját követően épült vagy átalakított házakban a bérlemény első ízben fizetett évi bérének háromszorosát meghaladó költséggel járó helyreállítás szükséges. A fényűző jellegű költségeket, továbbá az üvegezes és festetés költségeit ennél az igazolásnál figyelembe venni nem lehet. Ha a tulajdonos bejelentéséhez az említett igazolást nem csatolja, a kér. elöljáró a bejelentés vételétől számított 24 órán belül határozattal hívja fel őt a hiány pótlására azzal a figyelmeztetéssel, hogy a bejelentést csak az esetben veheti figyelembe, ha a bejelentéssel élő az igazolást a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatja. Amennyiben valótlan adatok bejelentésével a hatóságot félrevezeti, vagy egyéb módon a lakás igénybevételét megakadályozni szándékozik, eljárása büntetőjogi következményeket von maga után, ezen felül a bérlőül kijelölni szándékolt személy ' esetleges kárát is megtéríteni tartozik. A lakásügyi hatóság köteles az előbbiek szerinti igazolással felszerelt bejelentést az erre a célra szolgáló és a kerületi elöljáróságoknál felfektetendő nyilvántartójegyzékben azonnal előjegyezni és annak megtörténtéről a bejelentés hozzáérkezésétől számított 3 nap alatt a tulajdonos részére igazolványt adni. A nyilvántartó jegyzékben történt előjegyzéssel egyidejűleg a kerületi lakásügyi hatóság az egyes lakásokról vezetett megfelelő kartotékon is feljegyzi a bejelentés megtörténtét, mert a bejelentett bérleményt a lakásügyi hatóság igénybe nem veheti. A kartotékról megállapítandó, hogy a bérlemény tekintetében igénybevételi eljárás van-e folyamatban, illetőleg igénybevételt tartalmazó véghatározat végrehajtás előtt vagy alatt nincsen-e, mert — amennyiben a hatóság igénybevételt tartalmazó véghatározatot a bejelentést megelőzően még nem hozott — úgy a bejelentést követően ilyent már nem hozhat. A bejelentést követőleg az igénybevételre irányuló kérelmet a lakásügyi hatóságnak el kell utasítania, ha pedig ilyen határozatot korábban hozott, annak végrehajtását hivatalból azonnal fel kell függesztenie. Amennyiben a tulajdonos az igazolváby kézbesítésétől számított négy hónap alatt a helyreállítást elfogadható ok nélkül el nem kezdi, — a lakás újból igénybevehetővé válik. B) Ha a helyreállítandó helyiségekre vonatkozóan bérleti jogviszony áll fenn, de a bérleményt nem használják, a tulajdonos a bérletet rögtöni hatállyal felmondhatja. Itt az előbbiekben ismertetett eljárás azzal a változással nyer alkalamzást, hogy a lakásügyi hatóság a tulajdonosnak a helyre- állítás megkezdéséről szóló bejelentéséből szerez tudomást az eljárás megindulásáról. A bejelentés alapján a helyreállító tulajdonost felhívják, hogy az illetékes kerületi mérnök igazolását mutassa be. Ennek megfelelően eszközli a hatóság a feljegyzéseket, mellőzi az esetleg folyamatban levő, vagy ezután meginduló eljárások során az igénybevételt és eszerint függeszti fel az igénybevételt tartalmazó véghatározat végrehajtását. B) Ha a tulajdonos a bérlő által használt sérült bérleményt állít helyre, a bérlőtől helyre- állítási pótlék fizetését követelheti. Ha a bérlő a pótlék fizetését nem vállalja, a tulajdonos a bérletet rendkívüli, illetőleg rendes felmondással megszüntetheti. Az ilyen felmondás azonban csak úgy érvényes, ha a tulajdonos a felmondás közlésével egyidejűleg a bérlő részére más bérleményt ajánl fel. A felmondás közlése alkalmával egyúttal meg kell küldeni az illetékes lakásügyi hatóságnak arra vonatkozó határozatát is, hogy a bérleményt más bérlő részére igénybevenni nem kívánja. Ezért a tulajdonosnak a felajánlani kívánt bérlemény megjelölésével az illetékes kerületi elöljárónál bejelentést kell tennie és a fent megjelölt tartalmú határozat kiadását kell kérnie. A kerületi elöljáró a kérelemnek megfelelő tartalmú határozat meghozatalát csak akkor tagadhatja meg, ha a bérlemény igénybevétele iránt más személy a bejelentést megelőzően terjesztett elő már kérelmet. Ellenkező esetben a kérelmet teljesíteni kell. A lakásügyi hatóság a bejelentést az erre a célra felfektetendő nyilvántartó jegyzékbe, valamint a kartotékon feljegyzi, egyúttal a kartotékon a tulajdonos által kiadni kért határozat kézbesítésének napját is feltünteti. A bérleményt a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt más személy részére igénybevenni nem lehet. Ha a bérlő a felmondás érvényességét elismeri, idevonatkozó nyilatkozatát a tulajdonos bemutatja a lakásügyi hatóságnak és a kerületi elöljáró a tulajdonos kérelmére a felmondás érvényességét elismerő bérlőt a felajánlott bérlemény bérlőjéül kijelöli. A kerületi elöljáró a kijelölést tartalmazó véghatározatát a kérelem hozzáérkezésétől számított 3 nap alatt köteles meghozni. Attól a naptól számított 8 napon belül, amelyre a felmondás szól, a bérlőnek a felajánlott bérleménybe be kell költöznie, mert — ha önhibájából nem költözik be — a hatóság a helyiségek bérlőjéül más személyt jelölhet ki. Ha a bérlő a felmondást nem fogadja el, a tulajdonos a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indít. Ha a tulajdonos a perindítást igazolja, ez a körülmény a nyilvántartójegyzékben és a kartotékon megjelölendő, mert ez időtől a per jogerős befejezéséig az előjegyzés hatálya meghosszabbodik és a felajánlott bérleményt más személy részére igénybevenni nem lehet. Ha a bíróság a felmondást érvényesnek nem mondja, illetőleg, ha a bérlő a bíróság által megküldött határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a felajánlott bérleménybe önhibájából nem költözik be, a hatóság annak bérlőjéül más személyt 248
